Újratervezésre szorul a turizmus – válaszút előtt az európai uniós pénzekből létrehozott idegenforgalmi információs irodák

Máshol az volt az érv ellenük, hogy teljesen hiábavalóak, hiszen éppen hétvégén nem tartanak nyitva, amikor nagyobb az esély arra, hogy valaki betévedjen. Most viszont lehetőség nyílik arra, hogy az önkormányzatok újratervezzenek, mivel sok helyen kezd lejárni az az ötéves határidő, ameddig szerződésben vállalták működtetésüket.

Bezárni vagy megtartani?

Hargita megyében például közel húsz turisztikai információs irodát hoztak létre az elmúlt néhány évben. Az önkormányzatok uniós pályázati alapból részben új ingatlanokat építettek, részben pedig értékmegőrzésként régieket újítottak fel. A szerződés öt évre szólt, azt követően akár be is zárhatják az irodákat, azonban ezt az önkormányzatok többsége szeretné elkerülni.

Így van ezzel többek között Szentegyháza, Oroszhegy, Farkaslaka és Kápolnásfalu polgármestere is, akik ragaszkodnak az irodákhoz, a közösségi tér fontos részeként tekintenek azokra, így ha helyenként egy alkalmazottal is, de igyekeznek előteremteni a szükséges bért.

Az öt év Homoródalmás esetében idén járt le, a szűkös költségvetés miatt felvetődött az iroda bezárásának lehetősége.

– mondta lapcsaládunknak Tikosi László polgármester. Lövétén is lejárt a szerződés, a polgármester szeretné, ha a következő években is működne az iroda, de egyelőre nem tudja, mi lesz jövőre. Hasonló a helyzet Máréfalván is. „Más település jobban profitál az irodából, mint mi. A Székelyföldet népszerűsítjük, nálunk a turisták nem szállnak meg. Lejárt a szerződés, lehet, hogy jövőre nem lesz pénzünk a két alkalmazottat fizetni. Ebben az esetben az épületet valamilyen irodává vagy raktárrá alakítjuk” – közölte Kovács Imre polgármester.

Sok még a tennivaló

Kovászna megyében is általában úgy jöttek létre ezek az irodák, hogy az infrastrukturális pályázatoknál pluszpontot jelentett a létrehozásuk, így az önkormányzatok gondolkodás nélkül betették – emelte ki megkeresésünkre Grüman Róbert, a Kovászna megyei önkormányzat alelnöke. Kifejtette, a vidéki irodákban kevés látogató fordul meg, ám a polgármesterek döntik el, hogy a jövőben mit kezdenek ezekkel. Meglátása szerint a mikrorégiók központjában, tehát a városokban van létjogosultsága ezeknek az irodáknak, hiszen ott nagyobb a turistaforgalom és az érdeklődés.

Az alelnök szerint országos szinten mégis az a legnagyobb gond, hogy ezek az irodák önkormányzati program szerint tartanak nyitva, hétköznap 8-16 óra között, pénteken rövid nap, és hétvégén bezárnak, tehát épp akkor, amikor a turisták igénybe vennék a szolgáltatásaikat.

Sepsiszentgyörgyön a megyei önkormányzat működteti az irodát, itt hétköznap 18 óráig és szombaton is nyitva tartanak. A megoldás az lenne, ha az öt város irodái hálózatban működnének egységes szolgáltatáscsomagot nyújtva. Fontolgatják, hogy ezeket a megyei önkormányzat turisztikai egyesülete működtesse az önkormányzatok által befizetett tagdíjból, így rugalmasabban kezelhetné az alkalmazottak programját, nagyobb mozgástere lenne a tevékenységek kialakításában is. „Egységes arculatot kell kialakítani, az irodákban ajándékboltot kialakítani öt-tíz, a térségre jellemző emléktárggyal. Apró lépésekkel, de ebbe az irányba haladunk” – összegzett Grüman Róbert.

Áttörést jelentene egy székely hálózat

Falvakon nem biztos, hogy van létjogosultsága az irodáknak – vallja hasonlóképpen Horváth Alpár kutató, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem gyergyószentmiklósi kihelyezett tagozatának oktatója. A turisztikai szakember szerint

Felidézte, hogy például Gyergyótekerőpatakon soha nem látta nyitva az irodát, Parajdon pedig, ahol lenne rá igény, mert sok turista megfordul, nincs is ilyen létesítmény. Horváth Alpár úgy látja, az országos jelenség, például Móc-vidéken is gyakori, hogy az iroda eldugott helyen van, vagy nem is működik. Szerinte sok esetben az történt, hogy ha már volt erre a célra EU-s pénz, azt kihasználták abban reménykedve, hogy a felújított ingatlannak majd találnak valamilyen rendeltetést.

Ugyanakkor rámutatott, megfelelő hozzáállással hasznosak lehetnek ezek az irodák, hiszen azokban egyetemet végzett szakemberek tevékenykednek, tanácsokkal segíthetik a helyi gazdákat, kulturális rendezvényeket szerveznek, honlapot működtetnek, programokat kínálnak a turistáknak, népszerűsítik a régiót.

– fogalmazta meg a tennivalókat az egyetemi oktató. Mint kiemelte, azt a turistát is el kell érni, aki még csak tervezgeti, hová menjen, ehhez kapcsolatot kell kiépíteni a kereskedelmi kamarákkal, részt kell venni a szakmai rendezvényeken, szorosabbra kell fűzni a kapcsolatot a szomszédos megyékkel, meg kell szólítani a belföldi turistákat.

Az átutazó külföldieket ugyanakkor megállásra lehet bírni, hogy meglátogassanak egy múzeumot, elfogyasszanak egy ebédet.  Ebben sokat segíthetnek a turisztikai információs irodák alkalmazottai. „Igazi áttörést jelentene, ha a Székelyföldön ezeket az irodákat regionális hálózatba szerveznék, erre 2014-ben volt egy kezdeményezés, ami egyelőre megfeneklett” – szögezte le Horváth Alpár.

Érdemes volt, de újra kell gondolni

„Érdemes volt kihasználni a meglevő EU-s forrásokat, és valószínű, hogy az Unió a különböző országokban jól működő tapasztalatokra alapozva írta ki ezeket a pályázatokat” – vélekedett a Krónika megkeresésére Herman Rosner, az Utazási Irodák Országos Szövetsége (ANAT) vezetőtanácsának tagja. Mint rámutatott, Olaszországban, Franciaországban, Ausztriában hagyománya van a faluturizmusnak, ezért van létjogosultsága a vidéki információs irodáknak. Meglátása szerint azonban

Csak az létezik, aki reklámozza magát

Rosner szerint tudatában kell lenni annak, hogy jelenleg a turisták online szerzik be a szükséges információkat, már mielőtt útra kelnek, ezért az internetes jelenlétre kell nagy hangsúlyt fektetni.

„A már működő modelleket kell átvenni, nem kell semmi újat kitalálni. Háromszéken például az utak mentén óriásplakátokon hirdetik a magyarországi fürdők kínálatait, Eger, Gyula turisztikai ajánlatait, ezt mi is megtehetjük ott, ahonnan turistákra számítunk, de a helyben is, az átutazó forgalmat megcélozva. Naponta több ezer gépkocsi halad át Moldva és a Moldovai Köztársaság felé a háromszéki országutakon, ezeket a potenciális vendégeket meg lehet szólítani”– hangsúlyozta a szakember, aki szerint a székelyföldi megyéknek például ki kellene használniuk Brassó közelségét, hiszen ott az országban a második legnagyobb a turistaforgalom. „Ha a brassói szálláshelyeken, irodákban népszerűsítjük a kínálatainkat, egy-két napra át lehet csábítani a turistákat” – fogalmazta meg.

– emelte ki.

Rámutatott, egységes vízióra, koncepcióra van szükség, hogy az erőforrásokat megfelelően becsatornázzák a cél érdekében. Például az országutak mentén rengeteg rögtönzött helyszínen árulnak házikenyeret, kürtőskalácsot, krumplit, mézet, gyümölcsöt. Ezeket a helyi termékeket, a már meglevő épületekben az elvárásoknak megfelelően higiénikus, esztétikus körülmények között lehetne kínálni szögezte le az ANAT vezetőtanácsának tagja.