Fotó: MTI
2012. február 08., 08:182012. február 08., 08:18
A kapacitások bővítése közvetlenül 400, közvetve mintegy kétezer munkahelyet jelent. Amint arról beszámoltunk, pénteken, a Malév leállásának napján a vezérigazgató még kétmilliós idei utasforgalomról beszélt. A vezérigazgató a pénteki öthöz képest most egy újabb, hatodik repülőgép érkezéséről is beszámolt. „Szinte minden piacon bővít a Wizz Air, így a múlt évi 11 millióval szemben 12,5-13 millió utast várnak az idén” – közölte Váradi József. Újságírói kérdésre válaszolva azt is elmondta, hogy a nap folyamán tartott „toborzójukra” 150 Malév-pilóta jelentkezett. A vezérigazgató megjegyezte, jelenleg is 50-60 magyar pilóta dolgozik a Wizz Air más országokban lévő bázisain. A légitársaságnak nyolc közép-kelet-európai országban van bázisrepülőtere.
Váradi József elmondta, már kérvényezték a magyar hatóságnál a járatindítási jogokat Tel-Avivba, Kijevbe, Moszkvába és Isztambulba. Addig üzemeltetnék ezeket – ha megkapják a jogokat –, amíg egy új nemzeti légitársaság igényt nem tart rájuk.
A vezérigazgató szerint „gyors mozgásba lendült a piac” a Malév leállása után, ezért növeli kapacitásait a Wizz Air is. A Budapestről induló járatok száma heti 67-ről 148-ra emelkedne 2012 nyarára. Az új célállomások között lesz olyan, amit szezonálisan repül a fapados légitársaság. Hangsúlyozta azt is, hogy a magyar nemzeti légitársaság leállását követő helyzetben különösen fontos, hogy az iparágat érintő döntések átláthatóak legyenek, érvényesüljön az egyenlő elbírálás elve, és a különböző jogok szétosztása transzparens módon történjen. A vezérigazgató felhívta a figyelmet arra, hogy az Európai Bizottság számára az egyik legérzékenyebb téma a légi közlekedés, amit jelez, hogy most is számos légi fuvarozó esetében folyik vizsgálat.
Arra az újságírói felvetésre, hogy volt Malév-vezérként most a cég leállásán nyer teret a Wizz Air, Váradi József hangsúlyozta, hogy üzemelésük 88 százaléka nem Magyarországhoz kötődik. Kijelentette: „nem érez felelősséget a kialakult helyzet miatt”.
Amint arról bezsámoltunk, a Tarom is igyekezett saját járatokkal pótolni a Malév leállását követően keletkezett űrököt, így február 6-ától új járatokat indított Bukarest és Budapest között. A román légitársaság eddig napi egy járatot működtetett ezen az útvonalon, mostantól azonban napi kettőt üzemeltetnek a hét minden napján szombat kivételével. A Tarom közlése szerint az utasok részéről érkezett igények, valamint ezen az útvonalon a következő időszakban várható növekvő forgalom miatt döntöttek az új járat indításáról.
| A „fapados” cégek mellett legfeljebb három nagy hagyományos légitársasági csoport marad fenn Európában – jósolták a Financial Times tegnapi számában idézett iparági elemzők. A londoni gazdasági napilap cikke szerint a legnagyobb európai olcsó jegyes légitársaságok prosperálnak a gazdasági hanyatlás idején, de a térség nemzeti légitársaságainak helyzete sokkal nehezebb. Az EU szuverén adósságválsága közepette ugyanis az utazók – még az üzletemberek is – azzal igyekeznek takarékoskodni, hogy az Unión belüli repülésekre a fapadosokat használják a nemzeti légitársaságok helyett. Ennek következményei az iparági eredményekben mutatkoznak. A Ryanair, a forgalom alapján legnagyobb európai olcsójegyes légitársaság, éppen a múlt héten emelte 2011–2012-re szóló eredmény-előrejelzését 440 millió euróról 480 millió euróra, miközben a Lufthansa – a bevételek alapján legnagyobb európai nemzeti légitársaság – már szeptemberben profitfigyelmeztetést adott ki, az Air France-KLM, a második legnagyobb európai nemzeti légitársasági csoport pedig novemberben azt jelezte, hogy 2011-re működési szintű veszteséget vár. Ráadásul az olcsó jegyes légitársaságok jó helyzetben vannak ahhoz, hogy kihasználják egyes állami támogatású európai légitársaságok összeomlását. A Financial Times ezzel kapcsolatban felidézi, hogy a Ryanair „alig néhány órával” a Malév leállása után bejelentette budapesti bázisának létrehozását. A lap szerint az iparági elemzők további légitársaságok csődjét jósolják Európában, mivel „egyszerűen túl sok a légitársaság”. A legtöbb elemzői előrejelzés szerint Európában végül három nagy nemzeti légitársasági csoport marad fenn: a Lufthansa, az Air France-KLM, valamint az International Airlines Group (IAG), a British Airways és a spanyol Iberia tulajdonos holdingcége. |
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Egy pár átlagosan 2600 lejt költ, amikor együtt vesz részt egy esküvőn, míg a magányosan érkező vendégek nászajándéka átlagosan 1700 lejre rúg – derült ki egy friss felmérésből.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
Látogatottsági adatok