2010. június 23., 16:342010. június 23., 16:34
A sürgősségi rendelet nagyjából a korábban bejelentett, a költségvetési bevételek növelésére irányuló intézkedéseket tartalmazza: júliustól megadózzák az étkezési, ajándék-, bölcsődei utalványokat, illetve az üdülési csekkeket, valamint a végkielégítéseket. Szintén a jövő hónap első napjától a szerzői jogokból származó bevételekből a jelenlegi 40 százalékról 20 százalékra csökken a leírható költségarány.
Módosul a szerencsejátékokból származó nyeremények megadóztatása is: az egy nap alatt ugyanabból a szerencsejátékból nyert összegek 25 százaléka folyik be az államkasszába. A bérbe nem adott lakások birtokosainak – ha több lakás tulajdonosai – szeptember 30-ig egy úgynevezett szolidaritási illetéket kell fizetniük a helyi költségvetésbe, az ingatlanadón kívül. A szolidaritási illeték az ingatlanadónak legalább 50, legfeljebb 200 százaléka lesz.
A július elseje előtt létrehozott határidős bankbetétek után csak ettől az időponttól számolják a 16 százalékos kamatadót, akkortól azonban valamennyi folyószámla és bankbetét kamatja után 16 százalékos jövedelemadót kell fizetni. Az Alfa Kartell szakszervezet egyébként tegnap még a bejelentést megelőzően nyílt levélben fordult Emil Boc kormányfőhöz, kérve, ne vessen ki adót az étkezési utalványokra. Szerintük ugyanis a kormány ezáltal nem hogy megfékezné az adócsalást, hanem egyenesen annak túlburjánzásához járul hozzá.
„Megállapíthatjuk, a román kormánynak nem érdeke, hogy minél több pénz befolyjon az államkasszába, hanem meg akarja szüntetni mindazt, ami biztos bevételi forrást jelent” – fogalmaznak levelükben a szakszervezetiek. Arra is felhívják ugyanakkor a figyelmet, hogy az üdülési csekkeknek például az volt a célja, hogy ezzel visszaszorítsák az idegenforgalmi feketepiacot. Ugyanis sok vendéglátó-ipari egység nem adott korábban számlát a készpénzfizetések után, a csekkeket azonban hivatalosan be kellett vallania, s adót kellett fizetnie az így befolyó bevételek után.
Hozzáteszik, az étkezési utalványok hasonlóképpen az élelmiszerpiac „kifehérítéséhez” járultak hozzá. Felteszik továbbá a kérdést, miért gondolja ezek után a kormány, hogy a munkáltatók jelen körülmények között még étkezési utalványokat, illetve üdülési csekkeket adnak alkalmazottaiknak, amikor hasonló adókat kell utána fizetni, mintha egyszerűen megemelnék beosztottaik fizetését.
Az Alfa Kartell egyben arra kéri a kormányt, hogy mielőbb üljön tárgyalóasztalhoz a szakszervezetek és munkáltatók képviselőivel, hogy közösen vitassák meg ezeket „a súlyos gazdasági és társadalmi következményekkel járó” intézkedéseket. Mint ismeretes, szintén jövő hónaptól éreztetnék hatásukat az egyebek mellett a bérek és nyugdíjak csökkentését előíró költségvetési megszorítások, amelyekért a kormány felelősséget vállalt. Miután azonban az ellenzék az alkotmánybírósághoz fordult jogorvoslatért, a ma összeülő taláros testület döntésén állnak vagy buknak a tervezett intézkedések. Ugyanakkor tegnap Corina Creţu, a legnagyobb ellenzéki párt, a szociáldemokraták európai parlamenti képviselője bejelentette, már kérte az Európai Bizottságtól, hogy foglaljon állást a romániai megszorítások ügyében, s állapítsa meg, hogy ezek gyakorlatba ültetésével sérülnek-e az emberi jogok.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
Látogatottsági adatok