2010. június 23., 16:342010. június 23., 16:34
A sürgősségi rendelet nagyjából a korábban bejelentett, a költségvetési bevételek növelésére irányuló intézkedéseket tartalmazza: júliustól megadózzák az étkezési, ajándék-, bölcsődei utalványokat, illetve az üdülési csekkeket, valamint a végkielégítéseket. Szintén a jövő hónap első napjától a szerzői jogokból származó bevételekből a jelenlegi 40 százalékról 20 százalékra csökken a leírható költségarány.
Módosul a szerencsejátékokból származó nyeremények megadóztatása is: az egy nap alatt ugyanabból a szerencsejátékból nyert összegek 25 százaléka folyik be az államkasszába. A bérbe nem adott lakások birtokosainak – ha több lakás tulajdonosai – szeptember 30-ig egy úgynevezett szolidaritási illetéket kell fizetniük a helyi költségvetésbe, az ingatlanadón kívül. A szolidaritási illeték az ingatlanadónak legalább 50, legfeljebb 200 százaléka lesz.
A július elseje előtt létrehozott határidős bankbetétek után csak ettől az időponttól számolják a 16 százalékos kamatadót, akkortól azonban valamennyi folyószámla és bankbetét kamatja után 16 százalékos jövedelemadót kell fizetni. Az Alfa Kartell szakszervezet egyébként tegnap még a bejelentést megelőzően nyílt levélben fordult Emil Boc kormányfőhöz, kérve, ne vessen ki adót az étkezési utalványokra. Szerintük ugyanis a kormány ezáltal nem hogy megfékezné az adócsalást, hanem egyenesen annak túlburjánzásához járul hozzá.
„Megállapíthatjuk, a román kormánynak nem érdeke, hogy minél több pénz befolyjon az államkasszába, hanem meg akarja szüntetni mindazt, ami biztos bevételi forrást jelent” – fogalmaznak levelükben a szakszervezetiek. Arra is felhívják ugyanakkor a figyelmet, hogy az üdülési csekkeknek például az volt a célja, hogy ezzel visszaszorítsák az idegenforgalmi feketepiacot. Ugyanis sok vendéglátó-ipari egység nem adott korábban számlát a készpénzfizetések után, a csekkeket azonban hivatalosan be kellett vallania, s adót kellett fizetnie az így befolyó bevételek után.
Hozzáteszik, az étkezési utalványok hasonlóképpen az élelmiszerpiac „kifehérítéséhez” járultak hozzá. Felteszik továbbá a kérdést, miért gondolja ezek után a kormány, hogy a munkáltatók jelen körülmények között még étkezési utalványokat, illetve üdülési csekkeket adnak alkalmazottaiknak, amikor hasonló adókat kell utána fizetni, mintha egyszerűen megemelnék beosztottaik fizetését.
Az Alfa Kartell egyben arra kéri a kormányt, hogy mielőbb üljön tárgyalóasztalhoz a szakszervezetek és munkáltatók képviselőivel, hogy közösen vitassák meg ezeket „a súlyos gazdasági és társadalmi következményekkel járó” intézkedéseket. Mint ismeretes, szintén jövő hónaptól éreztetnék hatásukat az egyebek mellett a bérek és nyugdíjak csökkentését előíró költségvetési megszorítások, amelyekért a kormány felelősséget vállalt. Miután azonban az ellenzék az alkotmánybírósághoz fordult jogorvoslatért, a ma összeülő taláros testület döntésén állnak vagy buknak a tervezett intézkedések. Ugyanakkor tegnap Corina Creţu, a legnagyobb ellenzéki párt, a szociáldemokraták európai parlamenti képviselője bejelentette, már kérte az Európai Bizottságtól, hogy foglaljon állást a romániai megszorítások ügyében, s állapítsa meg, hogy ezek gyakorlatba ültetésével sérülnek-e az emberi jogok.
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.