2010. június 23., 16:342010. június 23., 16:34
A sürgősségi rendelet nagyjából a korábban bejelentett, a költségvetési bevételek növelésére irányuló intézkedéseket tartalmazza: júliustól megadózzák az étkezési, ajándék-, bölcsődei utalványokat, illetve az üdülési csekkeket, valamint a végkielégítéseket. Szintén a jövő hónap első napjától a szerzői jogokból származó bevételekből a jelenlegi 40 százalékról 20 százalékra csökken a leírható költségarány.
Módosul a szerencsejátékokból származó nyeremények megadóztatása is: az egy nap alatt ugyanabból a szerencsejátékból nyert összegek 25 százaléka folyik be az államkasszába. A bérbe nem adott lakások birtokosainak – ha több lakás tulajdonosai – szeptember 30-ig egy úgynevezett szolidaritási illetéket kell fizetniük a helyi költségvetésbe, az ingatlanadón kívül. A szolidaritási illeték az ingatlanadónak legalább 50, legfeljebb 200 százaléka lesz.
A július elseje előtt létrehozott határidős bankbetétek után csak ettől az időponttól számolják a 16 százalékos kamatadót, akkortól azonban valamennyi folyószámla és bankbetét kamatja után 16 százalékos jövedelemadót kell fizetni. Az Alfa Kartell szakszervezet egyébként tegnap még a bejelentést megelőzően nyílt levélben fordult Emil Boc kormányfőhöz, kérve, ne vessen ki adót az étkezési utalványokra. Szerintük ugyanis a kormány ezáltal nem hogy megfékezné az adócsalást, hanem egyenesen annak túlburjánzásához járul hozzá.
„Megállapíthatjuk, a román kormánynak nem érdeke, hogy minél több pénz befolyjon az államkasszába, hanem meg akarja szüntetni mindazt, ami biztos bevételi forrást jelent” – fogalmaznak levelükben a szakszervezetiek. Arra is felhívják ugyanakkor a figyelmet, hogy az üdülési csekkeknek például az volt a célja, hogy ezzel visszaszorítsák az idegenforgalmi feketepiacot. Ugyanis sok vendéglátó-ipari egység nem adott korábban számlát a készpénzfizetések után, a csekkeket azonban hivatalosan be kellett vallania, s adót kellett fizetnie az így befolyó bevételek után.
Hozzáteszik, az étkezési utalványok hasonlóképpen az élelmiszerpiac „kifehérítéséhez” járultak hozzá. Felteszik továbbá a kérdést, miért gondolja ezek után a kormány, hogy a munkáltatók jelen körülmények között még étkezési utalványokat, illetve üdülési csekkeket adnak alkalmazottaiknak, amikor hasonló adókat kell utána fizetni, mintha egyszerűen megemelnék beosztottaik fizetését.
Az Alfa Kartell egyben arra kéri a kormányt, hogy mielőbb üljön tárgyalóasztalhoz a szakszervezetek és munkáltatók képviselőivel, hogy közösen vitassák meg ezeket „a súlyos gazdasági és társadalmi következményekkel járó” intézkedéseket. Mint ismeretes, szintén jövő hónaptól éreztetnék hatásukat az egyebek mellett a bérek és nyugdíjak csökkentését előíró költségvetési megszorítások, amelyekért a kormány felelősséget vállalt. Miután azonban az ellenzék az alkotmánybírósághoz fordult jogorvoslatért, a ma összeülő taláros testület döntésén állnak vagy buknak a tervezett intézkedések. Ugyanakkor tegnap Corina Creţu, a legnagyobb ellenzéki párt, a szociáldemokraták európai parlamenti képviselője bejelentette, már kérte az Európai Bizottságtól, hogy foglaljon állást a romániai megszorítások ügyében, s állapítsa meg, hogy ezek gyakorlatba ültetésével sérülnek-e az emberi jogok.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.
Látogatottsági adatok