2010. június 23., 16:342010. június 23., 16:34
A sürgősségi rendelet nagyjából a korábban bejelentett, a költségvetési bevételek növelésére irányuló intézkedéseket tartalmazza: júliustól megadózzák az étkezési, ajándék-, bölcsődei utalványokat, illetve az üdülési csekkeket, valamint a végkielégítéseket. Szintén a jövő hónap első napjától a szerzői jogokból származó bevételekből a jelenlegi 40 százalékról 20 százalékra csökken a leírható költségarány.
Módosul a szerencsejátékokból származó nyeremények megadóztatása is: az egy nap alatt ugyanabból a szerencsejátékból nyert összegek 25 százaléka folyik be az államkasszába. A bérbe nem adott lakások birtokosainak – ha több lakás tulajdonosai – szeptember 30-ig egy úgynevezett szolidaritási illetéket kell fizetniük a helyi költségvetésbe, az ingatlanadón kívül. A szolidaritási illeték az ingatlanadónak legalább 50, legfeljebb 200 százaléka lesz.
A július elseje előtt létrehozott határidős bankbetétek után csak ettől az időponttól számolják a 16 százalékos kamatadót, akkortól azonban valamennyi folyószámla és bankbetét kamatja után 16 százalékos jövedelemadót kell fizetni. Az Alfa Kartell szakszervezet egyébként tegnap még a bejelentést megelőzően nyílt levélben fordult Emil Boc kormányfőhöz, kérve, ne vessen ki adót az étkezési utalványokra. Szerintük ugyanis a kormány ezáltal nem hogy megfékezné az adócsalást, hanem egyenesen annak túlburjánzásához járul hozzá.
„Megállapíthatjuk, a román kormánynak nem érdeke, hogy minél több pénz befolyjon az államkasszába, hanem meg akarja szüntetni mindazt, ami biztos bevételi forrást jelent” – fogalmaznak levelükben a szakszervezetiek. Arra is felhívják ugyanakkor a figyelmet, hogy az üdülési csekkeknek például az volt a célja, hogy ezzel visszaszorítsák az idegenforgalmi feketepiacot. Ugyanis sok vendéglátó-ipari egység nem adott korábban számlát a készpénzfizetések után, a csekkeket azonban hivatalosan be kellett vallania, s adót kellett fizetnie az így befolyó bevételek után.
Hozzáteszik, az étkezési utalványok hasonlóképpen az élelmiszerpiac „kifehérítéséhez” járultak hozzá. Felteszik továbbá a kérdést, miért gondolja ezek után a kormány, hogy a munkáltatók jelen körülmények között még étkezési utalványokat, illetve üdülési csekkeket adnak alkalmazottaiknak, amikor hasonló adókat kell utána fizetni, mintha egyszerűen megemelnék beosztottaik fizetését.
Az Alfa Kartell egyben arra kéri a kormányt, hogy mielőbb üljön tárgyalóasztalhoz a szakszervezetek és munkáltatók képviselőivel, hogy közösen vitassák meg ezeket „a súlyos gazdasági és társadalmi következményekkel járó” intézkedéseket. Mint ismeretes, szintén jövő hónaptól éreztetnék hatásukat az egyebek mellett a bérek és nyugdíjak csökkentését előíró költségvetési megszorítások, amelyekért a kormány felelősséget vállalt. Miután azonban az ellenzék az alkotmánybírósághoz fordult jogorvoslatért, a ma összeülő taláros testület döntésén állnak vagy buknak a tervezett intézkedések. Ugyanakkor tegnap Corina Creţu, a legnagyobb ellenzéki párt, a szociáldemokraták európai parlamenti képviselője bejelentette, már kérte az Európai Bizottságtól, hogy foglaljon állást a romániai megszorítások ügyében, s állapítsa meg, hogy ezek gyakorlatba ültetésével sérülnek-e az emberi jogok.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A román közszféra személyi költségei az elmúlt három évben több mint 40 százalékkal nőttek, évi 117 milliárd lejről 170 milliárd lejre – közölte Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Látogatottsági adatok