2010. június 23., 16:342010. június 23., 16:34
A sürgősségi rendelet nagyjából a korábban bejelentett, a költségvetési bevételek növelésére irányuló intézkedéseket tartalmazza: júliustól megadózzák az étkezési, ajándék-, bölcsődei utalványokat, illetve az üdülési csekkeket, valamint a végkielégítéseket. Szintén a jövő hónap első napjától a szerzői jogokból származó bevételekből a jelenlegi 40 százalékról 20 százalékra csökken a leírható költségarány.
Módosul a szerencsejátékokból származó nyeremények megadóztatása is: az egy nap alatt ugyanabból a szerencsejátékból nyert összegek 25 százaléka folyik be az államkasszába. A bérbe nem adott lakások birtokosainak – ha több lakás tulajdonosai – szeptember 30-ig egy úgynevezett szolidaritási illetéket kell fizetniük a helyi költségvetésbe, az ingatlanadón kívül. A szolidaritási illeték az ingatlanadónak legalább 50, legfeljebb 200 százaléka lesz.
A július elseje előtt létrehozott határidős bankbetétek után csak ettől az időponttól számolják a 16 százalékos kamatadót, akkortól azonban valamennyi folyószámla és bankbetét kamatja után 16 százalékos jövedelemadót kell fizetni. Az Alfa Kartell szakszervezet egyébként tegnap még a bejelentést megelőzően nyílt levélben fordult Emil Boc kormányfőhöz, kérve, ne vessen ki adót az étkezési utalványokra. Szerintük ugyanis a kormány ezáltal nem hogy megfékezné az adócsalást, hanem egyenesen annak túlburjánzásához járul hozzá.
„Megállapíthatjuk, a román kormánynak nem érdeke, hogy minél több pénz befolyjon az államkasszába, hanem meg akarja szüntetni mindazt, ami biztos bevételi forrást jelent” – fogalmaznak levelükben a szakszervezetiek. Arra is felhívják ugyanakkor a figyelmet, hogy az üdülési csekkeknek például az volt a célja, hogy ezzel visszaszorítsák az idegenforgalmi feketepiacot. Ugyanis sok vendéglátó-ipari egység nem adott korábban számlát a készpénzfizetések után, a csekkeket azonban hivatalosan be kellett vallania, s adót kellett fizetnie az így befolyó bevételek után.
Hozzáteszik, az étkezési utalványok hasonlóképpen az élelmiszerpiac „kifehérítéséhez” járultak hozzá. Felteszik továbbá a kérdést, miért gondolja ezek után a kormány, hogy a munkáltatók jelen körülmények között még étkezési utalványokat, illetve üdülési csekkeket adnak alkalmazottaiknak, amikor hasonló adókat kell utána fizetni, mintha egyszerűen megemelnék beosztottaik fizetését.
Az Alfa Kartell egyben arra kéri a kormányt, hogy mielőbb üljön tárgyalóasztalhoz a szakszervezetek és munkáltatók képviselőivel, hogy közösen vitassák meg ezeket „a súlyos gazdasági és társadalmi következményekkel járó” intézkedéseket. Mint ismeretes, szintén jövő hónaptól éreztetnék hatásukat az egyebek mellett a bérek és nyugdíjak csökkentését előíró költségvetési megszorítások, amelyekért a kormány felelősséget vállalt. Miután azonban az ellenzék az alkotmánybírósághoz fordult jogorvoslatért, a ma összeülő taláros testület döntésén állnak vagy buknak a tervezett intézkedések. Ugyanakkor tegnap Corina Creţu, a legnagyobb ellenzéki párt, a szociáldemokraták európai parlamenti képviselője bejelentette, már kérte az Európai Bizottságtól, hogy foglaljon állást a romániai megszorítások ügyében, s állapítsa meg, hogy ezek gyakorlatba ültetésével sérülnek-e az emberi jogok.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Rengeteg erdélyi magyar dolgozott életében Magyarországon vagy más európai államban, sokan most is a „messzi idegenben”, külföldi munka során keresik meg kenyerüket. A nyugdíj előtt ezért fontos kérdés: elvesznek-e a külföldön szerzett évek.
Nagyváradon nyit új központot az egyik legnagyobb európai közúti fuvarozó, a Girteka – adta hírül a Profit.ro gazdasági hírportál.
Évtizedes mélyponton van a betöltetlen állások száma Romániában – irányította rá a figyelmet keddi elemzésében a Ziarul Financiar gazdasági napilap.
A minimálbér emeléséért és a társadalmi párbeszéd újrakezdéséért tüntetett az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség három tagszervezete kedden a bukaresti munkaügyi minisztérium előtt.
Szeptember 1-jétől nyújthatják be a támogatási kérelmeket a sertés- és szarvasmarha-tenyésztők – jelentette be kedden Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
„Eurómilliárdokat fogunk elveszíteni – ingyenes európai pénzt” – figyelmeztet Eugen Rădulescu. Mugur Isărescunak, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnökének tanácsadója szerint a román gazdaság súlyos válság küszöbére sodródott.
Bár miután a gázolaj literenkénti ára újra átlépte a 10 lejes lélektani határt, sokan még a 20 százalékos jövedéki-adócsökkentéstől várt 68 banis áresést is kevesellték, végül jelenleg még ennyit sem érezhetnek a zsebükben a dízel járművet vezető sofőrök.
A munkaügyi minisztérium épülete előtt tüntet kedden 11 és 13 óra között több szakszervezeti szövetség. A résztvevők a minimálbér 2027. január 1-jei emelését és az ágazati, valamint az országos kollektív tárgyalások felgyorsítását követelik.
Az oktatásra és az egészségügyre a közalkalmazotti bértörvényben jelenleg előirányzott, mintegy 6 milliárd lej összeg a maximum, amit Románia jelenleg megengedhet magának – jelentette ki Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Látogatottsági adatok