2011. június 15., 08:242011. június 15., 08:24
Az USA-ról alkotott kép azonban fokozatosan megváltozott, a demokrata kormány és a republikánus többségű kongresszus között a költségvetési hiány mérséklésének mikéntjéről folyó parttalan vita leminősítés, rosszabb esetben a csőd rémét vetíti előre.
A Fitch Ratings is kilátásba helyezte, hogy lefokozza az amerikai adósságot, ezzel immáron mindhárom mértékadó hitelminősítőnél csak egy lépcsőfok választja el az Egyesült Államokat a leminősítéstől, s így a világgazdaságot az újabb sokktól. A Standard & Poor’s még áprilisban, a Moody’s a múlt héten figyelmeztetett a lefokozás lehetőségére.
A Wall Street Journal amerikai üzleti lap „fenyegetésként” írt a hitelminősítők által kilátásba helyezett leminősítésről, az AFP amerikai hírügynökség „az elképzelhetetlen” kifejezéssel írta le ugyanezt. Eközben a St. Louis-i Fed (a szövetségi rendszerben működő amerikai jegybank egyik tagja) elnöke, James Bullard azt nyilatkozta a Reutersnek, hogy az amerikai költségvetés „globális makrogazdasági sokká” alakulhat, mint mondta: „veszélyes a gondolat, hogy az Egyesült Államokat leminősítés fenyegeti”.
Egy német hitelminősítő máris meglépte a lefokozást, a Feri EuroRating & Research AAA-ról AA-ra helyezte az amerikai hitelbesorolást, s ezt a romló fizetőképességgel, a magas államadóssággal, az alkalmatlan pénzügyi intézkedésekkel, illetve a romló gazdasági kilátásokkal indokolták. A nemzetközi piacokon ismeretlen kisebb cég döntése azért még nem rengette meg az amerikai gazdaságot, de néhány éve még elképzelhetetlen lett volna egy ilyen lépés.
Az amerikai hitelminősítők azért helyezték kilátásba az USA hitelbesorolásának lefokozását, mert az amerikai politikai elit éles vitát folytat a költségvetési politikáról, miközben az 1500 milliárd dollárt közelíti a hiány, ráadásul hetek óta nem tud megállapodni az úgynevezett adósságlimit megemelésében. A Fitch arra az esetre helyezett kilátásba leminősítést, ha nem sikerül rendezni az adósságlimit körüli vitát.
A helyzetet nehezíti, hogy az amerikai pénzügyminisztérium azt kérte a kongresszustól, hogy augusztus 2-áig emelje meg a jelenlegi 14 290 milliárd dolláros limitet, mivel akkortól lépnek életbe a hiányleszorító intézkedések. A demokratákhoz közel álló Center for American Progress nevű amerikai intézet szerint a kormányzat már most elérte az adósságlimitet, de különböző technikákkal augusztusig sikerült megoldaniuk a finanszírozást a limit átlépése nélkül.
Az amerikai költségvetési szabályok szerint a kongresszus joga megszabni az eladósodási keretet a kormányzat számára. A döntés azért született meg ilyen nehezen, mert Barack Obama elnök (képünkön) és a demokraták költségvetési politikájához a republikánus többségű kongresszus támogatására is szükség lenne, vagyis a kormányzat ellenzékének lényegében vétójoga van a költségvetési politika felett.
Eközben az Egyesült Államok költségvetési hiánya a kongresszus költségvetési ügyekkel foglalkozó hivatala szerint kiigazítás nélkül 1500 milliárd dollárra is hízhat az idén – s ennek leszorítására a két politikai oldalnak eltérő elképzelései vannak. A demokraták megőriznék az Obama-adminisztráció nagy kiadási tételeket jelentő reformjait, és inkább adót emelnének, a republikánusok azonban az adókedvezmények megőrzésében és a kiadások csökkentésében érdekeltek.
A texasi republikánus szenátor, John Cornyn szerint a Fitch figyelmeztetése nyomás alá helyezi a tárgyaló feleket, hogy álljanak elő egy érdemi elképzeléssel, amely tartalmazza a kiadások csökkentését és a címzett juttatások reformját. A nyilatkozat jól mutatja, hogy a republikánusok igyekeznek az Obama-kormányzat azon reformlépéseit támadni, mint amilyen az egészségügyi biztosítási reform volt, amely kiterjesztette a kötelező biztosítást az alacsony jövedelműek közt, de egyben nagy finanszírozási igényt is támasztott.
Ehhez azonban a demokraták nem hajlandók nyúlni, pedig a legnagyobb költségvetési tételt jelenti. Helyette inkább az adókedvezmények megvonásában gondolkodnak, vagyis lényegében adóemelésen, amely a bevételeket növelné – ebbe viszont a republikánusok nem hajlandók belemenni.
A Fitch közleményében egyértelművé tette, befektetői szemmel nem létezik olyan, hogy „technikai csőd”, amely csak átmeneti, a politikai viták miatti fizetési gondot jelentene. Ehelyett ha az Egyesült Államok nem lenne képes fizetni augusztusban (például béreket, szociális támogatásokat) amiatt, hogy nem lépheti át az eladósodottsági limitet, az a piac szemében a „kormányzás válságát” jelentené. Ez pedig maga után vonná az amerikai hitelek bóvli kategóriába sorolását
A Fitch azért jegyezte meg, hogy nem ismer „technikai csődöt”, mert a politikai vitában a republikánus oldal azzal állt elő, hogy a technikai csőd átmenetileg kezelhető lenne piaci katasztrófa nélkül is. A limit emelése nélkül nem azért kerülne csődbe az USA, mert nem tud a piacokról forrást szerezni kiadásai fedezésére, hanem azért, mert a jogszabályok nem engedik.
Az Egyesült Államok leminősítése súlyos világgazdasági következményekkel járna. Az USA fizetőképessége egyfajta mércéje a nemzetközi hitelpiacnak, ezért a leminősítés a befektetői bizalom elillanását vonná maga után. A gyakorlatban ez azt jelentené, hogy ugyanazért az üzletért a tőkepiac nagyobb hozamot várna el a kockázatok emelkedése miatt, vagyis a hitelek megdrágulnának.
Rövid távon a dollár árfolyama révén éreztetné hatását a leminősítés.
A befektetői bizalom megingása esetén eddig a dollár jelentett egyfajta menedéket, éppen az amerikai hitelminősítés megbízhatósága miatt. Ennek csökkenése nyomán a befektetők részben a többi menekülődevizába fektetnének (mint amilyen a svájci frank is), részben pedig az árupiachoz (arany, kőolaj, nyersanyagok) fordulhatnának. Ez pedig a termelő gazdaság számára drágább beszerzéseket és az emelkedő benzinár miatt nagyobb szállítási költségeket jelentene.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A munkaügyi minisztérium épülete előtt tüntet kedden 11 és 13 óra között több szakszervezeti szövetség. A résztvevők a minimálbér 2027. január 1-jei emelését és az ágazati, valamint az országos kollektív tárgyalások felgyorsítását követelik.
Az oktatásra és az egészségügyre a közalkalmazotti bértörvényben jelenleg előirányzott, mintegy 6 milliárd lej összeg a maximum, amit Románia jelenleg megengedhet magának – jelentette ki Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Egy pár átlagosan 2600 lejt költ, amikor együtt vesz részt egy esküvőn, míg a magányosan érkező vendégek nászajándéka átlagosan 1700 lejre rúg – derült ki egy friss felmérésből.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!