
2011. június 15., 08:242011. június 15., 08:24
Az USA-ról alkotott kép azonban fokozatosan megváltozott, a demokrata kormány és a republikánus többségű kongresszus között a költségvetési hiány mérséklésének mikéntjéről folyó parttalan vita leminősítés, rosszabb esetben a csőd rémét vetíti előre.
A Fitch Ratings is kilátásba helyezte, hogy lefokozza az amerikai adósságot, ezzel immáron mindhárom mértékadó hitelminősítőnél csak egy lépcsőfok választja el az Egyesült Államokat a leminősítéstől, s így a világgazdaságot az újabb sokktól. A Standard & Poor’s még áprilisban, a Moody’s a múlt héten figyelmeztetett a lefokozás lehetőségére.
A Wall Street Journal amerikai üzleti lap „fenyegetésként” írt a hitelminősítők által kilátásba helyezett leminősítésről, az AFP amerikai hírügynökség „az elképzelhetetlen” kifejezéssel írta le ugyanezt. Eközben a St. Louis-i Fed (a szövetségi rendszerben működő amerikai jegybank egyik tagja) elnöke, James Bullard azt nyilatkozta a Reutersnek, hogy az amerikai költségvetés „globális makrogazdasági sokká” alakulhat, mint mondta: „veszélyes a gondolat, hogy az Egyesült Államokat leminősítés fenyegeti”.
Egy német hitelminősítő máris meglépte a lefokozást, a Feri EuroRating & Research AAA-ról AA-ra helyezte az amerikai hitelbesorolást, s ezt a romló fizetőképességgel, a magas államadóssággal, az alkalmatlan pénzügyi intézkedésekkel, illetve a romló gazdasági kilátásokkal indokolták. A nemzetközi piacokon ismeretlen kisebb cég döntése azért még nem rengette meg az amerikai gazdaságot, de néhány éve még elképzelhetetlen lett volna egy ilyen lépés.
Az amerikai hitelminősítők azért helyezték kilátásba az USA hitelbesorolásának lefokozását, mert az amerikai politikai elit éles vitát folytat a költségvetési politikáról, miközben az 1500 milliárd dollárt közelíti a hiány, ráadásul hetek óta nem tud megállapodni az úgynevezett adósságlimit megemelésében. A Fitch arra az esetre helyezett kilátásba leminősítést, ha nem sikerül rendezni az adósságlimit körüli vitát.
A helyzetet nehezíti, hogy az amerikai pénzügyminisztérium azt kérte a kongresszustól, hogy augusztus 2-áig emelje meg a jelenlegi 14 290 milliárd dolláros limitet, mivel akkortól lépnek életbe a hiányleszorító intézkedések. A demokratákhoz közel álló Center for American Progress nevű amerikai intézet szerint a kormányzat már most elérte az adósságlimitet, de különböző technikákkal augusztusig sikerült megoldaniuk a finanszírozást a limit átlépése nélkül.
Az amerikai költségvetési szabályok szerint a kongresszus joga megszabni az eladósodási keretet a kormányzat számára. A döntés azért született meg ilyen nehezen, mert Barack Obama elnök (képünkön) és a demokraták költségvetési politikájához a republikánus többségű kongresszus támogatására is szükség lenne, vagyis a kormányzat ellenzékének lényegében vétójoga van a költségvetési politika felett.
Eközben az Egyesült Államok költségvetési hiánya a kongresszus költségvetési ügyekkel foglalkozó hivatala szerint kiigazítás nélkül 1500 milliárd dollárra is hízhat az idén – s ennek leszorítására a két politikai oldalnak eltérő elképzelései vannak. A demokraták megőriznék az Obama-adminisztráció nagy kiadási tételeket jelentő reformjait, és inkább adót emelnének, a republikánusok azonban az adókedvezmények megőrzésében és a kiadások csökkentésében érdekeltek.
A texasi republikánus szenátor, John Cornyn szerint a Fitch figyelmeztetése nyomás alá helyezi a tárgyaló feleket, hogy álljanak elő egy érdemi elképzeléssel, amely tartalmazza a kiadások csökkentését és a címzett juttatások reformját. A nyilatkozat jól mutatja, hogy a republikánusok igyekeznek az Obama-kormányzat azon reformlépéseit támadni, mint amilyen az egészségügyi biztosítási reform volt, amely kiterjesztette a kötelező biztosítást az alacsony jövedelműek közt, de egyben nagy finanszírozási igényt is támasztott.
Ehhez azonban a demokraták nem hajlandók nyúlni, pedig a legnagyobb költségvetési tételt jelenti. Helyette inkább az adókedvezmények megvonásában gondolkodnak, vagyis lényegében adóemelésen, amely a bevételeket növelné – ebbe viszont a republikánusok nem hajlandók belemenni.
A Fitch közleményében egyértelművé tette, befektetői szemmel nem létezik olyan, hogy „technikai csőd”, amely csak átmeneti, a politikai viták miatti fizetési gondot jelentene. Ehelyett ha az Egyesült Államok nem lenne képes fizetni augusztusban (például béreket, szociális támogatásokat) amiatt, hogy nem lépheti át az eladósodottsági limitet, az a piac szemében a „kormányzás válságát” jelentené. Ez pedig maga után vonná az amerikai hitelek bóvli kategóriába sorolását
A Fitch azért jegyezte meg, hogy nem ismer „technikai csődöt”, mert a politikai vitában a republikánus oldal azzal állt elő, hogy a technikai csőd átmenetileg kezelhető lenne piaci katasztrófa nélkül is. A limit emelése nélkül nem azért kerülne csődbe az USA, mert nem tud a piacokról forrást szerezni kiadásai fedezésére, hanem azért, mert a jogszabályok nem engedik.
Az Egyesült Államok leminősítése súlyos világgazdasági következményekkel járna. Az USA fizetőképessége egyfajta mércéje a nemzetközi hitelpiacnak, ezért a leminősítés a befektetői bizalom elillanását vonná maga után. A gyakorlatban ez azt jelentené, hogy ugyanazért az üzletért a tőkepiac nagyobb hozamot várna el a kockázatok emelkedése miatt, vagyis a hitelek megdrágulnának.
Rövid távon a dollár árfolyama révén éreztetné hatását a leminősítés.
A befektetői bizalom megingása esetén eddig a dollár jelentett egyfajta menedéket, éppen az amerikai hitelminősítés megbízhatósága miatt. Ennek csökkenése nyomán a befektetők részben a többi menekülődevizába fektetnének (mint amilyen a svájci frank is), részben pedig az árupiachoz (arany, kőolaj, nyersanyagok) fordulhatnának. Ez pedig a termelő gazdaság számára drágább beszerzéseket és az emelkedő benzinár miatt nagyobb szállítási költségeket jelentene.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Ingatlanadó-kedvezményben részesülhetnek az önerőből napelemet vagy hőszivattyút telepítő, illetve környezetbarát hőszigetelést alkalmazó háztulajdonosok Romániában egy korábban elvetett, de most leporolt törvénytervezet szerint.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
szóljon hozzá!