Fotó: Pixabay
A romániai vállalkozók legnagyobb része – 93,5 százaléka – úgy látja, hogy a szomszédos országban zajló háború miatt újabb gazdasági válságra kell számítani még olyan körülmények között is, hogy tízből nyolc cégnek nincsenek üzleti kapcsolatai sem Oroszországgal, sem Ukrajnával – derül ki a kis- és közepes vállalkozások országos szövetsége (CNIPMMR) által készített felmérésből.
2022. március 22., 12:362022. március 22., 12:36
2022. március 22., 13:452022. március 22., 13:45
A március 2–21. között 2598 vállalkozó megkérdezésével készített közvélemény-kutatás kedden nyilvánosságra hozott eredményei szerint a cégvezetők 89,7 százaléka máris érzi az ukrajnai konfliktus miatti drágulások hatását,
További rossz hír Románia gazdaságára nézve, hogy 60 százalékuk mondta azt, elhalasztja a mostanság tervezett beruházását, és alig 3,7 százalékra rúg azoknak az aránya, akik még több befektetést eszközölnek ki, mint amennyivel eredetileg terveztek. A vállalkozók 54 százaléka az üzleti forgalma visszaesésére számít.
A vállalkozók többsége – tízből hatan – arra számítanak, hogy az állam az üzleti szféra segítségére siet, meglátásuk szerint ez elengedhetetlen az általuk gazdaságbiztonságinak nevezett ágazatok esetében.
A megkérdezettek 70 százaléka szerint az államnak hozzá kell járulnia az energetikai függetlenség fejlesztéséhez, támogatnia kell a fejlesztésre irányuló beruházásokat, anyagi forrásokat kell biztosítania a start-upok számára, és hazai vagy európai uniós pénzekkel kell támogatnia az emberi erőforrást.
Válságban minden kormánytámogatás úgy jön a vállalkozói szférának, mint a betegnek az oxigén – értékelt a Krónika megkeresésére Debreczeni László adószakértő, amikor a kormány által elfogadott új, kkv-knak nyújtott támogatásokról kérdeztük.
Ami pedig a közvetett segítséget illeti, a válaszadók szerint az állami intézményeknek fel kell venniük a harcot az egyre növekvő inflációval, állami beruházásokat kell kieszközölniük, illetve állami garanciát kellene biztosítaniuk a cégek által igényelt bankkölcsönökhöz.
Florin Jianu jelezte, a vállalkozók körében végezett közvélemény-kutatás eredményeit eljuttatták a kormányhoz, javaslataikat pedig elküldték a kkv-kat tömörítő európai szervezethez és közvetlenül az Európai Bizottsághoz is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!