2011. szeptember 27., 09:522011. szeptember 27., 09:52
A vészjelzések mögött az a félelem áll, hogy megismétlődhet a 2008–2009-es bankválság, ami vélhetőleg ezúttal is egyet jelentene a hitelezés szinte teljes leállásával. Márpedig ez esetben semmi sem menthetné meg a fejlett világ gazdaságait, hogy növekedés helyett gazdaságaik elkezdjenek zsugorodni, és beköszöntsön egy újabb recesszió.
A július óta az IMF élén álló Christine Lagarde már egy hónappal ezelőtt azt mondta, hogy a bankok tőkehelyzete a kulcs az euróválság „fertőzöttségének” megállításához. Kijelentette, a bankok sürgős feltőkésítése nélkül az eurózóna legnagyobb államaiban is bekövetkezhet a gazdasági teljesítmény visszaesése.
A probléma lényege, hogy sok európai pénzintézetnek van jelentős mennyiségű, kockázatosnak tekintett államkötvénye, elsősorban görög papírok. Ezek a kötvények jelenleg a névértékük töredékét érik csak. De az ír, a portugál, a spanyol vagy az olasz államadósságra sem tekintenek ma már úgy a befektetők, mint amit biztos, hogy visszafizetnek.
Attól tartva, hogy nem kapják vissza a pénzüket, a bankok bizalmatlanná válnak versenytársaikkal szemben, így a piaci szereplők végül drágán vagy egyáltalán nem kölcsönöznek egymásnak.
A New York Times nemrég azt írta, hogy július és augusztus között az európai bankok hitelfelvételi költségei megduplázódtak, 2009 tavasza óta nem látott szintre emelkedve. Az Európai Központi Bank (EKB) többször próbálta már ellensúlyozni a folyamatot, legutóbb szeptember 21-én jelentette be, hogy könnyít az alacsony kamaton történő hitelkihelyezési feltételein, hogy segítse a bajban lévő intézmények forráshoz jutását. Paradox módon az EKB programja is hozzájárul a bizalomhiány erősödéséhez. Múlt hét kedden több mint fél éve nem látott mennyiségű (201 milliárd eurónyi) egyhetes lejáratú hitelt igényeltek a bankok az EKB-tól. Ennél is roszszabb jelnek számít, hogy néhány pénzintézet dollárkölcsönt vett fel az EKB-tól, egyikük félmilliárd dollárt. Ez a lap szerint arra utal, hogy egy nagy európai bank nem kap a tengerentúlról hitelt, és talán vészesen közel van az összeomláshoz.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Ingatlanadó-kedvezményben részesülhetnek az önerőből napelemet vagy hőszivattyút telepítő, illetve környezetbarát hőszigetelést alkalmazó háztulajdonosok Romániában egy korábban elvetett, de most leporolt törvénytervezet szerint.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Látogatottsági adatok