2011. szeptember 27., 09:522011. szeptember 27., 09:52
A vészjelzések mögött az a félelem áll, hogy megismétlődhet a 2008–2009-es bankválság, ami vélhetőleg ezúttal is egyet jelentene a hitelezés szinte teljes leállásával. Márpedig ez esetben semmi sem menthetné meg a fejlett világ gazdaságait, hogy növekedés helyett gazdaságaik elkezdjenek zsugorodni, és beköszöntsön egy újabb recesszió.
A július óta az IMF élén álló Christine Lagarde már egy hónappal ezelőtt azt mondta, hogy a bankok tőkehelyzete a kulcs az euróválság „fertőzöttségének” megállításához. Kijelentette, a bankok sürgős feltőkésítése nélkül az eurózóna legnagyobb államaiban is bekövetkezhet a gazdasági teljesítmény visszaesése.
A probléma lényege, hogy sok európai pénzintézetnek van jelentős mennyiségű, kockázatosnak tekintett államkötvénye, elsősorban görög papírok. Ezek a kötvények jelenleg a névértékük töredékét érik csak. De az ír, a portugál, a spanyol vagy az olasz államadósságra sem tekintenek ma már úgy a befektetők, mint amit biztos, hogy visszafizetnek.
Attól tartva, hogy nem kapják vissza a pénzüket, a bankok bizalmatlanná válnak versenytársaikkal szemben, így a piaci szereplők végül drágán vagy egyáltalán nem kölcsönöznek egymásnak.
A New York Times nemrég azt írta, hogy július és augusztus között az európai bankok hitelfelvételi költségei megduplázódtak, 2009 tavasza óta nem látott szintre emelkedve. Az Európai Központi Bank (EKB) többször próbálta már ellensúlyozni a folyamatot, legutóbb szeptember 21-én jelentette be, hogy könnyít az alacsony kamaton történő hitelkihelyezési feltételein, hogy segítse a bajban lévő intézmények forráshoz jutását. Paradox módon az EKB programja is hozzájárul a bizalomhiány erősödéséhez. Múlt hét kedden több mint fél éve nem látott mennyiségű (201 milliárd eurónyi) egyhetes lejáratú hitelt igényeltek a bankok az EKB-tól. Ennél is roszszabb jelnek számít, hogy néhány pénzintézet dollárkölcsönt vett fel az EKB-tól, egyikük félmilliárd dollárt. Ez a lap szerint arra utal, hogy egy nagy európai bank nem kap a tengerentúlról hitelt, és talán vészesen közel van az összeomláshoz.
Miközben a parlamentben javában zajlott a bizalmatlansági indítvány vitája, a piaci bizonytalanság tovább gyengítette a román devizát, és újabb csúcsra hágott a lej–euró-árfolyam.
A magyar Libri-Bookline megvásárolta a Curtea Veche Publishing részvényeinek 51 százalékát – írja a Profit.ro.
A kormány hétfő este elfogadta az állattenyésztési ágazat állami támogatási programjának 2026-os keretösszegét jóváhagyó határozatot; ez legfeljebb 137,201 millió lej kötelezettségvállalási előirányzat lehet – közölte a mezőgazdasági minisztérium.
Dragoș Pîslaru európai projektekért és beruházásokért felelős miniszter hétfő este bejelentette, hogy Brüsszelben lezárult a negyedik, összesen 2,62 milliárd eurós összegre vonatkozó kifizetési kérelem elemzése.
A lakások drágultak tavaly jobban, mint a családi házak – irányította rá a figyelmet éves jelentésében a REMAX Europe.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szerint Románia óriási költségvetési hiányt örökölt a Marcel Ciolacu vezette kormánytól, amelyik 2024-ben rekordösszegű, 250 milliárd lejes hitelt vett fel.
Áprilisban 48 135 ingatlant adtak el Romániában, 5240-nel kevesebbet, mint egy hónappal korábban – közölte hétfőn az országos kataszteri és ingatlan-nyilvántartási hivatal (ANCPI).
Hétfőn újabb történelmi csúcsra hágott a lej–euró-árfolyam: a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,1998 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki 13 órakor.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése a romániai töltőállomásokon a belpolitikai válság és a közel-keleti feszültségek miatt.
Alaposan megemelkedett a legolcsóbb új autóért kifizetendő összeg Romániában.