2011. szeptember 27., 09:522011. szeptember 27., 09:52
A vészjelzések mögött az a félelem áll, hogy megismétlődhet a 2008–2009-es bankválság, ami vélhetőleg ezúttal is egyet jelentene a hitelezés szinte teljes leállásával. Márpedig ez esetben semmi sem menthetné meg a fejlett világ gazdaságait, hogy növekedés helyett gazdaságaik elkezdjenek zsugorodni, és beköszöntsön egy újabb recesszió.
A július óta az IMF élén álló Christine Lagarde már egy hónappal ezelőtt azt mondta, hogy a bankok tőkehelyzete a kulcs az euróválság „fertőzöttségének” megállításához. Kijelentette, a bankok sürgős feltőkésítése nélkül az eurózóna legnagyobb államaiban is bekövetkezhet a gazdasági teljesítmény visszaesése.
A probléma lényege, hogy sok európai pénzintézetnek van jelentős mennyiségű, kockázatosnak tekintett államkötvénye, elsősorban görög papírok. Ezek a kötvények jelenleg a névértékük töredékét érik csak. De az ír, a portugál, a spanyol vagy az olasz államadósságra sem tekintenek ma már úgy a befektetők, mint amit biztos, hogy visszafizetnek.
Attól tartva, hogy nem kapják vissza a pénzüket, a bankok bizalmatlanná válnak versenytársaikkal szemben, így a piaci szereplők végül drágán vagy egyáltalán nem kölcsönöznek egymásnak.
A New York Times nemrég azt írta, hogy július és augusztus között az európai bankok hitelfelvételi költségei megduplázódtak, 2009 tavasza óta nem látott szintre emelkedve. Az Európai Központi Bank (EKB) többször próbálta már ellensúlyozni a folyamatot, legutóbb szeptember 21-én jelentette be, hogy könnyít az alacsony kamaton történő hitelkihelyezési feltételein, hogy segítse a bajban lévő intézmények forráshoz jutását. Paradox módon az EKB programja is hozzájárul a bizalomhiány erősödéséhez. Múlt hét kedden több mint fél éve nem látott mennyiségű (201 milliárd eurónyi) egyhetes lejáratú hitelt igényeltek a bankok az EKB-tól. Ennél is roszszabb jelnek számít, hogy néhány pénzintézet dollárkölcsönt vett fel az EKB-tól, egyikük félmilliárd dollárt. Ez a lap szerint arra utal, hogy egy nagy európai bank nem kap a tengerentúlról hitelt, és talán vészesen közel van az összeomláshoz.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Egy pár átlagosan 2600 lejt költ, amikor együtt vesz részt egy esküvőn, míg a magányosan érkező vendégek nászajándéka átlagosan 1700 lejre rúg – derült ki egy friss felmérésből.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
Látogatottsági adatok