Fotó: Rompres
Az állami privatizációs hatóság és az amerikai autógyártó közötti tárgyalások hétfőn zárultak le. Az aláírási ceremónián várhatóan Călin Popescu-Tăriceanu miniszterelnök, valamint a privatizációs hatóság képviselői is részt vesznek.
Sebastian Vlădescu pénzügyi államtitkár közölte, a megállapodás értelmében a Ford nem veszi át a craiovai autógyár adósságait. Becslések szerint az üzem által felhalmozott tartozás 800 millió és egymillárd euró közötti összeget tett ki. A kormány által jóváhagyott szerződés mind az állam felé felhalmozott adósság kezelését, mind a korábbi tulajdonos, a koreai Daewoo cég idejében gyártott gépkocsikkal kapcsolatos felelősséget szabályozza.
A Ford ajánlatát tartalmazó borítékot még pénteken bontották föl. Az amerikai cégóriás 57 millió eurót ajánl az üzem átvételéért, ez kétmillió euróval több, mint az előző ajánlattételkor. A Ford részvényenként 4,1556 eurót fizet a Daewoo papírjaiért, és összesen 72 százalékos tulajdonrészt szerez a cégben. Az amerikai cég illetékesei ugyanakkor bejelentették, hogy a Daewoo-üzem körüli telkekre nem tartanak igényt.
Mint arról korábban beszámoltunk, a Ford egyedüliként jelentkezett a craiovai gyár megvásárlására. A tervek szerint a jelenleg jelentős európai kapacitásgondokkal küszködő Ford középtávon 2011-ig évi 300 ezresre futtatná fel a gyártást, és így ötven százalékkal meg is haladná az üzem értékesítésére kiírt pályázatban megszabott mennyiséget. Az Állami Vagyonértékesítő Hatósághoz (AVAS) benyújtott ajánlat szerint a Ford ugyancsak 2011-től szintén évi 300 ezer motort is gyártana az üzemben. Az üzem fejlesztésére szánt közvetlen befektetés értéke eléri a 675 millió eurót. A Ford emellett vállalta, hogy megkétszerezi a foglalkoztatottak számát – a pályázati kiírásban egyébként csak az szerepelt, hogy a vevőnek meg kell tartania állásában a jelenlegi 3000 alkalmazottat. A jelenleg a Daewoo Matiz és Cielo elsőszériás modelljét, valamint a Nubira modell második generációját gyártó craiovai cég gondjai 2000-ben kezdődtek, amikor a túlköltekezés és az ázsiai pénzügyi válság miatt csődöt jelentett a dél-koreai anyavállalat. Az állam tavaly augusztusban összesen 61 millió dollárért vásárolta vissza a dél-koreai tulajdonban lévő 51 százalékos részesedést, és így a 72,4 százalékos többségi részvénycsomag tulajdonosa.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Kiverte a biztosítékot a megyei jogú városok polgármestereinél, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök a központi költségvetés hézagait tömködné be a megnövelt helyi ingatlan- és gépjárműadókból.
Az elektronikai alkatrészeket gyártó német Limoss vállalat tervez üzemet nyitni az Arad megyei Borosjenőben, ahol az Aptiv amerikai autóipari vállalat éppen bezárni készül termelőegységét. Az új befektető jövőre maximum 500 embert foglalkoztatna.
Románia az Európai Unió egyik legmagasabb energiaárát fizeti a lakossági jövedelmekhez viszonyítva – jelentette ki hétfőn Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a parlamentben, az ellene benyújtott bizalmatlansági indítvány vitáján.
Ilie Bolojan hétfőn kijelentette, hogy a jövő évi költségvetés tervezetének összeállítása nagy valószínűséggel januárra tolódik, mert előtte el kell fogadni azokat a jogszabályokat, amelyek egy kiszámítható büdzsé kidolgozását teszik lehetővé.
A tavasszal becsült 1,4 százalékról 0,7 százalékra módosította hétfőn közzétett őszi prognózisában az Európai Bizottság a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését.
Románia gazdasága „életjeleket mutat”, miután a harmadik negyedévben enyhe pozitív meglepetésről számoltak be – vallja Valentin Tătaru, az ING vezető közgazdásza.
Látogatottsági adatok