
Fotó: Rompres
Az állami privatizációs hatóság és az amerikai autógyártó közötti tárgyalások hétfőn zárultak le. Az aláírási ceremónián várhatóan Călin Popescu-Tăriceanu miniszterelnök, valamint a privatizációs hatóság képviselői is részt vesznek.
Sebastian Vlădescu pénzügyi államtitkár közölte, a megállapodás értelmében a Ford nem veszi át a craiovai autógyár adósságait. Becslések szerint az üzem által felhalmozott tartozás 800 millió és egymillárd euró közötti összeget tett ki. A kormány által jóváhagyott szerződés mind az állam felé felhalmozott adósság kezelését, mind a korábbi tulajdonos, a koreai Daewoo cég idejében gyártott gépkocsikkal kapcsolatos felelősséget szabályozza.
A Ford ajánlatát tartalmazó borítékot még pénteken bontották föl. Az amerikai cégóriás 57 millió eurót ajánl az üzem átvételéért, ez kétmillió euróval több, mint az előző ajánlattételkor. A Ford részvényenként 4,1556 eurót fizet a Daewoo papírjaiért, és összesen 72 százalékos tulajdonrészt szerez a cégben. Az amerikai cég illetékesei ugyanakkor bejelentették, hogy a Daewoo-üzem körüli telkekre nem tartanak igényt.
Mint arról korábban beszámoltunk, a Ford egyedüliként jelentkezett a craiovai gyár megvásárlására. A tervek szerint a jelenleg jelentős európai kapacitásgondokkal küszködő Ford középtávon 2011-ig évi 300 ezresre futtatná fel a gyártást, és így ötven százalékkal meg is haladná az üzem értékesítésére kiírt pályázatban megszabott mennyiséget. Az Állami Vagyonértékesítő Hatósághoz (AVAS) benyújtott ajánlat szerint a Ford ugyancsak 2011-től szintén évi 300 ezer motort is gyártana az üzemben. Az üzem fejlesztésére szánt közvetlen befektetés értéke eléri a 675 millió eurót. A Ford emellett vállalta, hogy megkétszerezi a foglalkoztatottak számát – a pályázati kiírásban egyébként csak az szerepelt, hogy a vevőnek meg kell tartania állásában a jelenlegi 3000 alkalmazottat. A jelenleg a Daewoo Matiz és Cielo elsőszériás modelljét, valamint a Nubira modell második generációját gyártó craiovai cég gondjai 2000-ben kezdődtek, amikor a túlköltekezés és az ázsiai pénzügyi válság miatt csődöt jelentett a dél-koreai anyavállalat. Az állam tavaly augusztusban összesen 61 millió dollárért vásárolta vissza a dél-koreai tulajdonban lévő 51 százalékos részesedést, és így a 72,4 százalékos többségi részvénycsomag tulajdonosa.
Az európai gáztárolók az elmúlt 13 év leggyengébb feltöltöttségi szintjéhez közelítenek a hidegebb hónapok küszöbén, ami a szakértők szerint már most „téli pánikot” váltott ki az energiakereskedők körében.
A pénzügyminisztérium 25 százalékra emeli a normál gázolaj jövedéki adójának ideiglenes csökkentését szeptember 1. és 15. között. Augusztus második felében még 20 százalékos kedvezményt alkalmaztak.
A kormány pénteki rendkívüli ülésén meghosszabbította szeptember 30-ig a villamosenergia-piaci biztonsági intézkedések hatályát.
Zsugorinflációra (shrinkflation) figyelmeztet friss posztjában az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC). Vagyis arra a jelenségre irányítják rá a fogyasztók figyelmét, amikor az áremelés elkerülése érdekében csökkentik az értékesített mennyiséget.
Több mint 718 ezer kiszolgáltatott fogyasztó kapta meg augusztusban a villanyszámlák kifizetésére használható energiatámogatást.
Egyetlen olyan szomszédja sincs Romániának, ahol ne lenne olcsóbb a benzin és a gázolaj, holott az ország a régió azon kevés államai közé tartozik, ahol jelentős kőolajtermelés folyik.
A SAFE védelmi fejlesztési eszköz keretében Romániának nyújtott hitelek futamideje 45 év, a türelmi időszak pedig 10 év, a következő részletek folyósítása azonban a finanszírozott projektek tekintetében vállalt mérföldkövek teljesítésétől függ.
Látványos különbség van a Románia különböző piacain gyakorolt árak között. Ami még szomorúbb, két erdélyi megyeszékhelyen a legdrágább a piac romániai összevetésben.
A romániai üzemanyagpiac főbb szereplői 2026 április–június közötti időszakban betartották a kereskedelmi árrés felső határára vonatkozó előírásokat – derül ki a Versenytanács előzetes jelentéséből.
Elutasította Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök azt a felvetést, hogy a magáncégekre kivetett adók emeléséből finanszírozzák a szakszervezetek által a közszféra számára követelt béremeléseket.