Fotó: Gozner Gertrud
2008. május 16., 00:002008. május 16., 00:00
Az ügylet sikeres lezárása után a német Deutsche Telekom (DT) és a görög állam egyaránt 25 százalék plusz egy részvénynyel rendelkezik majd a cégben. A végső egyezség értelmében a Deutsche Telekom összesen 3,2 milliárd eurót fizet a részéért, ami 26 eurót jelent értékpapíronként. Ez több mint harminc százalékkal több, mint az athéni tőzsde által meghatározott egységár. Az ügyvezetés megszerzése révén egyébként a Deutsche Telekom vezetősége reméli, hogy mintegy 2 milliárd euróval csökkentheti a csoport veszteségeit. Tavaly a Deutsche Telekom, amely egyben a Magyar Telekom tulajdonosa is, 569 millió eurós adózott nyereséget ért el, 82 százalékkal kevesebbet a 2006-os 3,165 milliárdnál. A megállapodás szerint a tíztagú igazgatóságban fele-fele arányban lesznek jelen a DT és a görög kormány képviselői, a cég elnökét a görög állam, a vezérigazgatót a Deutsche Telekom nevezi ki. A német cégcsoport az átvétellel 9 millió vezetékestelefon-vonalat, 14 millió mobiltelefon-szolgáltatást és 1,2 millió szélessávú (broadband) internetes csatornát tudhat magáénak.
Márciusban az a hír terjedt el, hogy a Deutsche Telekom 2,5 milliárd euróért megveszi a görög OTE kis híján 20 százalékát a Marfin Investment Grouptól. Azóta hosszas, időnként kudarccal fenyegető tárgyalásokba bonyolódtak a felek az OTE megszerzésének részleteiről, amelynek fő kérdésköre pontosan a görög vállalat ügyvezetésének átadása volt. A német telekommunikációs csoport egyébként már akkor közölte, hogy a részvények legtöbb 33 százalékát hajlandó átvenni a görög vállalatból, kizárva ezzel annak lehetőségét, hogy kényszeríthessék őket a teljes pakett felvásárlására. A görög állam egyébként a megállapodás értelmében 2011-ig várhatóan a részvények újabb 15 százalékát fogja megvásárolni, amelyekre az elővásárlási jogot is megkapták.
Az OTE a legnagyobb görög távközlési vállalat, szerbiai, romániai és albániai leányvállalatokkal. A cégnek a tavaly 6,3 milliárd eurós volt a forgalma, és 663 millió eurós az adózott eredménye. Romániában az OTE az egykoron teljes állami tulajdonban lévő Romtelecom többségi tulajdonosa. A görög vállalat a részvények 54 százalékát birtokolja, a maradék értékpapírcsomag pedig a román állam tulajdonában van, az informatikai és távközlési minisztériumon keresztül. Szintén az OTE érdekszférájába tartozik a Romtelecom által is működtetett Cosmote mobiltelefon-szolgáltató. A részvények 70 százaléka a Cosmote Görögország tulajdona, míg a fennmaradó rész felett a Romtelecom rendelkezik. Az OTE megvásárlásával előreláthatólag változások történnek majd a romániai leányvállalatoknál is. Így a Cosmote ezentúl a T-Mobile márkanév alatt futhat tovább. Ha ez megtörténik, a mobilszolgáltató olyan forrásokhoz juthat hozzá, amelyek révén más alapokról szállhat versenybe a két nagy vetélytárssal, az Orange-dzsal és a Vodafone-nal. Vélhetőleg az OTE szintjén történő részvénytulajdonosi változások vezetőségi szinten is átalakításokat hoznak mind a Romtelecomnál, mind a Cosmote esetében. A tranzakció nyomán várhatóan jelentősen felgyorsul a Romtelecom tőzsdére való bevezetése.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Kiverte a biztosítékot a megyei jogú városok polgármestereinél, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök a központi költségvetés hézagait tömködné be a megnövelt helyi ingatlan- és gépjárműadókból.
Az elektronikai alkatrészeket gyártó német Limoss vállalat tervez üzemet nyitni az Arad megyei Borosjenőben, ahol az Aptiv amerikai autóipari vállalat éppen bezárni készül termelőegységét. Az új befektető jövőre maximum 500 embert foglalkoztatna.
Románia az Európai Unió egyik legmagasabb energiaárát fizeti a lakossági jövedelmekhez viszonyítva – jelentette ki hétfőn Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a parlamentben, az ellene benyújtott bizalmatlansági indítvány vitáján.
Ilie Bolojan hétfőn kijelentette, hogy a jövő évi költségvetés tervezetének összeállítása nagy valószínűséggel januárra tolódik, mert előtte el kell fogadni azokat a jogszabályokat, amelyek egy kiszámítható büdzsé kidolgozását teszik lehetővé.
A tavasszal becsült 1,4 százalékról 0,7 százalékra módosította hétfőn közzétett őszi prognózisában az Európai Bizottság a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését.
Románia gazdasága „életjeleket mutat”, miután a harmadik negyedévben enyhe pozitív meglepetésről számoltak be – vallja Valentin Tătaru, az ING vezető közgazdásza.
Látogatottsági adatok