Fotó: Gozner Gertrud
2008. május 16., 00:002008. május 16., 00:00
Az ügylet sikeres lezárása után a német Deutsche Telekom (DT) és a görög állam egyaránt 25 százalék plusz egy részvénynyel rendelkezik majd a cégben. A végső egyezség értelmében a Deutsche Telekom összesen 3,2 milliárd eurót fizet a részéért, ami 26 eurót jelent értékpapíronként. Ez több mint harminc százalékkal több, mint az athéni tőzsde által meghatározott egységár. Az ügyvezetés megszerzése révén egyébként a Deutsche Telekom vezetősége reméli, hogy mintegy 2 milliárd euróval csökkentheti a csoport veszteségeit. Tavaly a Deutsche Telekom, amely egyben a Magyar Telekom tulajdonosa is, 569 millió eurós adózott nyereséget ért el, 82 százalékkal kevesebbet a 2006-os 3,165 milliárdnál. A megállapodás szerint a tíztagú igazgatóságban fele-fele arányban lesznek jelen a DT és a görög kormány képviselői, a cég elnökét a görög állam, a vezérigazgatót a Deutsche Telekom nevezi ki. A német cégcsoport az átvétellel 9 millió vezetékestelefon-vonalat, 14 millió mobiltelefon-szolgáltatást és 1,2 millió szélessávú (broadband) internetes csatornát tudhat magáénak.
Márciusban az a hír terjedt el, hogy a Deutsche Telekom 2,5 milliárd euróért megveszi a görög OTE kis híján 20 százalékát a Marfin Investment Grouptól. Azóta hosszas, időnként kudarccal fenyegető tárgyalásokba bonyolódtak a felek az OTE megszerzésének részleteiről, amelynek fő kérdésköre pontosan a görög vállalat ügyvezetésének átadása volt. A német telekommunikációs csoport egyébként már akkor közölte, hogy a részvények legtöbb 33 százalékát hajlandó átvenni a görög vállalatból, kizárva ezzel annak lehetőségét, hogy kényszeríthessék őket a teljes pakett felvásárlására. A görög állam egyébként a megállapodás értelmében 2011-ig várhatóan a részvények újabb 15 százalékát fogja megvásárolni, amelyekre az elővásárlási jogot is megkapták.
Az OTE a legnagyobb görög távközlési vállalat, szerbiai, romániai és albániai leányvállalatokkal. A cégnek a tavaly 6,3 milliárd eurós volt a forgalma, és 663 millió eurós az adózott eredménye. Romániában az OTE az egykoron teljes állami tulajdonban lévő Romtelecom többségi tulajdonosa. A görög vállalat a részvények 54 százalékát birtokolja, a maradék értékpapírcsomag pedig a román állam tulajdonában van, az informatikai és távközlési minisztériumon keresztül. Szintén az OTE érdekszférájába tartozik a Romtelecom által is működtetett Cosmote mobiltelefon-szolgáltató. A részvények 70 százaléka a Cosmote Görögország tulajdona, míg a fennmaradó rész felett a Romtelecom rendelkezik. Az OTE megvásárlásával előreláthatólag változások történnek majd a romániai leányvállalatoknál is. Így a Cosmote ezentúl a T-Mobile márkanév alatt futhat tovább. Ha ez megtörténik, a mobilszolgáltató olyan forrásokhoz juthat hozzá, amelyek révén más alapokról szállhat versenybe a két nagy vetélytárssal, az Orange-dzsal és a Vodafone-nal. Vélhetőleg az OTE szintjén történő részvénytulajdonosi változások vezetőségi szinten is átalakításokat hoznak mind a Romtelecomnál, mind a Cosmote esetében. A tranzakció nyomán várhatóan jelentősen felgyorsul a Romtelecom tőzsdére való bevezetése.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bár a kőolaj világpiaci ára látványos csökkenésnek indult, miután Donald Trump amerikai elnök arról beszélt, hogy közel az iráni háború vége, kedden újra emelkedtek az árak a romániai töltőállomásokon.
A benzin és a gázolaj esetében is védett árat vezet be a magyar kormány, az intézkedés éjféltől lép életbe – jelentette be Orbán Viktor hétfőn a Facebookon.
A kormány három forgatókönyvet vizsgál az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására és a literenkénti 10 lejes lélektani határ túllépésének elkerülésére a nemzetközi piacokon gyorsuló olajár-emelkedés fényében – mondják a Digi 24 által idézett források.
Sorin Grindeanu PSD-elnök hétfői bejelentése szerint a Szociáldemokrata Párt országos politikai tanácsa vasárnapi ülésén dönt majd arról, hogy a szociáldemokraták megszavazzák-e a 2026-os állami költségvetés tervezetét a parlamentben.
A közel-keleti konfliktusok kirobbanása nyomán kialakult energiapiaci helyzet miatt lépéskényszerbe került nemzeti kormányok sorra jelentik be, hogy mit lépnek polgáraik lehető legnagyobb mértékű védelme érdekében.
Idén januárban 5403 cég szűnt meg Romániában, 47,22 százalékkal több, mint 2025 első hónapjában (3670) – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) által vasárnap közzétett adatsorokból.
A Brent nyersolaj ára hétfőn a reggeli órákban közel 30 százalékkal, 120 dollárra emelkedett, elérve a 2022-es szintet, amikor Oroszország háborút indított Ukrajna ellen. Ezt követően az árak 116 dollárra estek vissza.
Bogdan Ivan energiaügyi miniszter szombaton Besztercén kijelentette, „rendkívül fontos”, hogy Romániában az üzemanyagárak ne érjék el a kétjegyű számok szintjét.
A kútnál üzemanyagra kifizetett 10 lejből majdnem 7 az államé, az árakat a román adópolitika is alaposan befolyásolja, nem csak a kőolaj díjszabása – állítja az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
A romániaiak csaknem fele kizárólag itthon tölti szabadságát, vagy a belföldi turizmust külföldi utazásokkal kombinálja a nemzetközi feszültségek és a légi járatokkal kapcsolatos bizonytalanságok közepette.
Látogatottsági adatok