2009. július 08., 09:362009. július 08., 09:36
Biró Rozália alpolgármester tegnap úgy nyilatkozott, a privát szférából szerzett bevételek összege mind a tavaly ilyenkorihoz, mind a 2009-es tervhez képest kisebb, és ez főleg annak tudható be, hogy maguk a cégek is veszteségeket könyveltek el a válság beállta óta. A 2008. június utolsó napjáig bevett profitadó összegének 90, az idei évre előirányzottnak pedig mindössze 49 százalékát teszi ki az eddig begyűjtött summa. A város tulajdonát képező ingatlanok eladásából származó összeg is jóval kisebb, 25 százalékát teszi ki a 2008 első félévében megszerzettnek.
A harmadik, különösen problémás fejezet a költségvetés-megvalósításban az állami szubvenciókat tartalmazó bekezdés. Az alpolgármester elmondta: az állatkertre, illetve a régóta tervezett, az egyetemvárosok mintájára kialakítandó iskolai kampuszra beígért pénz is késik. Ennél az alpontnál egyedül az iskolaépületek főjavításaira várt összeg érkezett meg teljes egészében, összességében az államkasszából kért szubvencióknak egyelőre csak a fele érkezett meg. Az elemzésnek vannak olyan pontjai is, ahol az elképzelésekhez képest túl is lépték a várt bevételi összeget. Erre a legjobb példa az ingatlanadók fejezete, ahol a város jelentős kedvezményeket ajánlott mindazoknak, akik időben kifizetik a tartozásukat, illetve a jogi személyek ingatlanaira kivetett adók is csökkentek az elmúlt évben.
A jövő évi adó- és illetékpolitika is készen van: semmilyen adót nem emeltek, viszont bevezettek néhány új illetéket. Ilie Bolojan polgármester közölte, a városban több olyan hiányosság okoz kellemetlenséget, amit egy-egy pluszköltség kivetésével meg lehet oldani. „Elsősorban nem az a célunk az új illetékekkel, hogy pénzhez jusson a város, hanem egy bizonyos viselkedésforma kialakítására szeretnénk ösztönözni a lakosságot” – mondta az elöljáró. Első problémaként azt említette, hogy a város műemlék épületeinek homlokzatai igen elhanyagolt állapotban vannak. Ez először is az alattuk elhaladókra veszélyes – nem is egyszer történt már meg, hogy a történelmi központ palotáiról a járókelők fejére esett egy-egy díszítőelem vagy vakolatdarab.
Emellett azért is károsak a düledező épületek, mert rontják a városképet, és az egész környéket turisztikailag inkább taszítóvá teszik, mint vonzóvá. Bolojan régi tervét valósíthatja meg jövőre, ha a tanács elfogadja az adóstratégiát: azokra a lakosokra, akik a nemrég körbehatárolt történelmi városközpont épületeiben élnek, és hagyják tönkremenni a házuk homlokzatát, „fel nem újítási adót” vet ki. Ennek összegét nem a homlokzat, hanem a lakás méretéhez képest számítják ki. Így az említett körzet műemlék épületeiben lakó magánszemélyek négyzetméterenként 3-4, míg a nem műemlék épületekben élők 2-3 lejt fizethetnek évente (az összeg attól függ, hogy az épület a központ melyik részén található). Jogi személyek esetében ez 6, illetve 5 lej/év. A befizetendő összeg évről évre nőhet, egészen addig, amíg az érintett nem vág bele a munkába. Ugyanakkor azoknak, akik felújítják a házuk homlokzatát, a város több forrásból nyújt segítséget, egyebek mellett a fel nem újítási adóból befolyt összeget is kizárólag erre fordítják majd.
A polgármester szerint a másik gondot a városban a sokszor éjszakáig nyitva tartó szórakozóhelyek okozzák. „Az éjjeli dorbézolás a városnak sok pénzébe kerül, és azt szeretnénk, ha a bártulajdonosok megszoknák, hogy mindenért fizetni kell” – mondta Bolojan. A megyeszékhelynek szerinte azért drága a klubok éjszakai nyitva tartása, mert az ott szórakozók gyakran ittasak, szemetelnek és zajonganak, a hulladékot pedig a város saját költségén takarítja el a környező utcákból, illetve a rendbontások megakadályozására is sokszor pluszszemélyzetet kell a helyszínre küldeni. Arról nem is beszélve, hogy az ittas emberek tönkreteszik az utcákon, parkokban a padokat és kukákat.
„Évente mintegy 700 új szemetest szerelünk fel a városban, mivel vandálok megrongálják az eredetieket. Ez bizony pénzbe kerül, amit máshonnan kell elvennünk. Valakinek ezt is ki kell fizetnie” – fogalmazott Bolojan. Az elöljáró azt sem rejtette véka alá, hogy régóta szeretné megfékezni a városon belüli éjszakai klubéletet, ám az a határozattervezet, amely megszabta volna a nyitva tartás idejét, törvényszéken bukott meg – emiatt döntött úgy, hogy új illetékek kivetésével veszi fel a harcot a jelenség ellen. Ha a határozatot elfogadják, január elsejétől a száz négyzetméteresnél kisebb (ebbe csak az a terület számít bele, ahol vendéget fogadnak) szórakozóhelyek 3000, az ennél nagyobbak 5000 lejt fizetnek évente minden órára, amikor este 11 után is nyitva tartanak. Az éjjel-nappalik ennek az összegnek a hétszeresét fizethetik ki a 23 és 6 óra közötti időszakra.
A harmadik nagy probléma Bolojan szemében az, hogy a városlakók mintegy harmadának nincs érvényes szerződése a háztartási szemét elszállítására. Emiatt több helyen tárolnak hulladékot illegálisan, aminek az elszállítása évi majdnem 200 000 lejébe kerül a városnak. A tervezet szerint jövőre azoknak, akik nem vitetik el a szemetüket egy erre engedéllyel rendelkező vállalattal, a cégek által gyakorolt tarifa kétszereséért teszi meg ugyanezt a város.
Újdonságnak számít, hogy a tömbházak melletti parkolóhelyeket a lakók kibérelhetik majd. Egy lakásra egy parkolóhely jut, amit 17 és 7 óra között használhat majd kizárólag az az ott lakó, aki évi nagyjából 80 lejt fizet érte. Az egyetlen olyan illeték, amely jelentősen emelkedik, a tűzijátékra kivetett adó: 10 percnyi lövöldözésért 800, ennél hosszabbért 1000 lejt fizethet, aki ilyen szórakozásra vágyik. Éppúgy, mint az elmúlt évben, a jogi személyek ingatlanadója ismét csökken: a becsült érték 1,4 százalékáról 1,3-ra.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok