Új év új gazdasági várakozásokkal

Van, aki úgy véli, nem várhatunk csodát, más meglátás szerint viszont jó hírekkel rajtolt 2015. Abban viszont egyetértenek: sok múlik a kormányon mind a fejlesztések, mind pedig a külföldi beruházók idecsalogatása, illetve megtartása terén.

A harcok éve?

A nemzetközi gazdaságban harc dúl, a nyugati hatalmak egymással és az oroszokkal is konfrontálódnak, és még nem tudom, mindez meddig tart – vágott bele a Krónika megkeresésére a 2015-ben várható gazdasági történések felsorolásába Ilie Şerbănescu.

A bukaresti makrogazdasági elemező szerint a gond ott kezdődik, hogy a hitelek gyakorlatilag nem kerülnek semmibe, majdnem nullaszázalékos a kamat, ez pedig azzal jár, hogy megszűnik a különbség a versenyképes és versenyképtelen bankok között. „Európát defláció fenyegeti, ami az árak csökkenésével jár, viszont így sem gazdasági fejlődés, sem munkahelyteremtés nincs\" – fejtette ki Şerbănescu.

Hozzáfűzte: a belső nyugati konfliktus Németország és az Amerikai Egyesült Államok között dúl, ugyanis utóbbi 5-6 éve fedezet nélkül pénzt nyomtat, ami a németeknek egyáltalán nincs ínyére, mert ők nem akarnak inflációt. „Az amerikaiak idén abbahagyják a pénznyomtatást, ugyanakkor Európában a megszorításokon alapuló német válságkezelési modell sem tudta újraéleszteni a gazdaságot\" – részletezte a szakértő.

Hozzátette: a másik nemzetközi gazdasági harc az amerikai–orosz háború. Ennek első fordulóját Amerika nyerte, mivel mindent megtett, hogy lenyomja a kőolaj és a földgáz világpiaci árát, ami tönkreteszi az orosz gazdaságot – 50 százalékkal leértékelődött a rubel, ami „egyáltalán nem vicc\". Şerbănescu arra számít, hogy idén a gazdasági hatalmak „kiteregetik a kártyáikat\", de végül egyezséget kötnek. „Hogy ki jár jobban a vásárral, azt nem tudom megmondani\" – fűzte hozzá a makrogazdasági elemző.

Kérdésünkre elmondta: ha Németország beváltja a fenyegetését, és kizárják Görögországot az eurózónából, az égadta világon semmilyen negatív következményekkel nem jár majd. „Sőt egy gyenge gazdaság kigolyózásával még erősödhet is az euró helyzete, a többi tagállam ugyanis így hatékonyabban működhetne\" – vallja a szakértő.

A csoda elmarad

Kérdésünkre Ilie Şerbănescu megjegyezte, mindebből Romániára nézve semmi sem következik, meglátása szerint ugyanis minden év újabb visszalépést jelent, és ez egyáltalán nem függ attól, hogy ki irányítja az országot.

„Nincs miből csodát tenni, hiába jön Klaus Johannis. Először is az államfői tisztség is korlátozza a hatáskörét. Traian Băsescu ugyan az alkotmányosság határán túl tolta az államfő szerepét, ennél többet azonban még úgy sem lehet kezdeni\" – magyarázta. Szerinte a kormánytól függ, hogy lehet-e bármit építeni.

Többismeretlenes egyenlet

Eközben Diósi László úgy látja, az európai gazdasági helyzet alakulása jelentősen befolyásolhatja a romániai gazdaság teljesítményét. Az OTP Románia vezérigazgatója a Krónika megkeresésére kifejtette, a romániai gazdaság teljesítményét nagymértékben befolyásolhatja az euróval kapcsolatos, most kibontakozó legújabb válság, illetve az, hogy az európai gazdaság az előző évekhez képest ugyanazon a szinten maradt, miközben a román export 70-80 százaléka az uniós térségbe irányul.

„Az uniós gazdaság növekedése nélkül a romániai gazdaság sem képes tartósan növekedni\" – szögezte le Diósi, rámutatva, a román sikerágazatok – mint az energetika és a mezőgazdaság – valószínűleg idén is jól fognak teljesíteni. Az ipar teljesítménye viszont a nyugat-európai partnerek helyzetétől függ, hiszen az ágazat szereplőinek nagy része nyugat-európai cégek beszállítója. Az idei év gazdasági alakulásának szempontjából kulcsfontosságú lehet az is, hogy milyen mértékben sikerül lehívni az EU-s támogatásokat és vonzani a befektetőket.

A pénzintézet vezérigazgatója hozzátette, az elmúlt három évben nemcsak Romániát, hanem az egész térséget elkerülték a beruházók, most az a kérdés, újraindul-e a tőkeáramlás, vagy marad a befektetések esetlegessége.

„Románia mindenképpen a jó célpontok közé tartozik, a befektetők jobban szeretik a környező országoknál, hiszen Ukrajnában nagy a politikai bizonytalanság, Bulgáriában továbbra is súlyos probléma a korrupció, a horvát gazdaság pedig problémákat mutat. Ha a kormányzat olyan gazdaságtámogató politikát folytat, mint a 2006 előtti időkben, az ország a nyertesek között lehet\" – fogalmazott Diósi László.

Emlékeztetett, hogy a válság kirobbanása előtt Románia „sztárország\" volt a külföldi tőkebefektetések területén. Azonban szerinte a kormányzatnak ezt át kell gondolnia, és ugyanazt a stratégiát kell alkalmaznia, mint azokban az években, s szavatolnia kell a jogbiztonságot, a korrupcióellenes harcot, és egyebek mellett adókedvezményekkel kellene támogatnia a tőkebefektetéseket.

Biztató jelek?

Mások szerint minden jel pozitív irányba mutat és azt jósolja, hogy idén is folytatódhat a gazdasági fellendülés, ám a görög helyzet beláthatatlan következményekkel járhat Európa, így Románia gazdaságára nézve is.

Édler András, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke bizakodóan nyilatkozott lapunknak, szerinte az idei gazdasági növekedés már nemcsak papíron, hanem kézzelfoghatóan is megvalósulhat, így növekedhet az átlagbér, az életszínvonal, a vásárlóerő, ami további gazdasági fellendülést generál, amiből a vállalkozások is profitálhatnak.

A közgazdász úgy véli, az is hozzájárulhat az ország gazdasági növekedéséhez, hogy gyakorlatilag idén kezdődnek el a 2014–2020-as EU-s költségvetési ciklus pályázatai, ezekkel jól sáfárkodva sok pénz áramolhat az országba. „Már csak azáltal jó irányba mozdul el a gazdaság, hogy a vállalkozások, intézmények keresik a pályázati lehetőségeket, az önrészt\" – vallja Édler András.