2013. február 07., 15:162013. február 07., 15:16
Dumitru Costin, az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) vezetője azt nyilatkozta: „A posta élére nemrég a magánszférából hozott menedzsment került, ennek ellenére az elmúlt hat hónapban nem történt lényeges előrelépés. Elfogadhatatlan az a megoldás, hogy csökkenteni kell a költségvetést, illetve lefaragni az alkalmazottak bérét” – panaszolta a szakszervezeti vezető. A csütörtöki tüntetés résztvevői attól tartanak, hogy hamarosan elveszítik munkahelyüket, a Román Posta új ügyvezetése ugyanis elmondásuk szerint „nem valódi megoldásokat keres, hanem megelégszik az alkalmazottak jogainak korlátozásával.” Hangsúlyozták: azért kezdtek tüntetéssorozatba, mert a posta átszervezése már több mint három éve zajlik, pozitív eredmény azonban eddig még nem született. „Amíg a vezetőség nem tesz konkrét lépéseket, folytatjuk a tiltakozó akciókat. Legvégső esetben felfüggesztjük a munkát” – fejtette ki Dumitru Costin.
A szakszervezeti tagok elsősorban a távközlési minisztérium figyelmét szeretnék felhívni kifogásaikra, ugyanakkor a lakosságot is figyelmeztetnék, hogy a 160 éve alapított intézmény a menedzsment munkája nyomán hamarosan megszűnhet, és több ezer alkalmazott válhat munkanélkülivé.
Amint arról beszámoltunk, a vezetőség tervei szerint az alkalmazottak bérét a közeljövőben 10 százalékkal csökkentik, emellett igazgatói és különböző egyéb vezetői tisztségeket betöltő mintegy ezer személyt bocsátanak el. Ugyanakkor bezárnák a városi postahivatalok felét, a vidéki kirendeltségeket pedig teljesen megszüntetnék. A szakszervezeti tagok szerint az elképzelés csak a Román Posta Rt. számára konkurens cégeknek kedvezhet, semmiképpen nem megoldás a távközlési minisztérium többségi tulajdonában lévő vállalat számára. A szaktárca egyébként eladná a posta többségi részvényeit, szeptemberben már ki is választották a privatizáció lebonyolításával megbízott tanácsadói céget. A stratégiai befektetőt a legjobb ajánlat alapján választják majd ki. 2011-ben 182 millió lej adózás utáni vesztesége volt az állami vállalatnak, ez 50 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az adóemelések, a háborúk okozta gazdasági válság, illetve az abból fakadó bizonytalanság miatt az otthont választók számára már sokkal inkább számít fő szempontnak a lakás ára, semmint az, hogy megfeleljen addigi elképzeléseiknek, igényeiknek.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint februárban 2,1 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,3 százalék.
Szerdán is folytatódott az iráni konfliktus kirobbanása által kiváltott dráguláshullám a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom a benzin literenkénti árát újabb 10 banival, a gázolajét pedig újabb 15 banival emelte meg.
A kritikus infrastruktúra részévé teszi a műtrágyagyártást a bukaresti szenátus által már elfogadott törvénytervezet, amely a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát állami megmentésére irányul.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Látogatottsági adatok