2012. február 21., 09:002012. február 21., 09:00
A fogorvosok pedig, úgy tűnik, nemcsak a díjszabások szinten tartásával próbálják megtartani pácienseiket. Egy aradi fogorvos például egy alsó-felső porcelánprotézist kész volt elkészíteni betegének egy Mercedes A 140 Elegance típusú gépkocsi ellenében. Dan Merişca elmondta, meglepődött először, amikor a páciens közölte, hogy egy személygépkocsival fizetne a fogpótlásért, ám miután utánaszámolt, hogy nagyjából fedezi a költségeket, belement a „cserekereskedelembe”.
Az aradi fogorvos szerint a válság odavezetett, hogy az embereknek már arra sincs pénzük, hogy rendben tartsák fogsorukat, azonban ha már nincs más választásuk, akkor készek lemondani vagyontárgyaikról a kezelés ellenértékének fedezésére. „Félig viccesen, félig komolyan, de azt kell mondanom, maholnap odajutunk, hogy elvégzünk egy fogtömést egy liter szilvapálinka ellenében is” – jegyezte meg Dan Merişca, aki azonban abban bízik, hogy előbb-utóbb beáll a normalitás állapota, s erre talán mégsem kerül sor.
„Bár Mercedesszel még nem próbált fizetni senki, a fogászati páciensek számán azért megérződik a gazdasági válság hatása” – fejtette ki a Krónika megkeresésére Sándor Zsuzsanna nagyváradi fogorvos is. Szerinte egyébként nem igaz, hogy drága a fogorvosi kezelés, hiszen mint mondja, ő maga már mintegy három éve nem emelt árat. Pedig lett volna rá oka: a nyersanyagok ára ugyanis egyre nő, a minőségi anyagokat gyártó világcégek nem veszik figyelembe a gazdasági nehézségeket, és azt, hogy mind az orvosok, mind a páciensek egyre nehezebben tudnak fizetni.
Sándor Zsuzsanna maga sem érti, miért drágábbak évről évre az anyagok, miközben a vásárlóerő egyre alacsonyabb, de azt tudja, hogy ha a mostaninál is többet kérne a beavatkozásokért, még kevesebb betege lenne. „Most is csak az jön fogorvoshoz, akinek már muszáj” – mondja. A fogorvosok számára pedig az összes kiadás, villanyszámla és egyebek közül a legnagyobb tétel az anyagköltség. Hozzáteszi: az utóbbi időben rendelőjében már csak azért kell relatív nagy árat fizetni, amihez sok anyagra van szükség.
„Egy fogkőlevételért vagy egy vizsgálatért már nem is mernék több pénzt elkérni” – jelenti ki. Sándor Zsuzsannától azt is megtudtuk, hogy épp a váradi fogorvosi rendelők szorult helyzete miatt, illetve amiatt, hogy kevés a bevétel, nagyobb fejlesztésekre sincs lehetőség, így az úgynevezett fogturizmus sem létezik már. Külföldi pácienseket csak a modern fogászati klinikák képesek ellátni, ahol csapatban dolgoznak a különböző szakképesítésű orvosok és szakemberek.
Visszavetette a több éve tartó válság a háromszéki fogászatok forgalmát is. Antalka Huba sepsiszentgyörgyi fogorvos, a Kovászna megyei fogorvosi kamara elnöke a Krónikának elmondta, a fogászati alapanyagok nagy részét külföldről szerzik be. Mint vallja, egy magára valamit adó szakember ma már csak importanyagból dolgozik, és ezek ára az euró-lej árfolyam emelkedésével is megugrott, majd az áfaemelés is megterhelte a fogorvosok költségvetését. „Ugyanazokkal az alapanyagokkal dolgozunk, mint a külföldi rendelők, ám itthon a külföldi díjszabás egytizedét tudjuk elkérni. Ami nálunk 50 euróba kerül, azért külföldön 500 eurót kérnek” – magyarázta Antalka Huba.
Az orvosok többsége csak úgy tudta megtartani a pácienseit, hogy az alapanyagok drágulásával, a lej gyengülésével nem emelte a díjszabást, így a bevételük folyamatosan csökken, míg a kiadásaik növekednek. A sepsiszentgyörgyi fogorvos ugyanakkor elmondta, a nagyobb beavatkozásokra – például a fogpótlásokra – sokan hitelt vesznek fel, ám az orvosok is elfogadják, hogy ügyfeleik részletekben törlesszenek, vállalva annak a kockázatát, hogy néha nem fizetik ki az elmaradásokat.
A szakember úgy látja, hogy a fogorvosok már képtelenek ennél lennebb engedni az árakat, ám a vállalkozóbarát környezet sokat segítene rajtuk – például ha nem kellene több mint hatvanféle adót és illetéket befizetniük, vagy a külföldi alapanyagok nem több lerakaton, ügynökön, közvetítőn keresztül jutnának el hozzájuk. Antalka Huba elmondta, az egészségbiztosítási pénztárra sem nagyon számíthatnak a betegek, hiszen az most a piaci szintre emelte a díjszabásokat, de a keret ugyanakkora maradt. Tavaly még egy tömést 6 lejbe számolt el a biztosító, miközben a piaci ára 25–30 lej volt, így a fogorvosnak ráfizetéses volt a biztosítóval dolgozni, most kiigazították az árakat, ám a keret ugyanakkora maradt, ezért nagyon kevés beteg fér hozzá, tudtuk meg.
Leiher Leonóra szatmárnémeti fogorvos is a romániai rendszert okolja a kialakult helyzet miatt, szerinte emiatt alakult ki az a helyzet, hogy az ellátás jóval többe kerül annál, mint amit egy átlagos keresetű személy meg tudna engedni magának. A szakember emlékeztetett, az állami egészségbiztosítási rendszer csakis a sürgősségi beavatkozásokat támogatja, holott ezek csak egy igen kis részét teszik ki a fogászati beavatkozásoknak. A pótlások, illetve az egyre közkedveltebb implantátumok nem tartoznak a támogatott kategóriába, így ezek árát teljes egészében a páciensek fizetik.
Leiher Leonóra szerint a fogászati alapanyagok igen drágák, így kénytelen magas árat kérni az orvos, ha a beteg a legmodernebb és legszebb megoldásokat kéri. Azok pedig, akiknek már sok foguk hiányzik, igényelhetnek olcsó, kivehető protéziseket. Ezek viszonylag kevés pénzből kivitelezhetőek, és még a biztosítási pénztár is áll valamennyit a költségekből. „Odafigyeléssel és rendszeres ellenőrzésekkel megelőzhető lenne, hogy az emberek fogazata tönkremenjen, ha viszont elhanyagolják, egy vagyonba kerülhet, ha valaki ismét szép fogsort akar” – összegez a szatmári szakember.
A Neptun Deep-projekt keretében kitermelt gáz egy része a román belföldi piacra kerül, a fennmaradó mennyiség pedig más európai piacokra – jelentette ki Emma Delaney, akit nemrég neveztek ki az OMV-csoport vezérigazgatójává.
Romániában drágult a legnagyobb mértékben a háztartási fogyasztóknak szolgáltatott villanyáram európai uniós összevetésben: a villamosenergia-árak 2026 első félévében 51,9 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest.
A munkaügyi minisztérium rendelkezik a szükséges fedezettel a nyugdíjak kifizetésére – jelentette be Florin Manole régi-új miniszter a költségvetés-kiigazítás kapcsán.
Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.
A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.
A BRD – Groupe Société Générale perével elkezdődött szerdán a ROBOR-bírság miatt indított eljárások sora.
Novemberben sem lehet újraindítani a cernavodai atomerőművet, továbbra is fennáll az áramellátási válság kockázata – derül ki az országos operatív törzs határozatából.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.