2009. május 08., 10:292009. május 08., 10:29
Amint arról beszámoltunk, februárban és márciusban a Boc-kabinet hat minisztere ígért a Székelyföldnek hathatós állami támogatást. A tárcavezetők Csíkszeredában, majd Sepsiszentgyörgyön is bőkezű segítséget ajánlottak a helyi projektek kivitelezésére. Borboly Csaba szerint a Vasile Blaga által vezetett fejlesztési minisztérium tartotta be leginkább az ígéreteket, a Monica Iacob Ridzi által irányított sport- és ifjúsági tárcával is folyamatosan egyeztetnek, van kilátás sportcsarnokok átadására, és a turizmus terén is bíznak az elhangzott ígéretek megtartásában.
Hargita megye a fejlesztési minisztériumtól kap több pénzt, mint az ország többi térsége, így a községi és megyei utak felújítására és a községi vízvezetékrendszerek kiépítésére fordíthatnak nagyobb összeget. Az ezeket a fejlesztéseket szabályozó 7-es és 577-es kormányrendelet alapján Hargita megye összesen közel 8 millió lejt kap. „Az egészségügy, az oktatás és a közlekedés terén azonban semmi előrelépés nem történt” – összegzett lapunknak Borboly. A székelyföldi önkormányzati elöljárók ezért az államelnök segítségét kérik, nézzen utána és sürgesse az elhangzott ígéretek betartását.
Tamás Sándor, a Kovászna megyei közgyűlés elnöke hasonlóképpen fogalmazott, mint mondta, az ígéretek egy részét sikerült csak behajtani. A Vasile Blaga által kilátásba helyezett pénzek nagy része megérkezett vagy útban van. A községi utak javítására 16,2 millió lejes keretet különítettek el, ebből 7,5 millió már lehívható. Vízbevezetésre és csatornázásra öszszesen 9 millió lejt kapott Háromszék. Blaga hat sportterem építésére ígért pénzt, de egyelőre csak a kommandói és a szentkatolnai valósul meg, ezeket, igaz, még Borbély László korábbi tárcavezető hagyta jóvá. A kézdivásárhelyi jégkorongpálya befödéséről még tárgyalnak, és ANL-s lakások építésére sem kötöttek ebben az évben szerződést.
Az oktatási tárca márciusban kifizette az elvégzett munkálatokért felhalmozott tartozásokat, de újabb beruházásokra nem adott pénzt. A turisztikai minisztérium több millió lejt ígért, majd Kovászna városának 750 ezer lejt utalt egy turisztikai információs központ létrehozására. Az egészségügyi miniszter összesen 3 millió eurót ígért, egyet a sepsiszentgyörgyi kórház, kettőt a kovásznai szívkórház korszerűsítésére. Ebből eddig 200 ezer eurót kaptak, hogy Sepsiszentgyörgyön folytassák az évek óta megkezdett munkálatokat. „Radu Berceanu közlekedési miniszter ígéreteiből semmi sem valósult meg” – tájékoztatott Tamás Sándor.
Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere is a közlekedési minisztériumnál érdeklődött, hogy mikorra ütemezik be az országutak megígért felújítását, hogy azokhoz az időpontokhoz tudják igazítani a helyi javításokat is. A polgármester ezen a héten kapta meg a minisztérium válaszát, e szerint a 12-es számú, Brassó–Sepsiszentgyörgy–Csíkszereda–Maroshévíz út javítását május végén elkezdik.
Elküldték a kivitelező elérhetőségeit, hogy a polgármester vele egyeztessen az úthoz tartozó, a városban levő Olt híd felújításáról. A 13E Előpatak felé vezető útra csak 500 ezer lej van, ebből idén csak a megvalósíthatósági tanulmányt készítik el. A beígért terelőút terveire a minisztérium is pályázni fog. A polgármester elégedetlen, de abban bízik, hogy a sportminiszter betartja az ígéretét, és a hónap végén átadja a városnak a sportcsarnokot és a hozzá tartozó bázist.
Antal Árpád kifejtette: „Ez a kormány folyamatosan a decentralizációról beszél, de eddig még semmi nem valósult meg, az önkormányzatok nem kapták meg a kórházakat, a sporttelepeket, a rendőrséget és az ANL-lakásokat”. Az elöljáró szerint a decentralizációt olyan minisztériumi alkalmazottaknak kellene végrehajtaniuk, akik ezzel saját állásukat számolnák fel, ezért késleltetik a folyamatot.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.