2009. szeptember 01., 10:132009. szeptember 01., 10:13
Az 1997-ben megkötött és 2005. február 16-án életbe lépett Kiotói Egyezményt aláíró államok, köztük Románia, kötelezték magukat, hogy szén-dioxid-kibocsátásukat 2012-ig az 1990-es évhez képest átlagosan 5,2 százalékkal visszaszorítják. Az egyezmény minden aláíró részére megállapítja, hogy évente milyen mennyiségű szén-dioxidot engedhet a légkörbe. Azon országok, melyeknek kibocsátása alacsonyabb, mint a megengedett mennyiség, a kvótájukból fennmaradó részt eladhatják olyan államoknak, melyek nem tudják tartani az egyezmény által előírt szintet.
Románia üvegházhatást gerjesztő gázkibocsátása 200 millió egységgel elmarad a megengedett értéktől. A kvóta áruba bocsátása 2012-ig mintegy 2 milliárd euróval gazdagíthatná a költségvetést. A Környezetvédelmi Minisztérium tervbe vette a fel nem használt szén-dioxid-kvóta értékesítését, annak ellenére, hogy Romániában hiányzik az ennek megvalósításához szükséges jogi keret. Szakemberek arra is felhívták a figyelmet, hogy a törvényi szabályozás megléte sem biztosítaná a tranzakció gyors létrejöttét, a vásárlásban érdekelt államokat ugyanis elriaszthatja a hazai törvények gyakran zavaros mivolta és a túlzott bürokrácia.
Nicolae Nemirschi környezetvédelmi miniszter júliusban azt nyilatkozta, hogy Románia egyelőre nem talált vásárlót a fel nem használt kvótára. „Jelenleg folyamatban vannak az erre vonatkozó tárgyalások. A 150 millió tonnányi szén-dioxid-kibocsátást el fogjuk adni, csak még nem tudjuk, hogy kinek. A tárgyalások már több mint két hónapja folynak, s rövidesen konkrét eredményre kell vezetniük” – mondta a tárcavezető.
A Kiotói Egyezmény által kiosztott szén-dioxid-kvóta alapján felállított rangsorban Románia az Európai Unió országai között a kilencedik helyen áll, évi 70,65 millió tonnával. Az Európai Bizottság adatai szerint tavaly Románia szén-dioxid-kibocsátása 8,7 százalékkal csökkent a 2007-es szinthez viszonyítva.
A szén-dioxid-kvóták adásvételének második szakasza 2008. január 1-jén kezdődött és 2012. december 31-éig fog tartani. Ezen időszakban az aláíró országoknak el kell érniük az egyezményben rögzített kibocsátási szinteket. A kvótákkal való kereskedelem ezen időpont után is folytatódni fog, de a jelenlegitől jelentősen eltérő módon. A szén-dioxid-kvótákkal való kereskedelem jelenleg a tőzsdéken keresztül történik, az árak pedig nagy ingadozásokat mutatnak, a kereslet és kínálat változásának függvényében.
Mostanáig a legnagyobb ár, amit egy tonnáért fizettek, 30 euró volt, a legkisebb pedig fél euró. Az Európai Bizottság adatai szerint az Európai Unió tagországai közül Németország rendelkezik a legnagyobb, évi 388,7 millió tonnás szén-dioxid-kibocsátási kvótával. Németországot Anglia és Olaszország követi, 213,5 millió, illetve 211,7 millió tonnás kvótával. Az Unió legkisebb szén-dioxid-kibocsátói Lettország, Luxemburg és Málta, 2,9, 2,5 és 2,1 tonnával.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok