
Fotó: Mediafax
2008. szeptember 26., 00:002008. szeptember 26., 00:00
Varujan Vosganian gazdasági és pénzügyminiszter a napokban jelentette be, hogy a kormány jövőre megszünteti a tőkenyereség-adót. Vosganian elmondta, hogy a bukaresti értéktőzsde (BVB) élénkítése érdekében a tőzsde vezetőségével közösen abban is megállapodtak, hogy a 2009-ben elszenvedett veszteségek átvihetők lesznek a következő évre. Így például ha egy befektető 2009-ben 1000 lejes veszteséggel zár, és a következő évben 2000 lejes profitra tesz szert, 2010-ben csak az 1000 lejes különbözet után fizet nyereségadót. A most bejelentett adótörvény módosítását egy évre tervezik, majd jövő ősszel, a 2010-es költségvetés vitájában felülvizsgálják a helyzetet. A hatályos törvények szerint a rövid távú, legfeljebb egyéves befektetés után a profitra 16 százalékos adóteher vonatkozik, míg az egy évnél hoszszabb befektetésből származó nyereséget az adóhatóság egy százalékkal sújtja. Ezzel egy időben az Országos Tőkepiac-felügyeleti Bizottság (CNVM) október elsejétől az év végéig eltörli a tranzakciók után fizetendő 0,08 százalékos illetéket, és a tőzsdére újonnan érkező vállalatok által fizetendő 0,01 százalékos sarcot is.
A most bejelentett változások nem arattak osztatlan sikert a hazai pénzpiaci szereplők körében, nagy többségük ugyanis látványosabb beavatkozásra számított. Ezt a tábort erősíti Erős Viktor, a CNVM tagja is, aki a Krónika érdeklődésére elmondta, a testület tagjaként egyedül szavazott a hamarosan életbe lépő intézkedések ellen. „Nem tartom valószínűnek, hogy a tőzsde súlyos helyzete miatt a jelentéktelen illetékek okolhatók, az egyetlen gond az, hogy nincs megfelelő kínálat” – magyarázta lapunknak Erős. Elmondása szerint a piac számára az igazi mentőöv az lenne, ha a kormány a tulajdonában lévő nagyvállalatokat – mint például a Romtelecom, a Posta vagy az energetikai szektorban működő cégeket – mielőbb a tőzsdére vinné. Hasonló álláspontot képvisel Petru Prunea, a SSIF Broker SA (BRK) kereskedőház elnöke is, aki lapunknak kifejtette: a kormánynak a tőzsde élénkítésére tett kísérlete mindenképpen jó hatással lesz a befektetői bizalomra, ám a most bejelentett adómentesség önmagában nem lesz elegendő ahhoz, hogy a BVB kilábaljon a több hónapja tartó hullámvölgyből. A kolozsvári brókerház elnöke szerint az akut likviditáshiánynyal küzdő piacnak mindenképpen szüksége lenne új, tőzsdei bevezetéssel egybekötött elsődleges részvénykibocsátásokra (IPO) is, emellett a tranzakciós díjak hosszú távú csökkentése is időszerű lenne, ezzel talán sikerülne visszacsalogatni a befektetőket.
A bukaresti parkett vezető indexei idén – az irigylésre méltóan jó makroadatok ellenére is – hatalmas veszteségeket produkáltak, a bukások mértéke jóval meghaladta a régióban tapasztalt esések mértékét, ami elsősorban a befektetők távolmaradásának köszönhető. A 25 – likviditását tekintve – legnagyobb cég indexe, a BET-XT idén 58 százalékot esett, míg az öt befektetési alap közös mutatója, a BET-FI a közel 60 százalékos bukással a 2005-ös szintre csúszott vissza. Tette mindezt úgy, hogy a tőzsdén jegyzett vállalatok az idei első félévben átlagosan 45 százalékos profitemelkedést jelentettek. Az elmúlt időszak zuhanásai több mint 8000 befektetőt riasztottak el a román parkettről, a veszteségek mértéke eléri a 15 milliárd eurót. A romániai befektetők száma augusztusban – vételi oldalon – 5800-ra esett vissza az előző év azonos időszakában regisztrált 14 ezerhez képest, ami három év negatív rekordjának számít. Ezzel egy időben a tőzsde elmúlt havi forgalma 128 millió euró alá csúszott, ebből a helyi befektetők mintegy 74 millióra vásároltak. Bár a külföldi befektetők által lebonyolított tranzakciók száma augusztusban mintegy 10 százalékkal emelkedett, és 49,2 millió euró értékben vásároltak papírokat, az általuk eladott részvények értéke meghaladta a 46 millió eurót. Az év első nyolc hónapjára vetítve a külföldiek vásárlásának, illetve eladásának mérlege 19 milliárd eurós mínuszt mutat.
Túrós-Bense Levente
Sokan számolnak be arról, hogy a villanyszámla-ársapka júliusi eltörlése után nagyjából megduplázódott a havi kiadás. Így nem csoda, hogy a háztartások nagy része új szokások kialakításán dolgozik a villanyáram-fogyasztás csökkentése érdekében.
A román és a magyar kormány együttműködési megállapodást készül aláírni az elektromos vezetékek szállítási kapacitásának növeléséről – jelentette ki pénteki sajtótájékoztatóján Ilie Bolojan.
A nyugdíjak és a szociális segélyek kézbesítése terhet jelent a Román Posta számára – jelentette ki Valentin Ștefan vezérigazgató.
Az év első tíz hónapjában a nyers adatok szerint 1 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom Romániában 2024 azonos időszakához képest – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS). Havi szinten viszont folytatódott a lejtmenet.
Tovább bővül a Nagyváradról repülővel elérhető külföldi célpontok sora – jelentette be pénteken Florin Birta, a város polgármestere.
A harmadik negyedévben az euróövezetben 0,3 százalékkal, az Európai Unióban 0,4 százalékkal nőtt a GDP az előző negyedévhez képest, amikor 0,1 százalékkal, illetve 0,3 százalékkal javult a gazdaság teljesítménye – közölte pénteken az Eurostat.
A kereskedelmi szálláshelyeken jegyzett vendégérkezések száma 1,9 százalékkal, a vendégéjszakáké 1,1 százalékkal csökkent az idei év első tíz hónapjában 2024 ugyanezen időszakához képest.
A magyar MOL csoport érdeklődik az amerikai szankciókkal sújtott orosz Lukoil nemzetközi eszközeinek megvásárlása iránt – közölték a tárgyalásokkal tisztában lévő három forrás a Reuters hírügynökséggel.
A Lukoil benzinkutak 2026 áprilisáig jogszerűen működhetnek, fizethetik az alkalmazottak bérét és beszerezhetik készleteiket – közölte csütörtökön Oana Țoiu külügyminiszter.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség 2025. december 22-ig fogadja a 2026-ra vonatkozó, a mezőgazdaságban felhasznált gázolaj jövedéki adójának csökkentésére irányuló állami támogatási rendszerhez kapcsolódó jóváhagyási kérelmeket.