Tőzsdei szépségtapasz

Varujan Vosganian gazdasági és pénzügyminiszter a napokban jelentette be, hogy a kormány jövőre megszünteti a tőkenyereség-adót. Vosganian elmondta, hogy a bukaresti értéktőzsde (BVB) élénkítése érdekében a tőzsde vezetőségével közösen abban is megállapodtak, hogy a 2009-ben elszenvedett veszteségek átvihetők lesznek a következő évre. Így például ha egy befektető 2009-ben 1000 lejes veszteséggel zár, és a következő évben 2000 lejes profitra tesz szert, 2010-ben csak az 1000 lejes különbözet után fizet nyereségadót. A most bejelentett adótörvény módosítását egy évre tervezik, majd jövő ősszel, a 2010-es költségvetés vitájában felülvizsgálják a helyzetet. A hatályos törvények szerint a rövid távú, legfeljebb egyéves befektetés után a profitra 16 százalékos adóteher vonatkozik, míg az egy évnél hoszszabb befektetésből származó nyereséget az adóhatóság egy százalékkal sújtja. Ezzel egy időben az Országos Tőkepiac-felügyeleti Bizottság (CNVM) október elsejétől az év végéig eltörli a tranzakciók után fizetendő 0,08 százalékos illetéket, és a tőzsdére újonnan érkező vállalatok által fizetendő 0,01 százalékos sarcot is.
A most bejelentett változások nem arattak osztatlan sikert a hazai pénzpiaci szereplők körében, nagy többségük ugyanis látványosabb beavatkozásra számított. Ezt a tábort erősíti Erős Viktor, a CNVM tagja is, aki a Krónika érdeklődésére elmondta, a testület tagjaként egyedül szavazott a hamarosan életbe lépő intézkedések ellen. „Nem tartom valószínűnek, hogy a tőzsde súlyos helyzete miatt a jelentéktelen illetékek okolhatók, az egyetlen gond az, hogy nincs megfelelő kínálat” – magyarázta lapunknak Erős. Elmondása szerint a piac számára az igazi mentőöv az lenne, ha a kormány a tulajdonában lévő nagyvállalatokat – mint például a Romtelecom, a Posta vagy az energetikai szektorban működő cégeket – mielőbb a tőzsdére vinné. Hasonló álláspontot képvisel Petru Prunea, a SSIF Broker SA (BRK) kereskedőház elnöke is, aki lapunknak kifejtette: a kormánynak a tőzsde élénkítésére tett kísérlete mindenképpen jó hatással lesz a befektetői bizalomra, ám a most bejelentett adómentesség önmagában nem lesz elegendő ahhoz, hogy a BVB kilábaljon a több hónapja tartó hullámvölgyből. A kolozsvári brókerház elnöke szerint az akut likviditáshiánynyal küzdő piacnak mindenképpen szüksége lenne új, tőzsdei bevezetéssel egybekötött elsődleges részvénykibocsátásokra (IPO) is, emellett a tranzakciós díjak hosszú távú csökkentése is időszerű lenne, ezzel talán sikerülne visszacsalogatni a befektetőket.
A bukaresti parkett vezető indexei idén – az irigylésre méltóan jó makroadatok ellenére is – hatalmas veszteségeket produkáltak, a bukások mértéke jóval meghaladta a régióban tapasztalt esések mértékét, ami elsősorban a befektetők távolmaradásának köszönhető. A 25 – likviditását tekintve – legnagyobb cég indexe, a BET-XT idén 58 százalékot esett, míg az öt befektetési alap közös mutatója, a BET-FI a közel 60 százalékos bukással a 2005-ös szintre csúszott vissza. Tette mindezt úgy, hogy a tőzsdén jegyzett vállalatok az idei első félévben átlagosan 45 százalékos profitemelkedést jelentettek. Az elmúlt időszak zuhanásai több mint 8000 befektetőt riasztottak el a román parkettről, a veszteségek mértéke eléri a 15 milliárd eurót. A romániai befektetők száma augusztusban – vételi oldalon – 5800-ra esett vissza az előző év azonos időszakában regisztrált 14 ezerhez képest, ami három év negatív rekordjának számít. Ezzel egy időben a tőzsde elmúlt havi forgalma 128 millió euró alá csúszott, ebből a helyi befektetők mintegy 74 millióra vásároltak. Bár a külföldi befektetők által lebonyolított tranzakciók száma augusztusban mintegy 10 százalékkal emelkedett, és 49,2 millió euró értékben vásároltak papírokat, az általuk eladott részvények értéke meghaladta a 46 millió eurót. Az év első nyolc hónapjára vetítve a külföldiek vásárlásának, illetve eladásának mérlege 19 milliárd eurós mínuszt mutat.

Túrós-Bense Levente