Fotó: A szerző felvétele
2009. június 22., 09:482009. június 22., 09:48
A távhőszolgáltatás és a meleg víz jövője Gyergyószentmiklóson címmel hívott össze lakossági fórumot az RMDSZ helyi szervezete. A pénteken estére meghirdetett fórumon a meglepően tömeges részvétel jelezte, a gyergyószentmiklósi tömbházlakók számára nem közömbös a Go. Rt, helyi közüzemek sorsa, illetve érdekli őket az a sarkalatos kérdés: lesz vagy sem fűtés a télen és meleg víz a közeljövőben. Amint arról beszámoltunk, Gyergyószentmiklóson több mint két hete nincs melegvíz-szolgáltatás, mert a felhalmozott gázszámlák miatt a földgázt szolgáltató Hargita Gáz Rt. elzárta a gázcsapot.
A több mint négy órán át tartó lakossági találkozóra leginkább az volt a jellemző, hogy mindenki mondta a maga verzióját a közüzemek távhőszolgáltatásának jövőjéről. Míg Mezei János polgármester a távhő- és melegvíz-szolgáltatás egy magyarországi szakmai befektetőnek való átruházásában látja a fűtésrendszer felújításának lehetőségét és a fűtésgondok megoldását, Pál Árpád képviselő továbbra is kitart amellett, hogy pályázati úton kormány- és uniós pénzeket kellene megszereznie az önkormányzatnak, és meg kellene tartania a szolgáltatást a város tulajdonában.
Ugyanakkor Mezei kifejtette, tudja, hogy sokan elégedetlenek a meleg víz hiánya miatt, azonban konkrét választ nem tudott adni arra a lakossági kérdésre, hogy mikor indítják újra a szolgáltatást. Pál Árpád azt hangoztatta, hogy a pályázati pénzek lehívásában csak akkor tud segíteni, ha nem nyújt be az önkormányzat hibás, pontatlan, hiányos dokumentumokat.
Eközben Szász Sándor, a székelyudvarhelyi közüzemek leköszönt igazgatója röviden vázolta, hogy városában nem vált be a külföldi befektető bevonásával történő fűtésrendszer-felújítás, a lakók elégedetlenek voltak a vaskos számlák és a gyenge minőségű szolgáltatás miatt. Pál Árpád, a csíkszeredai közüzem illetékese szintén részt vett a fórumon, ahol arról értekezett, hogyan lehet kormánypénzen felújítani a távhőrendszert.
A hozzászóló lakók többsége aggályának adott hangot a téli fűtést illetően, és – mint többen is hangoztatták – elvárták volna a konkrét választ. Ennek ellenére Weil Gyula – Mezei tavalyi ellenjelöltje – kérdésére is csak általánosságokban tudott az elöljáró válaszolni. „Olyan fűtés lesz, amit ki tud fizetni a lakosság, és nemsokára újraindítjuk a melegvíz-szolgáltatást is” – szögezte le Mezei János.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok