Továbbra is két védjegy közül választhatnak a székelyföldi termelők

Mint arról korábban beszámoltunk, a sepsiszentgyörgyi Székelyföldi Termék Egyesület az Európai Unió Közösségi Védjegy Hivatalánál (OHIM) védette le a székelyföldi termék márkanevet, míg a Hargita Megyei Tanács a Román Találmányi és Védjegy Hivatalnál (OSIM) jegyeztette be a székely termék védjegyet. Varga Gábor, az OSIM vezérigazgatója a Krónikának elmondta, mindkét márkanév érvényes, párhuzamosan odaítélhető. A székelyföldi termék közösségi védjegy az Európai Unió területén, míg a hargitaiak által bejegyeztetett székely termék védjegy Románia területén érvényes. Mindkettő minőségi védjegy, pontosan szabályozott kritériumrendszer alapján ítélhető oda, magyarázta Varga Gábor. A vezérigazgató szerint a márkanevek használata nagyon jó kezdeményezés, elősegíti a székely termékek európai szintű megjelenítését, és mindenkinek érdeke, hogy ezeket támogassa.

Visszaszerezték a székelyföldi termék márkanevet

Háromszéken egy időre elakadt a székelyföldi termék védjegy használata, mert azt az egyik alapító tag, Erőss Cecília nevére jegyeztették be. Az asszony megbetegedett, Budapesten kezelték, férje eltűnt, pedig nála volt az egyesület pecsétje, a számla és a nyugtatömb. A közelmúltban azonban sikerült megszerezni Erőss Cecíliától a használati jogot – újságolta lapunknak Gazda Zoltán, a Székelyföldi Termék egyesület elnöke. Hozzátette: ezt a nyilatkozatot már az OHIM is hitelesítette.

Gazda elkészítette az elbírálási kritériumrendszert, és ha azt is jóváhagyja a védjegyhivatal, akkor a vállalkozók megkapják és használhatják a márkanevet. Eddig 13 háromszéki vállalkozó fizette ki egy évre a 250 eurós tagsági díjat, hogy a védjegy birtokába jusson. A civil szervezet alapítói a védjegy levédésére magánszemélyektől kértek kölcsönt, bejáratása is jelentős reklámköltséget feltételez, ezért nem tudják azt ingyen adni.

A Hargita megyei önkormányzat ugyan nem kér pénzt a székely termék márkanévért, Háromszéken mégis kevesen érdeklődnek a lehetőség iránt. Gazda Zoltán tagja a hargitai védjegyet odaítélő Kovászna megyei albizottságnak is, elmondása szerint a hargitai önkormányzat Cora-akciója  lehet a szakítópróba: ha – a tavalyhoz hasonlóan – idén sem visznek háromszéki termékeket a magyarországi nagyáruházlánc polcaira, azt a Kovászna megyei vállalkozók hátrányos megkülönböztetésként élik meg, és ez rontja az együttműködés esélyeit.

Zöld Székelyföldet építene Borboly Csaba

Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke tegnap a Krónikát arról tájékoztatta, hogy eddig kilenc termelő, gyártó másfél száz termékre kapta meg a székely termék márkanevet. Többek között a székely káposzta, mustár, ásványvíz, méz, kerámiák a védjegy hordozói. Az egyetlen Kovászna megyei igénylés elbírálás alatt van, a háromszéki üzletember attól teszi függővé, hogy beviszi-e a kiegészítő dokumentumokat, hogy a Cora megrendeli-e a termékeit. A Kovászna megyei albizottság működik, és Borboly Csaba abban bízik, hogy egyre többen kérik majd a márkanevet. Megtudtuk, a projektet Maros megyére is kiterjesztenék, folyamatban van az ottani albizottság megalakítása. Borboly szerint átfogó marketinggel nagyon jó eredményeket tudnak felmutatni, tavaly csak a Cora-akció 50 millió forintos többletbevételt hozott a székely vállalkozóknak.

Csíkszeredában havonta szerveznek hagyományos vásárt, időszakonként nagyvásárt, a termelők pedig azt tervezik, hogy közösen dolgozzák fel a tejet, vágóhidat létesítenek, s a pékek is szövetkeznének, hogy esetleg a külföldi piacra is kijussanak. „A kezdeményezés minden ágazatban már most fejlődést hoz a Székelyföldnek” – szögezte le Borboly, aki szerint meg kell szüntetni a gyakorlatot, hogy kiviszik a nyersanyagot, azt ugyanis helyben kell feldolgozni, majd úgy értékesíteni. „A mezőgazdaság és a turizmus összefonódására építve Zöld Székelyföldet kell létrehozni” – összegzett a Hargita megyei önkormányzat elnöke.