Célkeresztben a befektetések: továbbra is csak 10 százalékos nyugdíjemelést javasol a pénzügyminiszter

– húzta alá a pénzügyi tárca vezetője a Digi 24 hírtelevízió egyik műsorában. Jelezte: ő maga 10 százalékos emelést javasol, amihez az idei év utolsó négy hónapjában 10 milliárd lejes költségvetési erőforrásra lesz szükség. Ami a gyerekpénzként emlegetett gyermeknevelési pótlék emelését illeti, leszögezte: a nyugdíjemeléssel ellentétben erre a célra nem irányoz elő pénzt a 2020-as büdzsé.

Külföldi beruházásokat remélnek

Cîțu úgy látja,

„Ha azt akarjuk, hogy legyen pénz a jövőben a kifizetésekre, ma befektetésekre van szükségünk. Nemcsak aláírásokra van szükségünk, hogy majd lesz autópályánk, még idén el kell kezdenünk ezeknek a sztrádáknak és például a regionális kórházaknak a megépítését” – fogalmazott a pénzügyminiszter, aki szerint ezek a befektetések újabb beruházókat – köztük külföldieket is – fognak vonzani.

„A nemzetközi befektetők mindig a lehetőségeket fogják nézni, és Románia ma a haszonélvezője lehet annak, ami globális szinten történik: megváltozik a gyártási folyamat. Mindannyian láttuk, hogy nem volt optimális a Kínától való függőség. És akkor nagy része annak, amit Kínában gyártottak, máshol fog készülni. Romániának készen kell állnia a lehetőségeket kereső tőke fogadására” – jelentette ki Cîțu.

Nem kell az IMF?

Az általa vezetett tárca amúgy most úgy számol, hogy az idei évet a román gazdaság 2,2 százalékos visszaeséssel fogja zárni, a költségvetés hiánya pedig a bruttó hazai termék (GDP) 6,7 százalékára rúg majd. A pénzügyminiszter bejelentette egyúttal, hogy a koronavírus-járvány által okozott válságra az év első öt hónapjában 3,1 milliárd lejt fordítottak a román állami költségvetésből, fél év után pedig a pandémia negatív hatása nagyjából 10 milliárd lejre rúg. Mindez azonban Cîțu szerint nem jelenti azt, hogy a legutóbbi, 2008-as gazdasági válsághoz hasonlóan Románia kénytelen lenne idén hitelt igényelni a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF). Azt ő sem tagadja, hogy a hiány finanszírozásához kölcsönre lesz szükség, de azt a nemzetközi piacokról tervezik felvenni, nem pedig a washingtoni székhelyű pénzintézettől.

„Élvezzük a magánfinanszírozók bizalmát. Válság idején a legsikeresebb kötvényértékesítésünk volt 13 milliárd eurós érdeklődéssel, amiből 3,3 milliárd eurót fogadtunk el. Válságban hosszú távú kölcsönt vettünk fel 15-20 évre, és természetesen továbbra is keressük a finanszírozást a belföldi piacról is” – mondta a román kormány illetékese. Bejelentette egyúttal:

Florin Cîțu ugyanakkor kihasználta a televíziós szereplést arra is, hogy támadást intézzen a jelenleg az ellenzékből politizáló szociáldemokraták (PSD) ellen. „Semmi nem volt igaz abból, amit a PSD mondott. Az volt a stratégiájuk, hogy megijesszék az embereket, hogy pánikot keltsenek. Úgy hiszem, hogy ha nem bújtak volna meg a politikai nyilatkozatok mögött, akkor a PSD fele ma börtönben lenne. Nem kelthetsz pánikot az egész országban, hogy ebből politikai tőkét kovácsolj” – szögezte le a pénzügyminiszter, aki szerint ez a „vezényelt és fizetett” kampány a közösségi felületeken nemcsak a polgárokat ijesztette meg, hanem árnyékot vetett a román gazdaságra is. Példaként azt hozta fel, hogy a PSD korábban azzal riogatott, hogy a gazdaság idén 9 százalékkal fog visszaesni, Románia hitelekre vagy áremelésekre fog kényszerülni.