
Fotó: Krónika
„Eddig tízmillió eurót fektettünk be Szatmárnémetiben, de nem kívánunk itt megállni. Remélem, hogy hamarosan növekedni fog az alkalmazottak száma. Rendkívül büszke vagyok az általuk elért eredményekre, és mostantól be kell bizonyítaniuk, hogy vannak olyan jók, mint a többi európai üzemünkben dolgozó munkások” – hangoztatta Zollner. Ilyés Gyula, Szatmárnémeti polgármestere szerint a befektetés újabb esélyeket teremtett a helyi közösség számára. „A Zollner itteni befektetése többletbiztosítékot jelent a többi beruházó számára is, amelyek így nagyobb bizalommal jönnek ide. Emellett lehetőséget biztosít a külföldön dolgozó szatmári fiataloknak, hogy hazatérjenek, és itt vállaljanak munkát” – jelentette ki a polgármester.
A cég új szatmárnémeti üzeme 5000 négyzetméteren terül el, és a jövőben többek között a Philips, a Hella, az Automotive Lichting, a Fujitsu Siemes és a Mielle számára dolgozik majd beszállítóként.
A Zollner első lépésben kétmillió euróból épített üzemcsarnokot Szatmárnémetiben, majd később a cég vezetése úgy döntött, hogy kibővítik termelőkapacitásukat, ezért új, nagyobb üzemet építettek az ipari parkban, az első üzemüket pedig, amely az egyik lakónegyed közelében állt, eladták.
A Zollner Elektronik többek között Németországban, Magyarországon, és Kínában működtet üzemeket, és több mint hatezer alkalmazottat foglalkoztat.
A Zollner vállalatcsoportot Manfred Zollner hozta létre 1965-ben. A vállalatcsoport az idők folyamán jelentős méretűvé nőtte ki magát: jelenleg 10 gyáregységből áll. A gyárak tevékenységei három főbb üzletág – elektronika, mechanika, induktivitás – köré csoportosulnak. A cég profiljába beletartozik az elektronikus szerelési egységek és készülékek, induktív, illetve mechanikai alkatrészek előállítása, fröccsentett termékek gyártása, valamint a felületkezelés. Főbb termékeik: autórádió-előlapok, gépkocsik műholdas navigációs rendszerei, különböző ipari és szórakoztató elektronikai termékek vezérlő- és tápegységei, számítógépek, nyomtatók lemezszekrényei, tekercsek.
A szatmárnémeti ipari park a régió egyik sikertörténete.
A közel hetvenhektáros zöldmezős beruházás több mint hatmillió euróba került, amihez a megyeszékhelynek sikerült megszereznie egy négymillió eurós támogatást az Európai Unió PHARE programjából, illetve további egymilliót a központi költségvetésből. A 18 parcellára osztott parkot négyzetméterenként 4-5 euróért bérelhették ki a beruházók egy évre. Tavaly év végéig 13 nagyvállalat kötött szerződést az önkormányzattal, ezek közül egy már meg is kezdte a termelést.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Kiverte a biztosítékot a megyei jogú városok polgármestereinél, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök a központi költségvetés hézagait tömködné be a megnövelt helyi ingatlan- és gépjárműadókból.
Az elektronikai alkatrészeket gyártó német Limoss vállalat tervez üzemet nyitni az Arad megyei Borosjenőben, ahol az Aptiv amerikai autóipari vállalat éppen bezárni készül termelőegységét. Az új befektető jövőre maximum 500 embert foglalkoztatna.
Románia az Európai Unió egyik legmagasabb energiaárát fizeti a lakossági jövedelmekhez viszonyítva – jelentette ki hétfőn Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a parlamentben, az ellene benyújtott bizalmatlansági indítvány vitáján.
Ilie Bolojan hétfőn kijelentette, hogy a jövő évi költségvetés tervezetének összeállítása nagy valószínűséggel januárra tolódik, mert előtte el kell fogadni azokat a jogszabályokat, amelyek egy kiszámítható büdzsé kidolgozását teszik lehetővé.
A tavasszal becsült 1,4 százalékról 0,7 százalékra módosította hétfőn közzétett őszi prognózisában az Európai Bizottság a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését.
Románia gazdasága „életjeleket mutat”, miután a harmadik negyedévben enyhe pozitív meglepetésről számoltak be – vallja Valentin Tătaru, az ING vezető közgazdásza.