
Az OMV kutakon csütörtökön meghaladta a 10 lejt a prémium gázolaj ára
Fotó: Rostás Szabolcs
Miközben tovább késik a hatósági fellépés az üzemanyagárak drasztikus emelkedésének megfékezése érdekében, a kőolaj világpiaci árának alakulását lekövetve, csütörtökön tovább drágult mind a benzin, mind a gázolaj a romániai töltőállomásokon. Akadnak kutak, ahol a prémium gázolaj átlépte a 10 lejes lélektani küszöböt. Közben Olaszország és Szlovákia is csatlakozott azon európai országokhoz, amelyek beavatkoznak az üzemanyagok árának alakulásába.
2026. március 19., 08:332026. március 19., 08:33
2026. március 19., 10:412026. március 19., 10:41
A közel-keleti konfliktus kirobbanása óta csütörtökön már tizedszer drágult az üzemanyag a romániai töltőállomásokon: a legkiterjedtebb töltőállomás-hálózattal rendelkező Petrom – keddhez és szerdához hasonlóan – a benzin árát újabb 10 banival, a gázolajét pedig további 15 banival emelte.
A csütörtök reggeli áremelés nyomán Krónika által rendszeresen monitorozott nagyváradi Petrom-töltőállomáson egy liter standard benzinért 8,81 lejt, egy liter standard gázolajért pedig 9,41 lejt kellett lepengetni.
Akadnak ugyanakkor olyan kutak, ahol a prémium benzinért már 9,62 lejt, a prémium gázolajért pedig 10,06 lejt is elkérnek. Ez az első alkalom, amikor 10 lej feletti értéket látunk a kutakon a gázolaj esetében, és ebben az ütemben a standard dízelnél sincs már olyan túl messze az elemzők által már az iráni konfliktus kirobbanását követően vészforgatókönyvben szereplő 10 lejes árszint.
Itt-ott az országban ugyanakkor lehetett olcsóbban is tankolni, mint a Petrom által gyakorolt árszint, a Peco-online.ro ármonitor szerint ezúttal a standard benzin és a standard gázolaj ára is a Dâmbovița megyei Lungulețu településen található RST kútnál volt a legalacsonyabb, literenként 8,58, illetve 9,07 lejt kértek a vásárlóktól. Vagyis a napi minimumok is tovább emelkedtek a szerdai 8,53, illetve 9,04 lejes szinthez mérten.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon
Fotó: Haáz Vince
Ami az öt legnagyobb városban gyakorolt árakat górcső alá vevő toplistát illeti,
Összességében az év eleje óta – beleértve a jövedéki adó emelését és egy sor drágítás – egy liter standard benzinért 1,55 lejjel, egy liter standard gázolajért pedig 1,94 lejjel kell többet lepengetnünk – számolta ki az Economedia.ro.

Szerdán is folytatódott az iráni konfliktus kirobbanása által kiváltott dráguláshullám a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom a benzin literenkénti árát újabb 10 banival, a gázolajét pedig újabb 15 banival emelte meg.
A kőolaj ára csütörtökön, az ázsiai piacok nyitásakor hirtelen emelkedést mutatott a közel-keleti konfliktus eszkalálódása és a Perzsa-öböl térségében az energetikai infrastruktúra ellen elkövetett támadások miatt – írja a Mediafax hírügynökség.
A legutóbbi áremelkedésre azután került sor, hogy Irán megtámadta a közel-keleti energiainfrastruktúrát, megtorlásul a South Pars gázmező ellen korábban elkövetett támadásokért.
Katar megerősítette, hogy az iráni rakétatámadások „kiterjedt károkat” okoztak a Ras Laffan ipari komplexum környékén, amely a világ legnagyobb cseppfolyósított földgáz-létesítménye és a globális gázellátás egyik alapköve.
Eközben az Egyesült Arab Emírségek felfüggesztette a Habshan gázlétesítmény működését a rakétatámadások nyomán; a jelentések szerint a lelőtt rakéták maradványai más energetikai infrastruktúrákat is érintettek, többek között a Bab olajmezőt.
Szaúd-Arábia, Kuvait, Irak és Bahrein továbbra is célpontot jelentenek Irán számára, Szaúd-Arábia arról számolt be, hogy a légvédelem összesen 19 drónt semmisített meg a Keleti tartományban, valamint négy, Rijád felé indított rakétát.
az Egyesült Királyság tengeri biztonsági ügynöksége arról számolt be, hogy az Ormuz-szoros keleti részén egy hajó kigyulladt, miután egy „ismeretlen lövedék” találta el.
„Ezek a koordinált támadások és a regionális energetikai létesítményekre korábban kiadott evakuálási figyelmeztetések felfedik Irán stratégiáját, amelynek célja a Perzsa-öböl energetikai gerincének megcélzása az árak emelése, és ezáltal az Egyesült Államok, Izrael és szövetségeseik megkárosítása érdekében” – foglalta össze gyorselemzésében a Mediafax.

Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.
Közben újabb országok jelentették be, hogy a kialakult helyzetben fellépnek a lakosság és a vállalkozások védelmében.
Meloni a RAI1 olasz közmédia esti tévéhíradójában jelentette be, hogy a kormány számára jelenleg elsőrendű feladatnak számít az üzemanyagárak csökkentése.
Ezt – mint ismertette – három intézkedéssel kívánják biztosítani:
Ezen kívül 130 millió euróval növelik év végéig a hátrányos helyzetű családok támogatását, amelyek élelmiszer mellett üzemanyag vásárláskor is használhatják majd a nekik biztosított kedvezményeket.
Az olasz kormány intézkedése egyelőre a következő két hónapra érvényes. Az árak ellenőrzésével a pénzügyőrséget bízták meg.

Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Az erről szóló kormányhatározatot szerdán fogadta el a kabinet, az országban néhány héttel ezelőtt bevezetett kőolaj-szükséghelyzettel összefüggésben, illetve azokra a hivatalos közlésekre reagálva, amelyek szerint az ország északi régióiban ellátási gondok merültek fel a jelentős mértékű üzemanyag-vásárlási turizmus miatt, aminek hátterében a dízel üzemanyag szlovákiai, illetve lengyelországi ára közti különbség áll.
„Olyan helyzet állt elő, hogy Szlovákia északi részén több tucat benzinkút szó szerint kiszáradt, mert Lengyelországhoz képest az árak lényegesen alacsonyabbak. (…) Ez instabilitást eredményezett, és ezért hoztuk meg a korlátozásokra vonatkozó döntést, amely viszonylag extrém, de valószínűleg más megoldás nincs is ebben a helyzetben, amikor Zelenszkij úr ennyire segítségünkre van” – jelentette ki a határozat kapcsán Robert Fico, akinek szavait a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség idézte.
Robert Fico bejelentette azt is, hogy a csütörtökön Brüsszelben kezdődő EU-csúcson nem készül megszavazni az Ukrajnát érintő határozatot, mivel abból valószínűleg kimarad a Barátság kőolajvezetékkel kapcsolatos problémák megoldását sürgető említés.

Ódzkodik az üzemanyagok árplafonjától Ilie Bolojan miniszterelnök, aki szerint az intézkedés „kedvezőtlen mellékhatásokkal” járhat. A kormányfő azzal vádolta a koalíciós partner PSD-t, hogy az AUR retorikáját alkalmazva bírálja a kormány tevékenységét.
miután januárban az ukrajnai háború összefüggésében leállt a szállítás a Barátság kőolajvezetéken, amelyet az ukrán fél azóta nem hajlandó újraindítani, bár a szállítás szlovák és magyar szakértők véleménye szerint műszaki szempontból lehetséges. A kőolaj-szükséghelyzet bevezetését követően az ország állami tartalékalapjából kezdték meg a pozsonyi kőolaj-finomító szükségleteinek ellátását.
A dízel üzemanyagra vonatkozó korlátozás sarokpontja, hogy bevezetését követően korlátozzák kivitelét az országból, illetve a benzinkutaknál a gépkocsik már csak az autó üzemanyagtartályába, és azon felül legfeljebb egy 10 literes tartályba tankolhatnak. Ezenkívül az alkalmankénti tankolás maximális mennyiségét 400 euró értékű árplafonhoz is kötik.
Az intézkedés értelmében a benzinkutakon a dízel esetében eltérő árszintet alkalmaznak a szlovákiai, illetve a külföldön regisztrált gépkocsik számára. Utóbbiak esetében a dízel árát az osztrák, a cseh és a lengyel árak aktuális átlagából számolják majd ki. A dízel üzemanyagra vonatkozó korlátozás a kormány közlése szerint azt követően lép érvénybe, hogy a határozat megjelenik a törvénytárban, vagyis valószínűleg már csütörtökön vagy pénteken, és egyelőre 30 napig lesz hatályos azzal, hogy a kabinet kilátásba helyezte az intézkedés meghosszabbításának lehetőségét.
A Mol tájékoztatása szerint a magánszemélyek legfeljebb 30 liter, a jogi személyek és tehergépjárművek legfeljebb 200 liter üzemanyagot tankolhatnak. A vállalat az elmúlt két hétben tapasztalt rendkívüli keresletnövekedéssel indokolta a döntést, amelyet a készletezési célú vásárlás és a határ menti üzemanyag-turizmus is növelt. Közlésük szerint az intézkedés célja az ellátás biztonságának fenntartása és a hiány megelőzése. A Mol szerint a korlátozás megelőző jellegű, és azt szolgálja, hogy ne ismétlődjön meg a március 9-i logisztikai zavar, amikor a megnövekedett kereslet miatt nem tudták megfelelően ellátni a töltőállomásokat.
A Shell is korlátozást vezetett be: a kiskereskedelmi töltőállomásokon 100 literben maximálták az egy alkalommal tankolható mennyiséget, míg a tehergépjárművek számára fenntartott kutakon jelenleg nincs érvényben ilyen korlátozás.
A piacvezető Petrol egyelőre nem vezetett be hasonló intézkedést.
Mint ismeretes, a kormány március elején csökkentette az üzemanyagok jövedéki adóját, aminek hatására Szlovéniában egyes szomszédos országokhoz képest alacsonyabbak lettek az árak. A szlovén autós szövetség (AMZS) adatai szerint jelenleg a 95-ös benzin literenként 1,466 euróba, a dízel 1,528 euróba kerül. Bojan Kumer energiaügyi miniszter kedden közölte: a kormány újabb jövedékiadó-csökkentést tervez, ugyanakkor a következő héten így is üzemanyag-áremelkedés várható.
Amint arról korábban írtunk, az üzemanyagok árának berobbanása nyomán a térség más országai is léptek már: Szerbia adót csökkentett, Ausztria az áremelések gyakoriságát korlátozta, Magyarország pedig védett üzemanyagárat vezetett be, hogy mérsékelje a drágulás hatását.
A bukaresti hatóságok egyelőre a 2026-os állami költségvetés elfogadásával vannak elfoglalva, Bogdan Ivan energiaügyi miniszter napokban elhangzott ígérete szerint ezt követően készülnek dönteni az üzemanyag-piacon kialakult helyzet kapcsán. A költségvetés-tervezet vitája viszont elakadt szerdán a parlament költségvetési és pénzügyi bizottságában, miután a testület kétszer el elutasította a PSD szolidaritási csomagjába foglalt intézkedésekről szóló költségvetés-módosító indítványt.

A közel-keleti konfliktus nyomán megugró energiaárakra a térség több országa gyors intézkedésekkel reagált.
Koalíciós egyeztetésen próbálják meg tisztázni a bukaresti kormánypártok vezetői a költségvetés miatti, botrányba torkolló nézeteltéréseket.
Az adóemelések, a háborúk okozta gazdasági válság, illetve az abból fakadó bizonytalanság miatt az otthont választók számára már sokkal inkább számít fő szempontnak a lakás ára, semmint az, hogy megfeleljen addigi elképzeléseiknek, igényeiknek.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint februárban 2,1 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,3 százalék.
Szerdán is folytatódott az iráni konfliktus kirobbanása által kiváltott dráguláshullám a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom a benzin literenkénti árát újabb 10 banival, a gázolajét pedig újabb 15 banival emelte meg.
A kritikus infrastruktúra részévé teszi a műtrágyagyártást a bukaresti szenátus által már elfogadott törvénytervezet, amely a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát állami megmentésére irányul.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
szóljon hozzá!