
Olcsóbban tankolhatunk? A parlament már ma eltörölheti az üzemanyagok extra jövedéki adóját
Fotó: Thomas Campean
A szociáldemokrata kormány által elfogadott és azóta is vitatott intézkedések eltörlésén ügyködik az Orban-kabinet. Eltörölnék egyebek mellett az üzemanyagok extra jövedéki adóját, a részmunkaidős szerződésekre kirótt többletadót, és a hírhedt 2018/114-es sürgősségi kormányrendeleten is több ponton módosítani készülnek. Az adók eltörléséről ma szavaz a képviselőház, a 114-es módosításáért pedig várhatóan parlamenti felelősséget vállal a liberális kormány.
2019. december 03., 19:562019. december 03., 19:56
A szociáldemokrata párti (PSD) kormány utáni söprögetésbe kezdett a nemzeti liberális párti (PNL) kabinet: egy sor hatályban levő intézkedés eltörlése a cél. A képviselőház költségvetési bizottsága kedden már pozitívan is véleményezte az adótörvénykönyv módosítását célzó jogszabályjavaslatot, ami eltöröli az üzemanyagok extra jövedéki adóját és a részmunkaidős szerződések többletadóját.
A részmunkaidős szerződések esetében pedig visszatérnének ahhoz a korábbi mechanizmushoz, ami szerint nem a minimálbér, hanem a tényleges jövedelem alapján számítják ki az államkasszába befizetendő társadalombiztosítási és egészségbiztosítási hozzájárulás értékét. Az 53 nemzeti liberális párti törvényhozó által kezdeményezett tervezetről döntő házként szavaz majd a képviselőház.
– jelentette be kedden Ludovic Orban miniszterelnök, aki egy nappal korábban már jelezte, hogy kabinetje felelősséget fog vállalni a parlamentben a hírhedt rendelet módosításáért és bizonyos előírások hatályon kívül helyezéséért. Kedden érvekkel is előrukkolt. Mint hangsúlyozta, a parlamenti bizottságokban nem úgy alakulnak a dolgok, ahogyan szerették volna. „Természetesen mi azt szerettük volna, hogy parlamenti vitával javítsuk ki ennek a rendeletnek az előírásait, és hatályon kívül helyezzünk minden elhibázott előírást. Sajnos a dolgok nem a várakozásainknak megfelelően alakulnak, épp ellenkezőleg, a különböző bizottságokban olyan módosító indítványok kerülnek terítékre, amelyek még tovább rontják ezt a rendeletet” – emelte ki Orban. Példaként a Szuverén Befektetési Alap plafonértékének emelését említette.
Beszélt egyúttal arról is, hogy
Orban egyúttal jelezte, a kötelező magánnyugdíjalaphoz való hozzájárulás mértékét nem ezzel a jogszabállyal készülnek emelni, de mindenképp céljuk egy hasonló intézkedés foganatosítása.
A román közszféra személyi költségei az elmúlt három évben több mint 40 százalékkal nőttek, évi 117 milliárd lejről 170 milliárd lejre – közölte Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
szóljon hozzá!