
2011. szeptember 27., 08:302011. szeptember 27., 08:30
Jóváhagyta az Európai Bizottság a Nagylak és Arad, valamint a Szászváros és Nagyszeben közötti autópálya-szakaszoknak viszsza nem térítendő uniós hitelből történő finanszírozását. A két sztrádaszakasz együttes hossza 121,8 km, az építési költségek becsült értéke pedig 850,7 millió euró. Az Európai Unió 724 millió euróval járul hozzá a befektetéshez, míg a fennmaradó 126,7 millió eurót a központi költségvetésből kell előteremteni.
„Ennek a projektnek a jóváhagyása azt jelenti, hogy idén jelentősen javulni fog az uniós forrásokból származó pénzek lehívásának a hatékonysága, 2012-ben és 2013-ban pedig a közúti infrastrukturális fejlesztésekre elkülönített 2 milliárd eurót az utolsó centig el fogjuk költeni” – jelentette ki Anca Boagiu szállításügyi miniszter, hozzátéve, hogy néhány héten belül mindkét szakaszon elkezdődnek a munkálatok. A két útszakasz kivitelezésére vonatkozó szerződéseket az idei év májusában, illetve júnisában írták alá.
A dél-erdélyi autópálya Nagylak és Arad közötti szakasza 38,8 km hosszú lesz, beleértve azt az 5,91 km-es bekötőutat, mely a 7-es számú műúttal kapcsolja majd össze. A beruházás becsült értéke 240,25, euró a munkálatokat 2013 folyamán kell majd befejezni. A tervek szerint meg kell építeni két hidat, 11 felüljárót, három közúti csomópontot és egy karbantartási központot, s ki kell alakítani két szolgáltatói övezetet. Az Európai Unió 213,88 millió euróval járul hozzá a beruházáshoz.
A Szászváros és Nagyszeben közötti sztrádaszakasz hossza 82,07 km, melynek megépítése 610,45 millió euróba fog kerülni. Az Európai Unió anyagi hozzájárulása 510,15 millió euró. Ezen szakasz megépítése műszakilag lényegesen bonyolultabb feladat, ugyanis kilenc hidat, három viaduktot, 25 felüljárót, nyolc közúti csomópontot, két karbantartási központot és négy szolgáltatói zónát kell kialakítani. Az átadási határidő ezen autópálya szakasz esetén is 2013.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Ingatlanadó-kedvezményben részesülhetnek az önerőből napelemet vagy hőszivattyút telepítő, illetve környezetbarát hőszigetelést alkalmazó háztulajdonosok Romániában egy korábban elvetett, de most leporolt törvénytervezet szerint.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.