
A villanyáram fogyasztói ára 18,38 százalékkal nőtt decemberhez viszonyítva, a tavaly januárhoz képest pedig 17,40 százalékos a drágulás üteme
Fotó: Pixabay
A villanyáram, a légi közlekedés és az étolaj drágult a legnagyobb mértékben idén januárban a tavalyi év utolsó hónapjához mérten, miközben az egyetlen termék, amelynek csökkent az ára, a méz volt.
2021. február 12., 11:452021. február 12., 11:45
2021. szeptember 10., 12:272021. szeptember 10., 12:27
A fogyasztói árak általános növekedése nyomán az inflációs ráta 2,99 százalékra nőtt januárban az előző havi 2,1 százalékról – derül ki az Országos statisztikai Intézet (INS) által pénteken nyilvánosságra hozott adatsorokból.
Eközben a villanyáram fogyasztói ára 18,38 százalékkal nőtt decemberhez viszonyítva, a tavaly januári árhoz képest pedig 17,40 százalékos a drágulás üteme. Az étolaj havi szinten 2,66 százalékkal, éves szinten 10,10 százalékkal drágult.

A lakosság az egyetemes szolgáltatási árat fizeti a januárban felhasznált villanyáramért, majd utólag a szolgáltató kiigazítja a számlát, nyilatkozták szerdán az Agerpres hírügynökségnek az energetikai ágazathoz közel álló források.
A nem élelmiszer jellegű termékek körében semminek nem csökkent az ára decemberhez mérten. Tavaly januárhoz viszonyítva az üzemanyagok 2,98 százalékkal, a földgáz 2,18 százalékkal, a hőenergia pedig 0,2 százalékkal lett olcsóbb.

Drágulással kezdték az idei évet az üzemanyagok, az árak szépen-lassan visszakúsznak a 2020 eleji, tehát a koronavírus-világjárvány begyűrűzése előtti szintre.
A szolgáltatások terén sem jegyeztek árcsökkenést a tavalyi év utolsó hónapjához viszonyítva.

Egekben a búza nemzetközi ára, de Romániában egyelőre nem tervezik a kenyér drágítását. A Krónikának nyilatkozó szakember szerint viszont ha megugrik a liszt ára, akkor tavasszal elkerülhetetlen lesz a kenyér árának emelése.

2020 decemberében 2,1 százalékon stagnált az éves inflációs ráta Romániában, a legnagyobb mértékben az élelmiszerek drágultak – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) által csütörtökön nyilvánosságra hozott adatsorokból.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
szóljon hozzá!