
Képünk illusztráció
Fotó: Pixabay.com
Románia mostantól szeptemberig több mint 15 ezer bangladesi állampolgárnak ad ki vízumot, de „egy kicsit elégedetlen”, mert az országba dolgozni érkező bangladesieknek még a 10 százaléka sem maradt az országban, hanem később más országokba, például Németországba és Portugáliába távozott – idézte a Profit.ro gazdasági hírportál AK Abdul Momen bangladesi külügyminisztert.
2023. április 19., 20:432023. április 19., 20:43
A cikk szerzője emlékeztetett: a múlt hónapban egy román konzuli csoport utazott Dakkába, hogy megkönnyítse a bangladesiek vízumeljárását. Felidézte: tavaly, amikor aláírta az első megállapodásokat több ezer bangladesi munkavállaló Romániába küldéséről, a dél-ázsiai ország diplomáciájának vezetője azt mondta, Románia inkább a két kormány közötti együttműködésen keresztül toboroz, mert „kényelmesebbnek érzi” az emberek szabályozott módon történő toborzását.
„Ott nincs helye az illegális beutazásnak” – mondta akkor a miniszter, de hozzátette, hogy
A dél-ázsiai ország 1975-ben nyitotta meg első diplomáciai képviseletét Romániában, de 1995-ben bezárták. 2000-ben Románia is bezárta képviseletét, de az ország fővárosában, Dakkában új konzuli részleget nyitottak, hogy megkönnyítsék a romániai metró- és autópályamunkákhoz szükséges személyzet toborzását.

Közel 110 ezer munkavállalási engedélyt bocsátott ki tavaly a Bevándorlási Főfelügyelőség (IGI) külföldi munkavállalók számára – derül ki a legfrissebb kimutatásokból.
Mint ismeretes, a bukaresti kormány – látva az egyre erőteljesebb munkaerőhiányt – 2021-re jóváhagyta a külföldi munkavállalóknak adható engedélyek számának erőteljes, 100 ezerre történő növelését, miután eredetileg 25 ezer munkavállalóból álló kvótát állapított meg, amelyet később megdupláztak.
Az idei évre érvényes 100 ezres szintet megtartották, a cégek ugyanis továbbra sem találnak itthon munkaerőt, így kénytelenek egyebek mellett a Fülöp-szigetekről, Thaiföldről, Nepálból, Vietnamból származó munkavállalót alkalmazni.
A Profit.ro információi szerint különben a Romániában foglalkoztatottak 1,1 százalékát teszik ki a külföldiek, az Európai Unión, az Európai Gazdasági Térségen vagy Svájcon kívülről érkezők aránya pedig csak 0,84 százalékra rúg.

Óriási az érdeklődés Ázsiában a romániai munkalehetőségek iránt, olyannyira, hogy a nagykövetségek és főkonzulátusok alig győzik feldolgozni a vízumigényléseket.
Az európai gáztárolók az elmúlt 13 év leggyengébb feltöltöttségi szintjéhez közelítenek a hidegebb hónapok küszöbén, ami a szakértők szerint már most „téli pánikot” váltott ki az energiakereskedők körében.
A pénzügyminisztérium 25 százalékra emeli a normál gázolaj jövedéki adójának ideiglenes csökkentését szeptember 1. és 15. között. Augusztus második felében még 20 százalékos kedvezményt alkalmaztak.
A kormány pénteki rendkívüli ülésén meghosszabbította szeptember 30-ig a villamosenergia-piaci biztonsági intézkedések hatályát.
Zsugorinflációra (shrinkflation) figyelmeztet friss posztjában az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC). Vagyis arra a jelenségre irányítják rá a fogyasztók figyelmét, amikor az áremelés elkerülése érdekében csökkentik az értékesített mennyiséget.
Több mint 718 ezer kiszolgáltatott fogyasztó kapta meg augusztusban a villanyszámlák kifizetésére használható energiatámogatást.
Egyetlen olyan szomszédja sincs Romániának, ahol ne lenne olcsóbb a benzin és a gázolaj, holott az ország a régió azon kevés államai közé tartozik, ahol jelentős kőolajtermelés folyik.
A SAFE védelmi fejlesztési eszköz keretében Romániának nyújtott hitelek futamideje 45 év, a türelmi időszak pedig 10 év, a következő részletek folyósítása azonban a finanszírozott projektek tekintetében vállalt mérföldkövek teljesítésétől függ.
Látványos különbség van a Románia különböző piacain gyakorolt árak között. Ami még szomorúbb, két erdélyi megyeszékhelyen a legdrágább a piac romániai összevetésben.
A romániai üzemanyagpiac főbb szereplői 2026 április–június közötti időszakban betartották a kereskedelmi árrés felső határára vonatkozó előírásokat – derül ki a Versenytanács előzetes jelentéséből.
Elutasította Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök azt a felvetést, hogy a magáncégekre kivetett adók emeléséből finanszírozzák a szakszervezetek által a közszféra számára követelt béremeléseket.
szóljon hozzá!