
Fotó: Pál Árpád
Különleges fekete pénteki parancsnokság létrehozását jelentette be csütörtökön az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC), céljuk a kecsegtetőbbnél kecsegtetőbb akciók non-stop ellenőrzése ebben az időszakban. Máris 11 megbírságolt cégről adtak hírt.
„Azt követően döntöttünk a parancsnokság létrehozásáról, hogy láttuk az ellenőrzések eredményét, amelyeket azoknál a cégeknél végeztünk az elmúlt napok során, akik »ellopták a kampány startját«.
– nyilatkozta Claudiu Dolot, a fogyasztóvédelmi hatóság elnöke. Mint az intézmény közleménye rámutat, a parancsnokság működési elveit egy, az országban tevékenykedő fogyasztóvédelmi főfelügyelőkkel és helyetteseikkel megtartott videókonferencián fektették le, a munkát pedig Paul Anghel, az ANPC vezérigazgatója hangolja össze.
Ha a fogyasztók trükközést észlelnének, akkor idén egy külön e-mail-cím is a rendelkezésükre áll, a bf@anpc.ro címen jelezhetik a tapasztalt rendellenességeket, és arra kérik őket, hogy állításukat fotókkal vagy más, hasznosnak vélt dokumentumokkal támasszák alá.
Már csütörtökön „eredményekről” számoltak be: tizenegy webáruházat bírságolt meg összesen 275 ezer lejre az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság a megtévesztő fekete pénteki árleszállítási akcióik miatt.
Az intézmény közölte: többek között azért büntették meg a cégeket, mert a referenciaárnál nagyobb összegért kínáltak termékeket azt hirdetve, hogy ezek leszállított áron megvásárolhatók. A referenciaár az akció meghirdetése előtti 30 napban alkalmazott legkisebb ár. A megbírságolt 11 webáruház:

Bár az eMag által meghirdetett, és számos romániai kereskedő által az igazinak tartott fekete péntek csak a hét az utolsó munkanapján lesz, úton-útfélen vásárlócsábító ajánlatokba ütközünk. És az első akciókkal együtt megérkeztek az első bírságok is.
Mint ismeretes, az Egyesült Államokban először 1966-ban használták a fekete péntek kifejezést, az akció, amelyen átlagon felüli kedvezményeket kínálnak a vásárlóknak, 2009-re terjedt el. Romániában 2011-ben szerényen indult, majd évről évre növekedett azok száma, akik a kedvezményeket kihasználva vásárolnak.
A Hotnews portál készített egy összeállítást a novemberi nagy leértékelés és vásárlási őrület tízéves hazai történetéből csemegézve. Kiderül, hogy 2012-ben a romániai lakosság egynegyede hallott az akcióról, ma már az arányuk 90 százalékra növekedett. Egy évtized alatt voltak kiemelkedő pillanatok, például 2013-ban az eMag online kereskedelmi áruház gépkocsikat is kínált akciósan, 2016-ban 17 ezer lejért talált gazdára egy kameralencse, míg 2018-ban valaki 130 ezer lejre vásárolt aranyat a fekete pénteki árleszállításokat kihasználva. Elemzők szerint ilyenkor sokan vásárolnak olyan terméket is, amelyre nincs is szükségük, hiszen vonzó az áru mellett feltüntetett jelentős kedvezmény. Így a kereskedők akár öt-tízszeres forgalmat is lebonyolíthatnak egy átlagos időszakhoz képest.
Az első években az oldalak akadoztak, ám ez a probléma 2015 után szinte teljesen megoldódott, a cégek befektettek szerverekbe, infrastruktúrába. Így az elmúlt években az eMagon akár 400 ezer felhasználó is lehetett egyszerre, míg 2012-ben még csak 130 ezer körül volt a számuk.
Fotó: Beliczay László
Ugyanakkor, ahogy a jelenség egyre inkább elterjedt, úgy nőtt a panaszok száma is, ezek elsősorban az akció előtt mesterségesen felpumpált árakra vonatkoznak. Elemzők szerint a valóban érdeklődésre számot tartó termékeknek az árcsökkentése általában nem haladja meg a 10–20 százalékot.
Romániában amúgy a fekete péntek legnagyobb „játékosa” máig az eMag, a webáruház forgalma tükrözi a növekvő érdeklődést: míg 2011-ben 8 millió euróra árult a nagy akciók napján, 2013-ban 23 millió euróra, 2016-ban 300 millió lejre, míg tavaly 585 millió lejre nőtt ez az összeg.
A fekete pénteken vásárolt termékekre ugyanazok a szabályok érvényesek, mint bármikor, tehát ha az áru nem felel meg a meghirdetett paramétereknek vagy meghibásodott, a kereskedő köteles megjavítani, kicserélni vagy megtéríteni az árát. Általában javítanak vagy cserélnek, csak abban az esetben adják vissza a pénzt, ha az első két változat valamilyen okból kivitelezhetetlen. A 2003/449-es számú, a különböző termékek eladását és a jótállási kötelezettséget szabályozó törvény úgy rendelkezik, hogy 15 napon belül orvosolni kell a problémát, a 15 napot vagy a panasztételtől, vagy a problémás áru visszavitelétől számolják.
A 2014/34-es számú, a fogyasztók védelmét szabályozó kormányrendelet értelmében online vásárlás esetén a vevő „felmondhatja” a szerződést, 14 napon belül visszaküldheti a terméket, és attól számítva szintén 14 napon belül vissza kell kapnia a pénzét. Az árut nem kell az eredeti csomagolásban visszaküldeni, ám a kereskedő ilyen esetekben dönthet úgy, hogy néhány százalékot levon a visszaküldött összegből.
Az üzletekben személyesen vásárolt termék is általában visszavihető, ám ez az üzletpolitikától is függ.
A kiszállítás időtartamát szintén a 2014/34/-es kormányhatározat szabályozza, ennek fekete pénteken is legtöbb 30 nap alatt kell megtörténnie, hacsak a felek nem egyeznek meg másként. A törvény értelmében a jótállás két év, ezt a kereskedő kiegészítheti. Bármilyen panasz esetén a fogyasztóvédelmi hatósághoz lehet fordulni, ám ezt csak a magánszemélyek tehetik meg.
Fotó: Pixabay.com
A közösségi oldalon az országos kibernetikai biztonsági igazgatóság (DNSC) eközben arra is felhívja a vásárlók figyelmét, hogy az internetes csalók máris piacra dobták saját „kedvezménykampányukat”.
A szakhatóság szerint jelenleg a Rompetrol, a Profi, valamint a Román Posta nevében ígérnek nyereményeket, kedvezményeket, megadva a hamis oldalak linkjét. Azonban a fekete péntek közeledtével nem kizárt, hogy más cégek vizuális identitását is felhasználják a támadásokhoz. A szakértők azt tanácsolják, hogy kattintás előtt mindenképpen győződjünk meg a cég hivatalos oldalán, hogy létezik-e az üzenetben vagy levélben kapott promóció, verseny. Gyanú esetén a 1911-es telefonszámon vagy az alerts@dnsc.ro lehet bejelentést tenni.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
szóljon hozzá!