
Fotó: Pál Árpád
Különleges fekete pénteki parancsnokság létrehozását jelentette be csütörtökön az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC), céljuk a kecsegtetőbbnél kecsegtetőbb akciók non-stop ellenőrzése ebben az időszakban. Máris 11 megbírságolt cégről adtak hírt.
„Azt követően döntöttünk a parancsnokság létrehozásáról, hogy láttuk az ellenőrzések eredményét, amelyeket azoknál a cégeknél végeztünk az elmúlt napok során, akik »ellopták a kampány startját«.
– nyilatkozta Claudiu Dolot, a fogyasztóvédelmi hatóság elnöke. Mint az intézmény közleménye rámutat, a parancsnokság működési elveit egy, az országban tevékenykedő fogyasztóvédelmi főfelügyelőkkel és helyetteseikkel megtartott videókonferencián fektették le, a munkát pedig Paul Anghel, az ANPC vezérigazgatója hangolja össze.
Ha a fogyasztók trükközést észlelnének, akkor idén egy külön e-mail-cím is a rendelkezésükre áll, a bf@anpc.ro címen jelezhetik a tapasztalt rendellenességeket, és arra kérik őket, hogy állításukat fotókkal vagy más, hasznosnak vélt dokumentumokkal támasszák alá.
Már csütörtökön „eredményekről” számoltak be: tizenegy webáruházat bírságolt meg összesen 275 ezer lejre az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság a megtévesztő fekete pénteki árleszállítási akcióik miatt.
Az intézmény közölte: többek között azért büntették meg a cégeket, mert a referenciaárnál nagyobb összegért kínáltak termékeket azt hirdetve, hogy ezek leszállított áron megvásárolhatók. A referenciaár az akció meghirdetése előtti 30 napban alkalmazott legkisebb ár. A megbírságolt 11 webáruház:

Bár az eMag által meghirdetett, és számos romániai kereskedő által az igazinak tartott fekete péntek csak a hét az utolsó munkanapján lesz, úton-útfélen vásárlócsábító ajánlatokba ütközünk. És az első akciókkal együtt megérkeztek az első bírságok is.
Mint ismeretes, az Egyesült Államokban először 1966-ban használták a fekete péntek kifejezést, az akció, amelyen átlagon felüli kedvezményeket kínálnak a vásárlóknak, 2009-re terjedt el. Romániában 2011-ben szerényen indult, majd évről évre növekedett azok száma, akik a kedvezményeket kihasználva vásárolnak.
A Hotnews portál készített egy összeállítást a novemberi nagy leértékelés és vásárlási őrület tízéves hazai történetéből csemegézve. Kiderül, hogy 2012-ben a romániai lakosság egynegyede hallott az akcióról, ma már az arányuk 90 százalékra növekedett. Egy évtized alatt voltak kiemelkedő pillanatok, például 2013-ban az eMag online kereskedelmi áruház gépkocsikat is kínált akciósan, 2016-ban 17 ezer lejért talált gazdára egy kameralencse, míg 2018-ban valaki 130 ezer lejre vásárolt aranyat a fekete pénteki árleszállításokat kihasználva. Elemzők szerint ilyenkor sokan vásárolnak olyan terméket is, amelyre nincs is szükségük, hiszen vonzó az áru mellett feltüntetett jelentős kedvezmény. Így a kereskedők akár öt-tízszeres forgalmat is lebonyolíthatnak egy átlagos időszakhoz képest.
Az első években az oldalak akadoztak, ám ez a probléma 2015 után szinte teljesen megoldódott, a cégek befektettek szerverekbe, infrastruktúrába. Így az elmúlt években az eMagon akár 400 ezer felhasználó is lehetett egyszerre, míg 2012-ben még csak 130 ezer körül volt a számuk.
Fotó: Beliczay László
Ugyanakkor, ahogy a jelenség egyre inkább elterjedt, úgy nőtt a panaszok száma is, ezek elsősorban az akció előtt mesterségesen felpumpált árakra vonatkoznak. Elemzők szerint a valóban érdeklődésre számot tartó termékeknek az árcsökkentése általában nem haladja meg a 10–20 százalékot.
Romániában amúgy a fekete péntek legnagyobb „játékosa” máig az eMag, a webáruház forgalma tükrözi a növekvő érdeklődést: míg 2011-ben 8 millió euróra árult a nagy akciók napján, 2013-ban 23 millió euróra, 2016-ban 300 millió lejre, míg tavaly 585 millió lejre nőtt ez az összeg.
A fekete pénteken vásárolt termékekre ugyanazok a szabályok érvényesek, mint bármikor, tehát ha az áru nem felel meg a meghirdetett paramétereknek vagy meghibásodott, a kereskedő köteles megjavítani, kicserélni vagy megtéríteni az árát. Általában javítanak vagy cserélnek, csak abban az esetben adják vissza a pénzt, ha az első két változat valamilyen okból kivitelezhetetlen. A 2003/449-es számú, a különböző termékek eladását és a jótállási kötelezettséget szabályozó törvény úgy rendelkezik, hogy 15 napon belül orvosolni kell a problémát, a 15 napot vagy a panasztételtől, vagy a problémás áru visszavitelétől számolják.
A 2014/34-es számú, a fogyasztók védelmét szabályozó kormányrendelet értelmében online vásárlás esetén a vevő „felmondhatja” a szerződést, 14 napon belül visszaküldheti a terméket, és attól számítva szintén 14 napon belül vissza kell kapnia a pénzét. Az árut nem kell az eredeti csomagolásban visszaküldeni, ám a kereskedő ilyen esetekben dönthet úgy, hogy néhány százalékot levon a visszaküldött összegből.
Az üzletekben személyesen vásárolt termék is általában visszavihető, ám ez az üzletpolitikától is függ.
A kiszállítás időtartamát szintén a 2014/34/-es kormányhatározat szabályozza, ennek fekete pénteken is legtöbb 30 nap alatt kell megtörténnie, hacsak a felek nem egyeznek meg másként. A törvény értelmében a jótállás két év, ezt a kereskedő kiegészítheti. Bármilyen panasz esetén a fogyasztóvédelmi hatósághoz lehet fordulni, ám ezt csak a magánszemélyek tehetik meg.
Fotó: Pixabay.com
A közösségi oldalon az országos kibernetikai biztonsági igazgatóság (DNSC) eközben arra is felhívja a vásárlók figyelmét, hogy az internetes csalók máris piacra dobták saját „kedvezménykampányukat”.
A szakhatóság szerint jelenleg a Rompetrol, a Profi, valamint a Román Posta nevében ígérnek nyereményeket, kedvezményeket, megadva a hamis oldalak linkjét. Azonban a fekete péntek közeledtével nem kizárt, hogy más cégek vizuális identitását is felhasználják a támadásokhoz. A szakértők azt tanácsolják, hogy kattintás előtt mindenképpen győződjünk meg a cég hivatalos oldalán, hogy létezik-e az üzenetben vagy levélben kapott promóció, verseny. Gyanú esetén a 1911-es telefonszámon vagy az alerts@dnsc.ro lehet bejelentést tenni.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?
Az Európai Bizottság 2,25 milliárd eurót folyósított kedden Romániának az országos helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó negyedik kifizetési kérelem alapján.
A Pavăl testvérek leküzdötték az utolsó akadályt is: a Dedeman tulajdonosaié lehet a Carrefour romániai üzletága. A Versenytanács úgy döntött ugyanis, hogy a Carrefour Románia felvásárlása nem versenyellenes.
Az Európai Unióban 20,7 százalékkal drágultak májusban éves összevetésben a személyes közlekedéshez használt üzemanyagok és kenőanyagok, miután áprilisban 20,8 százalékos, márciusban pedig 12,9 százalékos növekedést mértek.
Megérkeztek a piacokra a nyár nagy kedvencei, a görögdinnyék, azonban kérdés, hogy vajon amit megvásárolunk, az Görögországban, vagy pedig a dél-romániai Dolj megye márkanévvé vált településén, Dăbuleni-ben termett.
szóljon hozzá!