Fotó: Pál Árpád
Különleges fekete pénteki parancsnokság létrehozását jelentette be csütörtökön az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC), céljuk a kecsegtetőbbnél kecsegtetőbb akciók non-stop ellenőrzése ebben az időszakban. Máris 11 megbírságolt cégről adtak hírt.
„Azt követően döntöttünk a parancsnokság létrehozásáról, hogy láttuk az ellenőrzések eredményét, amelyeket azoknál a cégeknél végeztünk az elmúlt napok során, akik »ellopták a kampány startját«.
– nyilatkozta Claudiu Dolot, a fogyasztóvédelmi hatóság elnöke. Mint az intézmény közleménye rámutat, a parancsnokság működési elveit egy, az országban tevékenykedő fogyasztóvédelmi főfelügyelőkkel és helyetteseikkel megtartott videókonferencián fektették le, a munkát pedig Paul Anghel, az ANPC vezérigazgatója hangolja össze.
Ha a fogyasztók trükközést észlelnének, akkor idén egy külön e-mail-cím is a rendelkezésükre áll, a bf@anpc.ro címen jelezhetik a tapasztalt rendellenességeket, és arra kérik őket, hogy állításukat fotókkal vagy más, hasznosnak vélt dokumentumokkal támasszák alá.
Már csütörtökön „eredményekről” számoltak be: tizenegy webáruházat bírságolt meg összesen 275 ezer lejre az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság a megtévesztő fekete pénteki árleszállítási akcióik miatt.
Az intézmény közölte: többek között azért büntették meg a cégeket, mert a referenciaárnál nagyobb összegért kínáltak termékeket azt hirdetve, hogy ezek leszállított áron megvásárolhatók. A referenciaár az akció meghirdetése előtti 30 napban alkalmazott legkisebb ár. A megbírságolt 11 webáruház:
Bár az eMag által meghirdetett, és számos romániai kereskedő által az igazinak tartott fekete péntek csak a hét az utolsó munkanapján lesz, úton-útfélen vásárlócsábító ajánlatokba ütközünk. És az első akciókkal együtt megérkeztek az első bírságok is.
Mint ismeretes, az Egyesült Államokban először 1966-ban használták a fekete péntek kifejezést, az akció, amelyen átlagon felüli kedvezményeket kínálnak a vásárlóknak, 2009-re terjedt el. Romániában 2011-ben szerényen indult, majd évről évre növekedett azok száma, akik a kedvezményeket kihasználva vásárolnak.
A Hotnews portál készített egy összeállítást a novemberi nagy leértékelés és vásárlási őrület tízéves hazai történetéből csemegézve. Kiderül, hogy 2012-ben a romániai lakosság egynegyede hallott az akcióról, ma már az arányuk 90 százalékra növekedett. Egy évtized alatt voltak kiemelkedő pillanatok, például 2013-ban az eMag online kereskedelmi áruház gépkocsikat is kínált akciósan, 2016-ban 17 ezer lejért talált gazdára egy kameralencse, míg 2018-ban valaki 130 ezer lejre vásárolt aranyat a fekete pénteki árleszállításokat kihasználva. Elemzők szerint ilyenkor sokan vásárolnak olyan terméket is, amelyre nincs is szükségük, hiszen vonzó az áru mellett feltüntetett jelentős kedvezmény. Így a kereskedők akár öt-tízszeres forgalmat is lebonyolíthatnak egy átlagos időszakhoz képest.
Az első években az oldalak akadoztak, ám ez a probléma 2015 után szinte teljesen megoldódott, a cégek befektettek szerverekbe, infrastruktúrába. Így az elmúlt években az eMagon akár 400 ezer felhasználó is lehetett egyszerre, míg 2012-ben még csak 130 ezer körül volt a számuk.
Fotó: Beliczay László
Ugyanakkor, ahogy a jelenség egyre inkább elterjedt, úgy nőtt a panaszok száma is, ezek elsősorban az akció előtt mesterségesen felpumpált árakra vonatkoznak. Elemzők szerint a valóban érdeklődésre számot tartó termékeknek az árcsökkentése általában nem haladja meg a 10–20 százalékot.
Romániában amúgy a fekete péntek legnagyobb „játékosa” máig az eMag, a webáruház forgalma tükrözi a növekvő érdeklődést: míg 2011-ben 8 millió euróra árult a nagy akciók napján, 2013-ban 23 millió euróra, 2016-ban 300 millió lejre, míg tavaly 585 millió lejre nőtt ez az összeg.
A fekete pénteken vásárolt termékekre ugyanazok a szabályok érvényesek, mint bármikor, tehát ha az áru nem felel meg a meghirdetett paramétereknek vagy meghibásodott, a kereskedő köteles megjavítani, kicserélni vagy megtéríteni az árát. Általában javítanak vagy cserélnek, csak abban az esetben adják vissza a pénzt, ha az első két változat valamilyen okból kivitelezhetetlen. A 2003/449-es számú, a különböző termékek eladását és a jótállási kötelezettséget szabályozó törvény úgy rendelkezik, hogy 15 napon belül orvosolni kell a problémát, a 15 napot vagy a panasztételtől, vagy a problémás áru visszavitelétől számolják.
A 2014/34-es számú, a fogyasztók védelmét szabályozó kormányrendelet értelmében online vásárlás esetén a vevő „felmondhatja” a szerződést, 14 napon belül visszaküldheti a terméket, és attól számítva szintén 14 napon belül vissza kell kapnia a pénzét. Az árut nem kell az eredeti csomagolásban visszaküldeni, ám a kereskedő ilyen esetekben dönthet úgy, hogy néhány százalékot levon a visszaküldött összegből.
Az üzletekben személyesen vásárolt termék is általában visszavihető, ám ez az üzletpolitikától is függ.
A kiszállítás időtartamát szintén a 2014/34/-es kormányhatározat szabályozza, ennek fekete pénteken is legtöbb 30 nap alatt kell megtörténnie, hacsak a felek nem egyeznek meg másként. A törvény értelmében a jótállás két év, ezt a kereskedő kiegészítheti. Bármilyen panasz esetén a fogyasztóvédelmi hatósághoz lehet fordulni, ám ezt csak a magánszemélyek tehetik meg.
Fotó: Pixabay.com
A közösségi oldalon az országos kibernetikai biztonsági igazgatóság (DNSC) eközben arra is felhívja a vásárlók figyelmét, hogy az internetes csalók máris piacra dobták saját „kedvezménykampányukat”.
A szakhatóság szerint jelenleg a Rompetrol, a Profi, valamint a Román Posta nevében ígérnek nyereményeket, kedvezményeket, megadva a hamis oldalak linkjét. Azonban a fekete péntek közeledtével nem kizárt, hogy más cégek vizuális identitását is felhasználják a támadásokhoz. A szakértők azt tanácsolják, hogy kattintás előtt mindenképpen győződjünk meg a cég hivatalos oldalán, hogy létezik-e az üzenetben vagy levélben kapott promóció, verseny. Gyanú esetén a 1911-es telefonszámon vagy az alerts@dnsc.ro lehet bejelentést tenni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ötéves rekordszinten van a gázfogyasztás Romániában – írja a Profit.ro gazdasági portál a Transgaz adatai alapján.
A legnagyobb romániai mezőgazdasági érdekvédelmi szervezetek vezetői közös állásfoglalást fogalmaztak meg a keddi strasbourgi gazdatüntetéssel kapcsolatban, ahol az EU–Mercosur-egyezmény ellen tiltakoznak.
A 2026-os állami költségvetés február közepe előtt nem kerül a parlament elé – jelentette ki Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes hétfő este a Digi24-nek adott interjúban. Elismerte: a kormánykoalíció máris késésben van a büdzsé kidolgozásával.
A tartós januári fagy egyszerre növelte meg Romániában a gáz- és áramfogyasztást, ami normál esetben áremelkedést hozna. Azonban kivételes helyzet alakult ki az elmúlt napokban.
A Versenytanács összesen 14,73 millió lej (körülbelül 2,9 millió euró) bírságot szabott ki hétfőn 27 romániai járműkarbantartó és -javító vállalatra.
Az országos Közúti Beruházási Társaság (CNIR) idén 140 kilométernyi autópálya és gyorsforgalmi út megépítésére készül szerződéseket aláírni – jelentette be Gabriel Budescu, a CNIR igazgatója a román közszolgálati rádiónak nyilatkozva.
Az Eurostat hétfőn közzétett adatai szerint a decemberben 2,3 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,6 százalék.
Vannak források a foglalkoztatási támogatásokra, de a bérek, nyugdíjak és egyéb juttatások 2026-ban is befagyasztva maradnak – jelentette ki Florin Manole munkaügyi miniszter.
Az elmúlt év első 11 hónapjában Románia 2,271 millió tonna kőolaj-egyenérték (toe) nyersolajat termelt, 185 000 toe-vel (7,5 százalékkal) kevesebbet, mint 2024 azonos időszakában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Románia továbbra is az Európai Unió egyik legolcsóbb országa, ám ez nem jár együtt automatikusan kiemelkedő életszínvonallal – igazolja a statisztikai hivatal friss jelentése, amely a vásárlóerőt és az árszinteket hasonlítja össze uniós szinten.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!