2012. február 15., 09:462012. február 15., 09:46
Az EU központi javaslattevő-végrehajtó intézményének számító biztosi testület strasbourgi ülésén elfogadta azt a jelentést, amely – a tavaly, zömmel a magyar EU-elnökség alatt kidolgozott, tavaly december 13-án életbe lépett úgynevezett hatos jogszabálycsomag értelmében – áttekinti, mely tagországok esetében kell alaposabb vizsgálatot folytatni, majd szükség esetén figyelmeztető jelzést adni a makrogazdasági egyensúlyhiány megelőzése, illetve kiküszöbölése érdekében.
A Riasztási Mechanizmus Jelentésnek (Alert Mechanism Report) nevezett dokumentum Magyarország, Belgium, Bulgária, Ciprus, Dánia, Finnország, Franciaország, Nagy-Britannia, Olaszország, Spanyolország, Svédország és Szlovénia vonatkozásában ítélte indokoltnak a mélyebb vizsgálódást. Ausztria, a Cseh Köztársaság, Észtország, Hollandia, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Málta, Németország és Szlovákia tekintetében nem tartott szükségesnek további, alaposabb vizsgálódást az Európai Bizottság. Négy EU-tagállam – Görögország, Írország, Portugália és Románia – ügyében az a helyzet, hogy ezek az országok az EU és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) feltételekhez kötött pénzügyi támogatási programjának a kedvezményezettjei, és mint ilyenek, már eleve kiterjedt gazdaságpolitikai vizsgálat alatt állnak.
A makrogazdasági egyensúlyhiány-eljárás során, ha megállapítást nyer az egyensúlyhiány veszélye, a tagállami kormányokat tömörítő tanács ajánlásokat tesz az érintett tagállamnak, amely ennek alapján kiigazító tevékenységi tervet köteles készíteni. A tanács ennek megvalósítására határidőket tűz ki. Az eljárás kezdő fázisát jelenti a most első ízben elkészített Riasztási Mechanizmus Jelentés, amely 10 mutatószám alapján azonosítja, mely nemzetgazdaságok lehetnek veszélyesen sérülékenyek. E mutatók között található például a versenyképesség romlása, az eladósodottság magas szintje, illetve a különböző javak árszínvonalának „buborékszerű” duzzadása.
| Kilenc EU-tagállam – köztük nyolc euróövezeti tagország – adósosztályzatát, illetve besorolásaik kilátását rontotta tegnap a Moody’s Investors Service, egyebek mellett arra a véleményére hivatkozva, hogy egyre gyengülnek Európa makrogazdasági kilátásai, és ez veszélyezteti a takarékossági programok végrehajtását. A világ legnagyobb hitelminősítő csoportja tegnap hajnalban, az európai és amerikai piaci zárások után Londonban bejelentette, hogy Ausztria, Franciaország és Nagy-Britannia lehetséges legjobb, Aaa szuverén besorolásainak kilátását az eddigi stabilról leminősítés lehetőségére utaló negatívra módosította. A cég ezen kívül hat euróövezeti tagállam, Olaszország, Málta, Portugália, Szlovákia, Szlovénia és Spanyolország adósosztályzatait visszaminősítette, és mindegyik új osztályzatra szintén negatív kilátást hagyott érvényben. Portugália besorolását a Moody’s a már mélyen spekulatív Ba3 – a többi hitelminősítő osztályzati módszertanában BB mínusznak megfelelő – szintre süllyesztette. Eközben hétfőn este tizenöt spanyol bank besorolásait rontotta, és a spanyol bankrendszer egészét is gyengébb országkockázati csoportba sorolta át hétfőn a Standard & Poor’s, azzal összefüggésben, hogy a cég nemrégiben leminősítette Spanyolország szuverén adósi osztályzatát is az euróövezet kilenc tagállama esetében egyszerre végrehajtott tömeges osztályzatrontás keretében. |
Mely országokban fedezik a nyugdíjak a megélhetési költségeket, és hol nem? Az Euro2Day Greece összehasonlította az egyes európai országok átlagos éves öregségi nyugdíjait a nominális összegek és a vásárlóerő alapján.
Bár a piacvezető Petrom töltőállomásain kedden nem változott az ár, több olajipari társaság is újabb áremeléseket eszközölt ki. Így alakult ki egy nem mindennapi helyzet: az öt nagy töltőállomáslánc közül négynél ugyanazon az áron kínálják a benzint.
Miközben a parlamentben javában zajlott a bizalmatlansági indítvány vitája, a piaci bizonytalanság tovább gyengítette a román devizát, és újabb csúcsra hágott a lej–euró-árfolyam.
A magyar Libri-Bookline megvásárolta a Curtea Veche Publishing részvényeinek 51 százalékát – írja a Profit.ro.
A kormány hétfő este elfogadta az állattenyésztési ágazat állami támogatási programjának 2026-os keretösszegét jóváhagyó határozatot; ez legfeljebb 137,201 millió lej kötelezettségvállalási előirányzat lehet – közölte a mezőgazdasági minisztérium.
Dragoș Pîslaru európai projektekért és beruházásokért felelős miniszter hétfő este bejelentette, hogy Brüsszelben lezárult a negyedik, összesen 2,62 milliárd eurós összegre vonatkozó kifizetési kérelem elemzése.
A lakások drágultak tavaly jobban, mint a családi házak – irányította rá a figyelmet éves jelentésében a REMAX Europe.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szerint Románia óriási költségvetési hiányt örökölt a Marcel Ciolacu vezette kormánytól, amelyik 2024-ben rekordösszegű, 250 milliárd lejes hitelt vett fel.
Áprilisban 48 135 ingatlant adtak el Romániában, 5240-nel kevesebbet, mint egy hónappal korábban – közölte hétfőn az országos kataszteri és ingatlan-nyilvántartási hivatal (ANCPI).
Hétfőn újabb történelmi csúcsra hágott a lej–euró-árfolyam: a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,1998 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki 13 órakor.