2012. február 15., 09:462012. február 15., 09:46
Az EU központi javaslattevő-végrehajtó intézményének számító biztosi testület strasbourgi ülésén elfogadta azt a jelentést, amely – a tavaly, zömmel a magyar EU-elnökség alatt kidolgozott, tavaly december 13-án életbe lépett úgynevezett hatos jogszabálycsomag értelmében – áttekinti, mely tagországok esetében kell alaposabb vizsgálatot folytatni, majd szükség esetén figyelmeztető jelzést adni a makrogazdasági egyensúlyhiány megelőzése, illetve kiküszöbölése érdekében.
A Riasztási Mechanizmus Jelentésnek (Alert Mechanism Report) nevezett dokumentum Magyarország, Belgium, Bulgária, Ciprus, Dánia, Finnország, Franciaország, Nagy-Britannia, Olaszország, Spanyolország, Svédország és Szlovénia vonatkozásában ítélte indokoltnak a mélyebb vizsgálódást. Ausztria, a Cseh Köztársaság, Észtország, Hollandia, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Málta, Németország és Szlovákia tekintetében nem tartott szükségesnek további, alaposabb vizsgálódást az Európai Bizottság. Négy EU-tagállam – Görögország, Írország, Portugália és Románia – ügyében az a helyzet, hogy ezek az országok az EU és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) feltételekhez kötött pénzügyi támogatási programjának a kedvezményezettjei, és mint ilyenek, már eleve kiterjedt gazdaságpolitikai vizsgálat alatt állnak.
A makrogazdasági egyensúlyhiány-eljárás során, ha megállapítást nyer az egyensúlyhiány veszélye, a tagállami kormányokat tömörítő tanács ajánlásokat tesz az érintett tagállamnak, amely ennek alapján kiigazító tevékenységi tervet köteles készíteni. A tanács ennek megvalósítására határidőket tűz ki. Az eljárás kezdő fázisát jelenti a most első ízben elkészített Riasztási Mechanizmus Jelentés, amely 10 mutatószám alapján azonosítja, mely nemzetgazdaságok lehetnek veszélyesen sérülékenyek. E mutatók között található például a versenyképesség romlása, az eladósodottság magas szintje, illetve a különböző javak árszínvonalának „buborékszerű” duzzadása.
| Kilenc EU-tagállam – köztük nyolc euróövezeti tagország – adósosztályzatát, illetve besorolásaik kilátását rontotta tegnap a Moody’s Investors Service, egyebek mellett arra a véleményére hivatkozva, hogy egyre gyengülnek Európa makrogazdasági kilátásai, és ez veszélyezteti a takarékossági programok végrehajtását. A világ legnagyobb hitelminősítő csoportja tegnap hajnalban, az európai és amerikai piaci zárások után Londonban bejelentette, hogy Ausztria, Franciaország és Nagy-Britannia lehetséges legjobb, Aaa szuverén besorolásainak kilátását az eddigi stabilról leminősítés lehetőségére utaló negatívra módosította. A cég ezen kívül hat euróövezeti tagállam, Olaszország, Málta, Portugália, Szlovákia, Szlovénia és Spanyolország adósosztályzatait visszaminősítette, és mindegyik új osztályzatra szintén negatív kilátást hagyott érvényben. Portugália besorolását a Moody’s a már mélyen spekulatív Ba3 – a többi hitelminősítő osztályzati módszertanában BB mínusznak megfelelő – szintre süllyesztette. Eközben hétfőn este tizenöt spanyol bank besorolásait rontotta, és a spanyol bankrendszer egészét is gyengébb országkockázati csoportba sorolta át hétfőn a Standard & Poor’s, azzal összefüggésben, hogy a cég nemrégiben leminősítette Spanyolország szuverén adósi osztályzatát is az euróövezet kilenc tagállama esetében egyszerre végrehajtott tömeges osztályzatrontás keretében. |
Verőfényes napsütéses nyári napokon esz a fene a leginkább amiatt, hogy a napelemes rendszerem újra és újra leáll – nem meghibásodás, hanem a hálózati túlfeszültség miatt. Saját tapasztalatok alapján próbáltam utánajárni a problémának.
Július elsejével életbe lépett a 150 eurónál kisebb értékű, unión kívülről érkező e-kereskedelmi csomagokra vonatkozó vámmentesség eltörlését előíró jogszabály.
A legtöbb töltőállomáson azonnal éreztette a hatását, hogy június 30-án lejárt az iráni konfliktus nyomán meglódult kőolajárak által elkerülhetetlenné tett válságintézkedések hatálya. Volt, ahol gázolaj ára 38 banival is nőtt július első napján.
Drágább lehet a víz, az üzemanyag és egyes díjszabások: jelentős többletköltségekkel kell számolni júliustól Romániában.
Az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított hadműveletek nem csupán a kőolaj- és a földgázszállítást akadályozták, hanem egyéb, származékos termékekét is, amely Erdélyben is kihat az infrastruktúra-fejlesztésre.
Májusban 7,7 ponttal 30,5-re csökkent a román gazdaság iránti bizalom indexe a 0-tól 100-ig terjedő skálán – közölte a CFA Románia Egyesület. A szervezet havonta készít felmérést a pénzügyi elemzők körében a román gazdaság kilátásairól.
Nem tudja, mikor kezdődhetnek (végre) a nyugdíjas évek? Vagy mikor kell kérelmeznie nyugdíjazását? Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) honlapján megtalálható online nyugdíjkorhatár-kalkulátor személyre szabott választ ad.
A Wizz Air légitársaság úgy döntött, hogy töröli több, romániai repülőterekről üzemeltetett járatát, valamint ideiglenesen felfüggeszt egy bukaresti járatot is – irányította rá a figyelmet a BoardingPass szakportál.
Románia 2025-ben is az Európai Unió legalacsonyabb árakkal rendelkező országai között volt, Bulgária után a második helyet foglalta el.
A jelenlegi 4050 lejről július elsejétől havi 4325 lejre nő a bruttó minimálbér, ami nettóban 125 lejes bérnövekedést jelent. A minimálbér megemelése 1 759 027 alkalmazottat érint.