2012. február 15., 09:462012. február 15., 09:46
Az EU központi javaslattevő-végrehajtó intézményének számító biztosi testület strasbourgi ülésén elfogadta azt a jelentést, amely – a tavaly, zömmel a magyar EU-elnökség alatt kidolgozott, tavaly december 13-án életbe lépett úgynevezett hatos jogszabálycsomag értelmében – áttekinti, mely tagországok esetében kell alaposabb vizsgálatot folytatni, majd szükség esetén figyelmeztető jelzést adni a makrogazdasági egyensúlyhiány megelőzése, illetve kiküszöbölése érdekében.
A Riasztási Mechanizmus Jelentésnek (Alert Mechanism Report) nevezett dokumentum Magyarország, Belgium, Bulgária, Ciprus, Dánia, Finnország, Franciaország, Nagy-Britannia, Olaszország, Spanyolország, Svédország és Szlovénia vonatkozásában ítélte indokoltnak a mélyebb vizsgálódást. Ausztria, a Cseh Köztársaság, Észtország, Hollandia, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Málta, Németország és Szlovákia tekintetében nem tartott szükségesnek további, alaposabb vizsgálódást az Európai Bizottság. Négy EU-tagállam – Görögország, Írország, Portugália és Románia – ügyében az a helyzet, hogy ezek az országok az EU és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) feltételekhez kötött pénzügyi támogatási programjának a kedvezményezettjei, és mint ilyenek, már eleve kiterjedt gazdaságpolitikai vizsgálat alatt állnak.
A makrogazdasági egyensúlyhiány-eljárás során, ha megállapítást nyer az egyensúlyhiány veszélye, a tagállami kormányokat tömörítő tanács ajánlásokat tesz az érintett tagállamnak, amely ennek alapján kiigazító tevékenységi tervet köteles készíteni. A tanács ennek megvalósítására határidőket tűz ki. Az eljárás kezdő fázisát jelenti a most első ízben elkészített Riasztási Mechanizmus Jelentés, amely 10 mutatószám alapján azonosítja, mely nemzetgazdaságok lehetnek veszélyesen sérülékenyek. E mutatók között található például a versenyképesség romlása, az eladósodottság magas szintje, illetve a különböző javak árszínvonalának „buborékszerű” duzzadása.
| Kilenc EU-tagállam – köztük nyolc euróövezeti tagország – adósosztályzatát, illetve besorolásaik kilátását rontotta tegnap a Moody’s Investors Service, egyebek mellett arra a véleményére hivatkozva, hogy egyre gyengülnek Európa makrogazdasági kilátásai, és ez veszélyezteti a takarékossági programok végrehajtását. A világ legnagyobb hitelminősítő csoportja tegnap hajnalban, az európai és amerikai piaci zárások után Londonban bejelentette, hogy Ausztria, Franciaország és Nagy-Britannia lehetséges legjobb, Aaa szuverén besorolásainak kilátását az eddigi stabilról leminősítés lehetőségére utaló negatívra módosította. A cég ezen kívül hat euróövezeti tagállam, Olaszország, Málta, Portugália, Szlovákia, Szlovénia és Spanyolország adósosztályzatait visszaminősítette, és mindegyik új osztályzatra szintén negatív kilátást hagyott érvényben. Portugália besorolását a Moody’s a már mélyen spekulatív Ba3 – a többi hitelminősítő osztályzati módszertanában BB mínusznak megfelelő – szintre süllyesztette. Eközben hétfőn este tizenöt spanyol bank besorolásait rontotta, és a spanyol bankrendszer egészét is gyengébb országkockázati csoportba sorolta át hétfőn a Standard & Poor’s, azzal összefüggésben, hogy a cég nemrégiben leminősítette Spanyolország szuverén adósi osztályzatát is az euróövezet kilenc tagállama esetében egyszerre végrehajtott tömeges osztályzatrontás keretében. |
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Látogatottsági adatok