
Fotó: Krónika
„Az utóbbi húsz évben elmaradtak a vasútikocsi- és mozdonyparkok korszerűsítését, illetve a vasúti pálya felújítását célzó beruházások. Becsléseink szerint az elkövetkező tíz évben sikerül a teljes vasútisín-hálózatot korszerűsítenünk, és a villamosított pályaszakaszok arányát is növelni fogjuk. Emellett 2013-ig mintegy 150 villamos üzemű mozdonyt, 50–70 dízelmozdonyt és 2500 vasúti kocsit szerzünk be. A beruházásokat új finanszírozási konstrukciókat alkalmazva valósítjuk majd meg, egyébként pedig az európai pénzalapok ötven százalékát, mintegy kétmilliárd eurót az infrastruktúra korszerűsítésére szánják” – tájékoztatott a miniszter.
A Román Vasúttársaság utasszállításra szakosodott részlege (CFR Călători) egyébként a közeljövőben olyan bérlettípust kíván bevezetni, amellyel elsősorban az ingázókat kívánják megszólítani. Alexandru Noapteş, a vasúttársaság igazgatója közölte, az új bérlet mintegy negyven százalékkal lenne olcsóbb a jelenleg is használtaknál, bevezetése előtt azonban felmérést készítenek az egyes vonalszakaszok kihasználtságáról. Ez jelenleg is folyamatban van. „Az új, ingázók számára kibocsátandó bérlet mellett olyan utazási igazolványt is kibocsátunk, amely egy bizonyos mennyiségű utazást tesz lehetővé azok számára, akik nem veszik mindennap igénybe a vasút szolgáltatásait” – közölte az igazgató. Hozzátette, az utasszám növelése végett ingyenes bérleteket is a rendelkezésére bocsátanak majd azon munkáltatóknak, akik ezen bérlettípusokat igénylik alkalmazottjaik számára.
A vonalak kihasználtságát vizsgáló felméréssel egy időben a vasúttársaság olyan intézkedéseket is tervbe vett, amelyek a potyautasok számának csökkentését célozzák. Első lépésként növelik az ellenőrzések számát, emellett pedig jutalmazni fogják azokat a kalauzokat, akik a legtöbb potyautast bírságolják meg. Az intézkedéscsomagot a közlekedési tárca dolgozta ki, ám életbeléptetésükhöz szükséges a kormány jóváhagyása is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Kiverte a biztosítékot a megyei jogú városok polgármestereinél, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök a központi költségvetés hézagait tömködné be a megnövelt helyi ingatlan- és gépjárműadókból.
Az elektronikai alkatrészeket gyártó német Limoss vállalat tervez üzemet nyitni az Arad megyei Borosjenőben, ahol az Aptiv amerikai autóipari vállalat éppen bezárni készül termelőegységét. Az új befektető jövőre maximum 500 embert foglalkoztatna.
Románia az Európai Unió egyik legmagasabb energiaárát fizeti a lakossági jövedelmekhez viszonyítva – jelentette ki hétfőn Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a parlamentben, az ellene benyújtott bizalmatlansági indítvány vitáján.
Ilie Bolojan hétfőn kijelentette, hogy a jövő évi költségvetés tervezetének összeállítása nagy valószínűséggel januárra tolódik, mert előtte el kell fogadni azokat a jogszabályokat, amelyek egy kiszámítható büdzsé kidolgozását teszik lehetővé.
A tavasszal becsült 1,4 százalékról 0,7 százalékra módosította hétfőn közzétett őszi prognózisában az Európai Bizottság a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését.
Románia gazdasága „életjeleket mutat”, miután a harmadik negyedévben enyhe pozitív meglepetésről számoltak be – vallja Valentin Tătaru, az ING vezető közgazdásza.