Kapcsolniuk kell. Az áramhálózat jelenlegi formájában nem alkalmas a teljes elektrifikációra
Fotó: Pixabay
Miközben uniós szintű törekvés a tiszta, megújuló energia minél gyorsabb és szélesebb körű térhódítása, a fosszilis tüzelőanyagok, belső égésű motorok lecserélése „zölden” megtermelt elektromos áramot használó berendezésekre, az erősen szorgalmazott teljes átállás számos veszélyt rejt magában – derül ki az Intelligens Energia Egyesület elemzéséből, melyben 10 fő kockázatot emelnek ki.
2024. május 12., 15:112024. május 12., 15:11
A különböző energetikai ágazatokban dolgozó romániai szakembereket tömörítő civil szervezet emlékeztet: a klímavédelmi harcban fő ellenséggé váltak a fosszilis energiahordozók, tüzelőanyagok, melyek elégetése szennyező anyagokat juttat a légkörbe. Ezeket a megújuló energiaként megtermelt elektromos árammal cserélnék le, és vezető politikusok olyan merész célokat tűztek ki, miszerint 2050-ra a teljes elektrifikáció megtörténhet.
Elsőként az elektromos hálózatok pazarló mivoltát emelik ki. A leginkább környezetbarát energiafogyasztás azt jelenti, hogy minden erőforrást maximálisan fel- és kihasználunk. Azonban az e-rendszerek már a forrásnál sokat veszítenek: a villany előállítására használt energia mintegy 60 százaléka elvész a termék átalakítása során. A szállítása és elosztása közben újabb mintegy 8-15 százalék tűnik el, ha pedig a hálózatüzemeltetőnek tárolnia is kell az áramot, ezen folyamat során a befolyó energia legkevesebb 10, de akár 60 százaléka is elveszhet.
Az elektromos autók jelentősen növelhetik az áramfogyasztást
Fotó: Jakab Mónika
Másik fontos tényező az időjárástól való függőség, mely a nap-, szél- és vízerőművek teljesítményét is alaposan befolyásolhatja. Ráadásul éppen a forró nyári időszakban megnő a veszteség mértéke az áramot szállító hálózatokban, amelyek ezen időszakban számos más kihívással is szembesülhetnek.
Továbbá a teljes zöldátállás érdekében be kellene szüntetni a szénalapú áramtermelést is, ami viszont nagyon nehezen megvalósítható, hiszen a fosszilis tüzelőanyagokat használó erőművek az évi termelés csaknem harmadát adják, bizonyos régiókban nélkülözhetetlenek. És ez az áruszállításra is igaz: például ahhoz, hogy egy nagy teherszállító hajó Ázsiából Európába jusson elektromos meghajtással, jelenleg raktere 40 százalékát akkumulátorok számára kellene fenntartania.
Az elemzést készítő egyesület hibásnak tartja azt a nézetet is, miszerint a biomassza „tisztának” számít, mert a fa- és egyéb növényi eredetű anyag életében már elnyelte azt a mennyiségű káros anyagot, amely a massza elégetése által a légkörbe kerül. Azt hozzák fel ellenérvként, hogy az égetés most jelentős kibocsátással jár, melyet egy új erdő csak a jövőben fog „beszívni”, ez az időeltolódás pedig csak tovább és tovább nyúlhat. Tehát jelen pillanatban többet árt, mint használ.
Jelenleg a világon mintegy 940 millió embernek nincs villany a házában, sok vidéken pedig – még az Egyesült Államokban is – a gyenge hálózat így is, úgy is arra kényszeríti a helyeket, hogy például fával fűtsenek, főzzenek. Mert az a legelérhetőbb, leghatékonyabb.
Összesen 11 611 személy él elektromos áram nélküli lakásban Romániában, 40 százalékuk kiskorú; a probléma felszámolásához 12 millió euróra lenne szükség – vont mérleget az Intelligens Energia Egyesület.
A következő érv is ehhez kapcsolódik: az áramhálózat jelenlegi formájában nem alkalmas a teljes elektrifikációra. A zölden előállított energiát ugyanis hatékonyan és könnyen elérhetővé kell tenni a végső fogyasztók számára, ez azonban ma nem mindenhol lehetséges. Kiemelik: miközben a mai kereslet is sok helyen áramkimaradásokat okoz, ez pedig bizalmatlanságot generál, az e-autók, hőszivattyúk és egyéb elektromos berendezések térhódítása 2050-re 40 százalékkal megnövelheti az áramigényt, amelyre szintén nem vagyunk felkészülve.
A hőszivattyúk egyelőre kevesek otthonában dolgoznak
Fotó: Pixabay.com
Ezért nehezen elképzelhető, hogy az emberek elfogadnak egy bizonytalan rendszerre alapuló hálózatot.
Bár első hallásra jól hangzik a negatív áramár fogalma, a mélypontra süllyedt fogyasztás és a megújuló energia előretörésének együttes hatása óhatatlanul kedvezőtlenül érintheti a lakossági fogyasztókat is.
Az Intelligens Energia Egyesület azt is kiemeli, hogy a kibocsátott üvegházhatású gázok mértékét tekintve jelenleg egy teljesen villanyalapú ház környezeti „lábnyoma” nagyobb, mint azoké, amelyek rá vannak kötve a földgázhálózatra. Végezetül azt is érvéként hozzák fel, hogy
Ezért a nem villanyalapú felhasználási módok kényszerű elektrifikációja esetén – a számukra fontos érveik ellenére – ezek az emberek korlátozva éreznék magukat.
„Egy kiegyensúlyozott energiamix az az út, amely elérhető árakat, biztos szállítást és biztonságos beszerzést garantál” – fogalmazza meg következtetésként az Intelligens Energia Egyesület.
Az Európai Unió nem tiltja be a fosszilis tüzelőanyaggal működő kazánokat vagy fűtési rendszereket – például fali gázkazánokat, bojlereket, fűtőberendezéseket stb. – szögezte le közleményében az Európai Bizottság.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Idén januárban 4 698 070 nyugdíjast tartottak nyilván Romániában, 1489-cel kevesebbet, mint az előző hónapban; az átlagnyugdíj 2779 lej volt – derül ki az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) vasárnap közzétett adataiból.
Több mint 140 000 nem uniós állampolgár dolgozik Romániában olyan munkakörökben, amelyeket a román állampolgárok elutasítanak. A vendégmunkások közel fele Nepálból és Srí Lankából származik, szakképzetlen munkásként dolgozik.
A román adósbesorolás befektetésre ajánlott minősítésének Fitch Ratings általi megerősítése azt igazolja, hogy a nemzetközi partnerek bíznak a kormány döntéseiben – jelentette ki szombaton Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
A Fitch Ratings pénteken megerősítette Románia BBB-szintű befektetési ajánlású adósbesorolását, negatív kilátásokkal.
Határozott irányváltást követel az Európai Bizottságtól a cseh, a lengyel, a magyar, a szlovák, valamint a lett és a litván agrárkamara – közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) az MTI-vel.
A statisztikai intézet által jelzett technikai recesszió átmeneti jelenség, és nem jelent gazdasági válságot – jelentette ki pénteken Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Nem várattak magukra sokáig a pénteken bejelentett technikai recesszió első negatív következményei: a bankok sorra jelentik be, hogy a friss számadatok tükrében rontottak a román gazdaság 2026-os növekedési kilátásain.
Az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint 2025 negyedik negyedévében az euróövezetben és az EU-ban egyaránt 0,3 százalékkal nőtt a GDP az előző negyedévhez képest, amikor 0,3 százalékkal, illetve 0,4 százalékkal javult a gazdaság teljesítménye.
Mit jelent a mostani technikai recesszió Románia gazdasága szempontjából? Más-e most a felállás, mint a korábbi technikai recessziók idején? Vannak-e legalább óvatos optimizmusra okot adó jelek? Hogyan tovább? Elemzői vélemények.
Tavaly a nyers adatok szerint 0,9 százalékkal csökkent az ipari termelés Romániában 2024-hez képest – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!