Kapcsolniuk kell. Az áramhálózat jelenlegi formájában nem alkalmas a teljes elektrifikációra
Fotó: Pixabay
Miközben uniós szintű törekvés a tiszta, megújuló energia minél gyorsabb és szélesebb körű térhódítása, a fosszilis tüzelőanyagok, belső égésű motorok lecserélése „zölden” megtermelt elektromos áramot használó berendezésekre, az erősen szorgalmazott teljes átállás számos veszélyt rejt magában – derül ki az Intelligens Energia Egyesület elemzéséből, melyben 10 fő kockázatot emelnek ki.
2024. május 12., 15:112024. május 12., 15:11
A különböző energetikai ágazatokban dolgozó romániai szakembereket tömörítő civil szervezet emlékeztet: a klímavédelmi harcban fő ellenséggé váltak a fosszilis energiahordozók, tüzelőanyagok, melyek elégetése szennyező anyagokat juttat a légkörbe. Ezeket a megújuló energiaként megtermelt elektromos árammal cserélnék le, és vezető politikusok olyan merész célokat tűztek ki, miszerint 2050-ra a teljes elektrifikáció megtörténhet.
Elsőként az elektromos hálózatok pazarló mivoltát emelik ki. A leginkább környezetbarát energiafogyasztás azt jelenti, hogy minden erőforrást maximálisan fel- és kihasználunk. Azonban az e-rendszerek már a forrásnál sokat veszítenek: a villany előállítására használt energia mintegy 60 százaléka elvész a termék átalakítása során. A szállítása és elosztása közben újabb mintegy 8-15 százalék tűnik el, ha pedig a hálózatüzemeltetőnek tárolnia is kell az áramot, ezen folyamat során a befolyó energia legkevesebb 10, de akár 60 százaléka is elveszhet.
Az elektromos autók jelentősen növelhetik az áramfogyasztást
Fotó: Jakab Mónika
Másik fontos tényező az időjárástól való függőség, mely a nap-, szél- és vízerőművek teljesítményét is alaposan befolyásolhatja. Ráadásul éppen a forró nyári időszakban megnő a veszteség mértéke az áramot szállító hálózatokban, amelyek ezen időszakban számos más kihívással is szembesülhetnek.
Továbbá a teljes zöldátállás érdekében be kellene szüntetni a szénalapú áramtermelést is, ami viszont nagyon nehezen megvalósítható, hiszen a fosszilis tüzelőanyagokat használó erőművek az évi termelés csaknem harmadát adják, bizonyos régiókban nélkülözhetetlenek. És ez az áruszállításra is igaz: például ahhoz, hogy egy nagy teherszállító hajó Ázsiából Európába jusson elektromos meghajtással, jelenleg raktere 40 százalékát akkumulátorok számára kellene fenntartania.
Az elemzést készítő egyesület hibásnak tartja azt a nézetet is, miszerint a biomassza „tisztának” számít, mert a fa- és egyéb növényi eredetű anyag életében már elnyelte azt a mennyiségű káros anyagot, amely a massza elégetése által a légkörbe kerül. Azt hozzák fel ellenérvként, hogy az égetés most jelentős kibocsátással jár, melyet egy új erdő csak a jövőben fog „beszívni”, ez az időeltolódás pedig csak tovább és tovább nyúlhat. Tehát jelen pillanatban többet árt, mint használ.
Jelenleg a világon mintegy 940 millió embernek nincs villany a házában, sok vidéken pedig – még az Egyesült Államokban is – a gyenge hálózat így is, úgy is arra kényszeríti a helyeket, hogy például fával fűtsenek, főzzenek. Mert az a legelérhetőbb, leghatékonyabb.
Összesen 11 611 személy él elektromos áram nélküli lakásban Romániában, 40 százalékuk kiskorú; a probléma felszámolásához 12 millió euróra lenne szükség – vont mérleget az Intelligens Energia Egyesület.
A következő érv is ehhez kapcsolódik: az áramhálózat jelenlegi formájában nem alkalmas a teljes elektrifikációra. A zölden előállított energiát ugyanis hatékonyan és könnyen elérhetővé kell tenni a végső fogyasztók számára, ez azonban ma nem mindenhol lehetséges. Kiemelik: miközben a mai kereslet is sok helyen áramkimaradásokat okoz, ez pedig bizalmatlanságot generál, az e-autók, hőszivattyúk és egyéb elektromos berendezések térhódítása 2050-re 40 százalékkal megnövelheti az áramigényt, amelyre szintén nem vagyunk felkészülve.
A hőszivattyúk egyelőre kevesek otthonában dolgoznak
Fotó: Pixabay.com
Ezért nehezen elképzelhető, hogy az emberek elfogadnak egy bizonytalan rendszerre alapuló hálózatot.
Bár első hallásra jól hangzik a negatív áramár fogalma, a mélypontra süllyedt fogyasztás és a megújuló energia előretörésének együttes hatása óhatatlanul kedvezőtlenül érintheti a lakossági fogyasztókat is.
Az Intelligens Energia Egyesület azt is kiemeli, hogy a kibocsátott üvegházhatású gázok mértékét tekintve jelenleg egy teljesen villanyalapú ház környezeti „lábnyoma” nagyobb, mint azoké, amelyek rá vannak kötve a földgázhálózatra. Végezetül azt is érvéként hozzák fel, hogy
Ezért a nem villanyalapú felhasználási módok kényszerű elektrifikációja esetén – a számukra fontos érveik ellenére – ezek az emberek korlátozva éreznék magukat.
„Egy kiegyensúlyozott energiamix az az út, amely elérhető árakat, biztos szállítást és biztonságos beszerzést garantál” – fogalmazza meg következtetésként az Intelligens Energia Egyesület.
Az Európai Unió nem tiltja be a fosszilis tüzelőanyaggal működő kazánokat vagy fűtési rendszereket – például fali gázkazánokat, bojlereket, fűtőberendezéseket stb. – szögezte le közleményében az Európai Bizottság.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A minimálbér esetleges emelésének jelentős hatása lenne a gazdaságra – véli Ilie Bolojan miniszterelnök, aki szerint a következő két hétben „lezárják” ezt a kérdést. A minimálbér-emelés kérdése megosztja a négypárti kormánykoalíciót.
Egyes romániai cégek egészen Ázsiáig mennek, és onnan toboroznak munkavállalókat: ellenőrzik a szakképzettségüket vagy ottani képzésben részesítik őket. Hegesztőket, szabókat és mezőgazdasági szakembereket is keresnek a romániai vállalkozások.
Nem könnyű most vállalkozónak lenni Erdélyben, számos gazdasági ágazat, de főként a kiskereskedelem és az építőipar megsínyli a deficitcsökkentő intézkedéseket. Nagy Károly RMKT-elnök szerint ilyen körülmények között is tervezni és bízni kell.
Románia költségvetési hiánya kezelhetetlen, és a Bolojan-kormány által bedobott deficitcsökkentő intézkedéscsomagok sem tudták megállítani annak növekedését, így értéke már az első kilenc hónap után átléphette a 100 milliárd lejt.
Az augusztusi 2,4 százalékról szeptemberben 2,6 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint. A tagállamok közül továbbra is Romániában a legmagasabb, 8,6 százalékos az inflációs ráta.
Nem azé a magánnyugdíj-alapokban levő pénz, akinek a nevén van, hanem az államé – állapította meg az ombudsmani hivatal a parlament által a héten elfogadott, vitatott jogszabály kapcsán, amely korlátozza a hozzáférést a pénzhez.
Az év első nyolc hónapjában 4,97 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,7 százalékkal (86 800 toe) kevesebbet, mint 2024 hasonló időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Nem igaz, hogy áfaköteles lenne az otthon főzött lekvár, ahogy azt Adrian Nica, az Orzságos Adóhatóság (ANAF) igazgatója mondta – szögezte le egy adóhivatali illetékes.
A politikum szerint egyszerűbbé, igazságosabbá és kiszámíthatóbbá teszi a napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek helyzetét az a törvénytervezet, amelyet szerdán fogadott el (újra) a román képviselőház.
Ioana Dogioiu kormányszóvivő szerint a miniszterelnök egyelőre vizsgálja a garantált bérminimum kérdését, ami a kormányfő eddigi közlése értelmében „elvileg nem fog emelkedni”. A PSD azonban ragaszkodik ahhoz, hogy 2026-tól emelkedjék a minimálbér.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!