Kapcsolniuk kell. Az áramhálózat jelenlegi formájában nem alkalmas a teljes elektrifikációra
Fotó: Pixabay
Miközben uniós szintű törekvés a tiszta, megújuló energia minél gyorsabb és szélesebb körű térhódítása, a fosszilis tüzelőanyagok, belső égésű motorok lecserélése „zölden” megtermelt elektromos áramot használó berendezésekre, az erősen szorgalmazott teljes átállás számos veszélyt rejt magában – derül ki az Intelligens Energia Egyesület elemzéséből, melyben 10 fő kockázatot emelnek ki.
2024. május 12., 15:112024. május 12., 15:11
A különböző energetikai ágazatokban dolgozó romániai szakembereket tömörítő civil szervezet emlékeztet: a klímavédelmi harcban fő ellenséggé váltak a fosszilis energiahordozók, tüzelőanyagok, melyek elégetése szennyező anyagokat juttat a légkörbe. Ezeket a megújuló energiaként megtermelt elektromos árammal cserélnék le, és vezető politikusok olyan merész célokat tűztek ki, miszerint 2050-ra a teljes elektrifikáció megtörténhet.
Elsőként az elektromos hálózatok pazarló mivoltát emelik ki. A leginkább környezetbarát energiafogyasztás azt jelenti, hogy minden erőforrást maximálisan fel- és kihasználunk. Azonban az e-rendszerek már a forrásnál sokat veszítenek: a villany előállítására használt energia mintegy 60 százaléka elvész a termék átalakítása során. A szállítása és elosztása közben újabb mintegy 8-15 százalék tűnik el, ha pedig a hálózatüzemeltetőnek tárolnia is kell az áramot, ezen folyamat során a befolyó energia legkevesebb 10, de akár 60 százaléka is elveszhet.
Az elektromos autók jelentősen növelhetik az áramfogyasztást
Fotó: Jakab Mónika
Másik fontos tényező az időjárástól való függőség, mely a nap-, szél- és vízerőművek teljesítményét is alaposan befolyásolhatja. Ráadásul éppen a forró nyári időszakban megnő a veszteség mértéke az áramot szállító hálózatokban, amelyek ezen időszakban számos más kihívással is szembesülhetnek.
Továbbá a teljes zöldátállás érdekében be kellene szüntetni a szénalapú áramtermelést is, ami viszont nagyon nehezen megvalósítható, hiszen a fosszilis tüzelőanyagokat használó erőművek az évi termelés csaknem harmadát adják, bizonyos régiókban nélkülözhetetlenek. És ez az áruszállításra is igaz: például ahhoz, hogy egy nagy teherszállító hajó Ázsiából Európába jusson elektromos meghajtással, jelenleg raktere 40 százalékát akkumulátorok számára kellene fenntartania.
Az elemzést készítő egyesület hibásnak tartja azt a nézetet is, miszerint a biomassza „tisztának” számít, mert a fa- és egyéb növényi eredetű anyag életében már elnyelte azt a mennyiségű káros anyagot, amely a massza elégetése által a légkörbe kerül. Azt hozzák fel ellenérvként, hogy az égetés most jelentős kibocsátással jár, melyet egy új erdő csak a jövőben fog „beszívni”, ez az időeltolódás pedig csak tovább és tovább nyúlhat. Tehát jelen pillanatban többet árt, mint használ.
Jelenleg a világon mintegy 940 millió embernek nincs villany a házában, sok vidéken pedig – még az Egyesült Államokban is – a gyenge hálózat így is, úgy is arra kényszeríti a helyeket, hogy például fával fűtsenek, főzzenek. Mert az a legelérhetőbb, leghatékonyabb.
Összesen 11 611 személy él elektromos áram nélküli lakásban Romániában, 40 százalékuk kiskorú; a probléma felszámolásához 12 millió euróra lenne szükség – vont mérleget az Intelligens Energia Egyesület.
A következő érv is ehhez kapcsolódik: az áramhálózat jelenlegi formájában nem alkalmas a teljes elektrifikációra. A zölden előállított energiát ugyanis hatékonyan és könnyen elérhetővé kell tenni a végső fogyasztók számára, ez azonban ma nem mindenhol lehetséges. Kiemelik: miközben a mai kereslet is sok helyen áramkimaradásokat okoz, ez pedig bizalmatlanságot generál, az e-autók, hőszivattyúk és egyéb elektromos berendezések térhódítása 2050-re 40 százalékkal megnövelheti az áramigényt, amelyre szintén nem vagyunk felkészülve.
A hőszivattyúk egyelőre kevesek otthonában dolgoznak
Fotó: Pixabay.com
Ezért nehezen elképzelhető, hogy az emberek elfogadnak egy bizonytalan rendszerre alapuló hálózatot.
Bár első hallásra jól hangzik a negatív áramár fogalma, a mélypontra süllyedt fogyasztás és a megújuló energia előretörésének együttes hatása óhatatlanul kedvezőtlenül érintheti a lakossági fogyasztókat is.
Az Intelligens Energia Egyesület azt is kiemeli, hogy a kibocsátott üvegházhatású gázok mértékét tekintve jelenleg egy teljesen villanyalapú ház környezeti „lábnyoma” nagyobb, mint azoké, amelyek rá vannak kötve a földgázhálózatra. Végezetül azt is érvéként hozzák fel, hogy
Ezért a nem villanyalapú felhasználási módok kényszerű elektrifikációja esetén – a számukra fontos érveik ellenére – ezek az emberek korlátozva éreznék magukat.
„Egy kiegyensúlyozott energiamix az az út, amely elérhető árakat, biztos szállítást és biztonságos beszerzést garantál” – fogalmazza meg következtetésként az Intelligens Energia Egyesület.
Az Európai Unió nem tiltja be a fosszilis tüzelőanyaggal működő kazánokat vagy fűtési rendszereket – például fali gázkazánokat, bojlereket, fűtőberendezéseket stb. – szögezte le közleményében az Európai Bizottság.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Miközben Bulgária a jelenlegi ütemben 30 év múlva fogja befejezni tervezett autópályáit, Románia új rekord előtt áll a sztrádaépítés terén – állítja párhuzamba a két szomszédos ország közúti infrastrukturális megvalósításait a bolgár Sega hírportál.
Jelentősen, 35 százalékkal emelkedett a földgáz ára a Román Árutőzsdén, amivel az árszint meg is haladta az európai piaci szintet. Mindez pedig nem túl kecsegtető olyan körülmények között, hogy a kormány arra készül, hogy megszünteti az ársapkát.
Cseke Attila fejlesztési miniszter szerdán kijelentette, hogy a közigazgatási intézkedéscsomagról szóló törvénytervezetet a kormánykoalícióban fogják véglegesíteni.
Új lehetőség nyílik a virág- és gyógynövény-termesztők előtt: az uniós csatlakozás óta először külön pályázati konstrukció támogatja az ágazat beruházásait. A DR–18-as intézkedés akár 100 ezer euró vissza nem térítendő támogatást kínál gazdaságonként.
Elkezdődött a 2026-os évi állami költségvetés előkészítése – jelentette be Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes szerdán a Facebook-oldalán.
A novemberi 9,76 százalékról tavaly decemberben 9,69 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A fejlesztési minisztérium honlapján kedd este közzétett törvénytervezet szerint 2026-ban a központi közigazgatásban a 2025-ös szinthez képest 10 százalékkal csökkennek – az alapbérek érintése nélkül – a személyi jellegű kiadások.
A helyi adók „általában” körülbelül 70 százalékkal nőnek, és bár ez az arány magasnak tűnhet, valójában az ingatlanok után fizetett összegek nem túl magasak, ha összehasonlítjuk őket más európai uniós országok ingatlanadóival – vélekedik Ilie Bolojan.
Megszűnik a „vakon” zajló bértárgyalás az Európai Unió egész területén: 2026 júniusától az álláshirdetésekben kötelező lesz feltüntetni a fizetési sávokat.
A román gazdaság 2025-ben a júniusban előrejelezett 1,3 százalék helyett mindössze 0,8 százalékkal növekedett – derül ki a Világbank Európára és Közép-Ázsiára vonatkozó legújabb elemzéséből, amelyet kedden tett közzé a nemzetközi pénzintézet.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!