Van, ahol még mindig csak álom a villanyáram
Fotó: Veres Nándor
Összesen 11 611 személy él elektromos áram nélküli lakásban Romániában, 40 százalékuk kiskorú; a probléma felszámolásához 12 millió euróra lenne szükség, azaz a 2024-es választási kampány költségeinek mintegy 25 százalékát kitevő összegre – vont mérleget az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke, Dumitru Chisăliţă.
2024. április 17., 12:092024. április 17., 12:09
„5494 elektromos áram nélküli lakóingatlant azonosítottunk. Sajnos van néhány élen járó megyénk ebben a tekintetben: Szatmár, Beszterce-Naszód, Hargita, Kovászna, Suceava. Ott a megyei önkormányzatok jelentése szerint nagy problémát jelent az elektromos áram hiánya az otthonokban” – mondta a szakember. Hozzátette, azt is megvizsgálták, hogy az érintett lakóingatlanokban állandó jelleggel ott élnek a lakók, vagy csak időszakosan, rendszerint nyáron, amikor például kiviszik legeltetni az állataikat.
– idézte az ismertetett számsorokat az Agerpres hírügynökség.
Arról is beszámolt, hogy 11 611 ember lakik jelenleg olyan ingatlanokban, amelyekben nincs áram, 40 százalékuk kiskorú. Vannak megyék, amelyekben sok az elektromos áram nélküli ingatlan, és az ezekben élők száma is magas, más megyékben javulást mutat a helyzet, csökken az ilyen lakóépületek száma. Szám szerint 4499 gyermek él áram nélküli házakban – tette hozzá.
„Általában idősekről van szó tehát, az érintett személyek életkora 49 évtől 86 évig terjed. A legidősebb ember, akit találtunk, 97 éves volt. Szerencsére tavaly sikerült bevezetnünk hozzá az áramot. A következő legidősebb személy 96 éves” – ecsetelte.
Az Intelligens Energia Egyesület elnökének adatai szerint a jegyzékben szereplő lakóingatlanokat 1800 és a 2000-es évek eleje között építették, az építési évek átlaga 1954. Az elektromos áram nélküli állandó lakhelyek mindössze 25 százaléka van két kilométernél messzebb az elosztó hálózattól.
Chisăliţă saját tapasztalatairól is beszámolt. Mint elmondta, hat éve szerel napelemeket különböző ingatlanokra, és volt eset, amikor több tucat kilométert kellett megtennie a házig.
„A megyei tanácsok adatai alapján az áram nélküli állandó lakhelyek mindössze 25 százaléka van két kilométernél messzebb az elosztó hálózattól. A helyzet természetesen megyénként változó. Az igazság az, hogy az elektromos hálózathoz közel levő lakóingatlanok zöme a síkvidéken vagy dombvidéken található. A hegyvidéki ingatlanok esetében a távolság majdnem mindig több volt két kilométernél” – mutatott rá a szakember.
Az AEI elnöke szerint itt az ideje, hogy az Országos Energetikai Szabályozó Hatóság (ANRE) most készülő, ötödik szabályozási időszakának célkitűzései közé emeljék az áramellátás nélküli lakóingatlanok hálózatra csatlakoztatását.
Az AEI elnöke szerint az ismertetett helyzet dacára meglehetősen kevés áramellátás nélküli lakóingatlan hálózatra csatlakoztatására vannak konkrét tervek. Chisăliţă szerint mindössze az érintett ingatlanok 22 százaléka van ilyen szerencsés helyzetben.
„A helyzet megyénként nagyon eltérő. Vannak megyék, ahol egyáltalán nem törődnek a kérdéssel, és vannak megyék, például Kovászna megye, ahol az önkormányzat vagy a megyei tanács következő évekre vonatkozó tervei között szerepel, hogy a legtöbb ilyen ingatlant csatlakoztatja az elektromos hálózatra. Tehát ott foglalkoznak a kérdéssel” – ismertette a helyzetet Chisăliţă.
Az is kiderült, hogy az ezekben a házakban lakóknak 73 százaléka egyben tulajdonos is, 27 százalékuk pedig nem tulajdonos. Ez utóbbi főként a hegyvidéken fordul elő, ahol az örökösök nem rendezték a ház tulajdonjogának a helyzetét.
„Kovászna megyében például érdekes a helyzet, itt nagyon sok az áramellátás nélküli ház, viszont nem annyira nagy a kiszolgáltatott személyek száma. És van még egy másik ehhez kapcsolódó érdekes mutató: a jövedelem szintje. Az esetek többségében ezekben a háztartásokban az egy főre jutó jövedelem a minimáljövedelem alatt van, azonban jelentős, közel 40 százalék azoknak az aránya, akiknek magasabb a jövedelme, de ennek ellenére nem tesznek lépéseket a helyzet javítására. Az áramellátás nélküli házakban élők közül Suceava, Szatmár, Beszterce-Naszód megyében vannak a legtöbben, akik szegénységben élnek, ahogy azonban haladunk Konstanca, Dolj, Tulcea megye felé, már jelentősen csökken a számuk” – magyarázta Dumitru Chisăliţă.
Az AEI elnöke említést tett arról is, hogy hét évvel ezelőtt volt egy 7 millió eurós projekt Románia számára a háztartások áramellátásának megoldására, de mindössze körülbelül 1,5 milliót költöttek el az összegből.
„Szükségét láttuk egy elemzésnek. Sajnos csak egy megyét találtunk, ahol ezt el lehetett végezni. Megnéztük, hogy Fehér megyében 2017 és 2024 között mi történt azokkal az épületekkel, amelyekben nincs áram. És az egyébként komor statisztika lényege a következő: 7 év alatt az áram nélküli épületek 45 százaléka elhagyatottá vált, vagy ténylegesen megsemmisült. Az emberek 74 százaléka meghalt vagy elhagyta ezeket az épületeket 7 év alatt. Ezeknek az épületeknek mindössze a16 százalékába vezették be az áramot a 7 év alatt különböző intézkedésekkel. Lakóik átlagéletkora 67 évről 74 évre emelkedett. És figyelembe véve, hogy a romániaiak várható élettartama 74 év körül van, a fenti statisztika a jövőben is érvényesülni fog. Modellezésünk szerint ha időközben nem teszünk semmit, az elkövetkező három-tíz évben természetes módon megoldódik a probléma, csak ez így morbid” – fogalmazott Chisăliţă.
A helyzet lehetséges megoldásáról beszélve a szakember megemlítette az Intelligens Energia Egyesület saját, Energiát az életért projektjét, amelynek keretében fotovoltaikus panelek telepítését tervezik, valamint az elosztóhálózatok kiterjesztését az ANRE most készülő ötödik szabályozási időszakában, ami szerinte nagy erőfeszítések nélkül megvalósítható ott, ahol erre az adott adatok alapján lehetőség van. Megemlítette még a Zöldház az energiaszegénység elleni programot is, amely szerinte „valóban megoldhatja ezt a problémát”.
„Elvégeztük a számításokat. Körülbelül 12 millió euróra lenne szükségünk, hogy ezt a problémát teljes egészében megoldjuk. Ez a 25 százaléka annak az összegnek, amit 2024-ben a választási kampányokra költenek” – szögezte le Dumitru Chisăliţă.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Kovászna megyei rendőrök gyors beavatkozásának köszönhetően sikerült visszaszerezni egy 70 éves férfi pénzét, aki egy elektronikus csalási módszer áldozatává vált. A férfi bankszámlájáról a csaló telefonon keresztül 76 ezer lejt utalt át.
A skanzen csökkentett jegyárakkal és a Bánság, illetve távolabbi tájegységek autentikus népi építészetét és háztáji gazdálkodását bemutató nevezetességekkel, köztük a babsai magyar házzal várja a látogatókat.
Elkezdődik az erdélyi szecessziós építészet kiemelkedő példájának tartott marosvásárhelyi közigazgatási palota külső felújítása. A Maros megyei önkormányzat aláírta a kivitelezési szerződést a közbeszerzést elnyerő céggel – közölték.
Az erdélyi magyar autonómiaküzdelem jelenlegi helyzetéről és európai összefüggéseiről beszélt Tőkés László, Szilágyi Zsolt, valamint Teresa Calveras, a Katalán Nemzetgyűlés főtitkára egy szerdai kolozsvári sajtótájékoztatón.
Szerdán kora reggel kigyulladt egy habszivacsgyár Aradon, az óriási füst miatt a lakosság egy részét Ro-Alert üzenetben figyelmeztették a légszennyezés veszélyeire. A kigyulladt gyár füstje a határ túloldalán is látszott.
Immár több mint 50 százalékban elkészült az A1-es autópálya dél-erdélyi szakaszának még hiányzó, „medvealagutas” része, azonban egyre inkább úgy tűnik, hogy a sztráda nem készül el az idei határidőre.
Az elmúlt hetekben több súlyos közlekedési baleset történt romániai településeken, amelyekben kerékpárosok vesztették életüket, vagy súlyos, maradandó sérüléseket szenvedtek. A rendőrség a legfontosabb közlekedési szabályok betartására figyelmeztet.
Częstochowa és Krakkó szentélyeihez tizedik alkalommal indul el a Fekete Madonna Zarándokvonat június 22–26. között. A jubileumi zarándoklat a Kárpát-medence magyarságának egyik legjelentősebb közös lelki eseménye.
A szilágycsehi ortodox közösség adománygyűjtő kampányt indított a helyi református templom helyreállításának támogatására, miután a 16. századi műemlék templom tornya február elején összeomlott – adta hírül kedden az Agerpres hírügynökség.
Kockázatos drogokkal való kereskedelemmel, bűnsegédlettel, valamint bizonyítékok eltüntetésével vagy megsemmisítésével gyanúsítanak több személyt Arad megyében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!