Erdélyben is sokan élnek olyan házban, ahol nincs áram

– idézte az ismertetett számsorokat az Agerpres hírügynökség.

Arról is beszámolt, hogy 11 611 ember lakik jelenleg olyan ingatlanokban, amelyekben nincs áram, 40 százalékuk kiskorú. Vannak megyék, amelyekben sok az elektromos áram nélküli ingatlan, és az ezekben élők száma is magas, más megyékben javulást mutat a helyzet, csökken az ilyen lakóépületek száma. Szám szerint 4499 gyermek él áram nélküli házakban – tette hozzá.

„Általában idősekről van szó tehát, az érintett személyek életkora 49 évtől 86 évig terjed. A legidősebb ember, akit találtunk, 97 éves volt. Szerencsére tavaly sikerült bevezetnünk hozzá az áramot. A következő legidősebb személy 96 éves” – ecsetelte.

Az Intelligens Energia Egyesület elnökének adatai szerint a jegyzékben szereplő lakóingatlanokat 1800 és a 2000-es évek eleje között építették, az építési évek átlaga 1954. Az elektromos áram nélküli állandó lakhelyek mindössze 25 százaléka van két kilométernél messzebb az elosztó hálózattól.

Chisăliţă saját tapasztalatairól is beszámolt. Mint elmondta, hat éve szerel napelemeket különböző ingatlanokra, és volt eset, amikor több tucat kilométert kellett megtennie a házig.

„A megyei tanácsok adatai alapján az áram nélküli állandó lakhelyek mindössze 25 százaléka van két kilométernél messzebb az elosztó hálózattól. A helyzet természetesen megyénként változó. Az igazság az, hogy az elektromos hálózathoz közel levő lakóingatlanok zöme a síkvidéken vagy dombvidéken található. A hegyvidéki ingatlanok esetében a távolság majdnem mindig több volt két kilométernél” – mutatott rá a szakember.

Az AEI elnöke szerint itt az ideje, hogy az Országos Energetikai Szabályozó Hatóság (ANRE) most készülő, ötödik szabályozási időszakának célkitűzései közé emeljék az áramellátás nélküli lakóingatlanok hálózatra csatlakoztatását.

Az AEI elnöke szerint az ismertetett helyzet dacára meglehetősen kevés áramellátás nélküli lakóingatlan hálózatra csatlakoztatására vannak konkrét tervek. Chisăliţă szerint mindössze az érintett ingatlanok 22 százaléka van ilyen szerencsés helyzetben.

„A helyzet megyénként nagyon eltérő. Vannak megyék, ahol egyáltalán nem törődnek a kérdéssel, és vannak megyék, például Kovászna megye, ahol az önkormányzat vagy a megyei tanács következő évekre vonatkozó tervei között szerepel, hogy a legtöbb ilyen ingatlant csatlakoztatja az elektromos hálózatra. Tehát ott foglalkoznak a kérdéssel” – ismertette a helyzetet Chisăliţă.

Az is kiderült, hogy az ezekben a házakban lakóknak 73 százaléka egyben tulajdonos is, 27 százalékuk pedig nem tulajdonos. Ez utóbbi főként a hegyvidéken fordul elő, ahol az örökösök nem rendezték a ház tulajdonjogának a helyzetét.

„Kovászna megyében például érdekes a helyzet, itt nagyon sok az áramellátás nélküli ház, viszont nem annyira nagy a kiszolgáltatott személyek száma. És van még egy másik ehhez kapcsolódó érdekes mutató: a jövedelem szintje. Az esetek többségében ezekben a háztartásokban az egy főre jutó jövedelem a minimáljövedelem alatt van, azonban jelentős, közel 40 százalék azoknak az aránya, akiknek magasabb a jövedelme, de ennek ellenére nem tesznek lépéseket a helyzet javítására. Az áramellátás nélküli házakban élők közül Suceava, Szatmár, Beszterce-Naszód megyében vannak a legtöbben, akik szegénységben élnek, ahogy azonban haladunk Konstanca, Dolj, Tulcea megye felé, már jelentősen csökken a számuk” – magyarázta Dumitru Chisăliţă.

Az AEI elnöke említést tett arról is, hogy hét évvel ezelőtt volt egy 7 millió eurós projekt Románia számára a háztartások áramellátásának megoldására, de mindössze körülbelül 1,5 milliót költöttek el az összegből.

„Szükségét láttuk egy elemzésnek. Sajnos csak egy megyét találtunk, ahol ezt el lehetett végezni. Megnéztük, hogy Fehér megyében 2017 és 2024 között mi történt azokkal az épületekkel, amelyekben nincs áram. És az egyébként komor statisztika lényege a következő: 7 év alatt az áram nélküli épületek 45 százaléka elhagyatottá vált, vagy ténylegesen megsemmisült. Az emberek 74 százaléka meghalt vagy elhagyta ezeket az épületeket 7 év alatt. Ezeknek az épületeknek mindössze a16 százalékába vezették be az áramot a 7 év alatt különböző intézkedésekkel. Lakóik átlagéletkora 67 évről 74 évre emelkedett. És figyelembe véve, hogy a romániaiak várható élettartama 74 év körül van, a fenti statisztika a jövőben is érvényesülni fog. Modellezésünk szerint ha időközben nem teszünk semmit, az elkövetkező három-tíz évben természetes módon megoldódik a probléma, csak ez így morbid” – fogalmazott Chisăliţă.

A helyzet lehetséges megoldásáról beszélve a szakember megemlítette az Intelligens Energia Egyesület saját, Energiát az életért projektjét, amelynek keretében fotovoltaikus panelek telepítését tervezik, valamint az elosztóhálózatok kiterjesztését az ANRE most készülő ötödik szabályozási időszakában, ami szerinte nagy erőfeszítések nélkül megvalósítható ott, ahol erre az adott adatok alapján lehetőség van. Megemlítette még a Zöldház az energiaszegénység elleni programot is, amely szerinte „valóban megoldhatja ezt a problémát”.

„Elvégeztük a számításokat. Körülbelül 12 millió euróra lenne szükségünk, hogy ezt a problémát teljes egészében megoldjuk. Ez a 25 százaléka annak az összegnek, amit 2024-ben a választási kampányokra költenek” – szögezte le Dumitru Chisăliţă.