Keveset kínálnak. Romániában a vendéglátóipari dolgozók többsége a nettó 1400 lejnél is kevesebb minimálbért kapja munkaadójától
Fotó: Jakab Mónika
Kössék a tisztességes megélhetéshez szükséges havi minimális fogyasztói kosárhoz a minimálbér értékét – követeli az Alfa Kartell szakszervezeti tömb. A Krónikának nyilatkozó RMDSZ-es honatya szerint az inflációnak és a gazdasági növekedésnek kellene visszaköszönnie a minimálbér-emelésben.
Romániában egy polgárnak átlagosan havonta nettó 2818 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez, ehhez képest a minimálbér ennek kevesebb, mint a fele – hívta fel a figyelmet az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség, követelve egyúttal, hogy a kormány által garantált minimális jövedelem meghatározásakor a döntéshozók a tisztességes megélhetéshez szükséges havi minimális fogyasztói kosár értékéhez kössék annak összegét.
„Függetlenül a törvénytől, a kormányon levők nem foglalkoznak az átlagemberek jólétével, számokkal dobálóznak, hogy adjanak egy lejt pluszban.
– áll a szakszervezet közleményében. (Mint ismeretes, a minimálbér nettó összege jelenleg 1386 lej.)
Az alkalmazottak érdekeit védő szövetség rámutat, a Friedrich-Ebert-Stiftung Romania becslése szerint
egy gyermeknek és a szülőknek eközben 6194 lejre, egy egyedülálló felnőttnek pedig 2818 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez. „Ugyan a törvény kimondja, hogy ezt figyelembe kellene venni, a kormány nem teszi. Cîţu bejelenti, hogy bővül a gazdaság, de a rendkívül alacsony minimálbérről nem mond semmit” – rótták fel a szakszervezetiek, akik a patthelyzetbe jutott tárgyalások újrakezdését és a tisztességes megélhetés biztosítását kérik.
Az Alfa Kartell által említett, a minimálbér értékét a tisztességes megélhetéshez szükséges havi minimális fogyasztói kosárhoz kötő jogszabályt amúgy 2019 októberében valóban elfogadta a bukaresti parlament, Klaus Iohannis államfő azonban nem hirdette ki, hanem visszaküldte a parlament elé. A döntéshozók 2020-ban másodszor is megszavazták, Iohannis pedig, miután alkotmánybírósági jogorvoslatot is kért, végül kihirdette, és 2020 augusztusától van hatályban.
amelyben találunk élelmiszereket, ruházati cikkeket, a lakhatást és azzal járó kiadásokat, háztartási cikkeket, tisztítószereket és kozmetikumokat, szolgáltatásokat, oktatással és kultúrával járó kiadásokat, orvosi ellátást, kikapcsolódást és utazást, mint ahogy családi megtakarításokat is. Hiába van azonban hatályban a törvény, a minimálbér 2021-es szintjének megállapításakor nem vették figyelembe.
A szakszervezetek bírálatára adott válaszban pedig a kormány közölte, a jogszabály megalkotói nem dolgozták ki megfelelően a minimális kosár kiszámításnak módszertanát. A kormány ugyanakkor bejelentette, az idei év folyamán olyan törvénytervezettel készülnek előrukkolni, ami az inflációhoz és a munka termelékenységéhez köti a minimálbér értékét.
a bulgáriai 332 euróhoz és a magyarországi 467 euróhoz képest, ráadásul Romániában az egyik legmagasabb az adó és tb-járulék összege, így nettó értékben valószínű, hogy még rosszabbul áll az ország.
A legmagasabb minimálbér amúgy Luxemburgban van, ahol a bruttó összeg eléri a 2202 eurót. Írország és Hollandia következik 1724, illetve 1685 euróval.
Mire futja? Nem elég a tisztes megélhetéshez a romániai minimálbér
Fotó: Rostás Szabolcs
„Az európai tagországokban alkalmazott minimálbérek bruttó értékeit nem lehet összehasonlítani a különböző adóterhek miatt” – szögezte le megkeresésünkre Miklós Zoltán RMDSZ-es parlamenti képviselő, az alsóház költségvetési bizottságának tagja is. Felidézte, amikor Romániában a bérek után befizetendő adókat és illetékeket átterhelték a munkaadótól a munkavállalóra, a bruttó értéke nagyon „elszaladt”, ez hasonlóképpen van a minimálbér esetében is, de nem szabad megfeledkezni arról, hogy a nettó érték csak valamivel több, mint a bruttó fele.
– fejtette ki a politikus. „Viszont az sem megbízható adat, hogy az országban több mint egymillió munkavállaló él minimálbérből, mert még mindig létező gyakorlat, hogy hivatalosan minimálbért kapnak, de mellé még egy bizonyos összeget a borítékban a hónap végén. Ennek a mértékét nem lehet megbecsülni, de egy valós probléma, remélem, egyre inkább csökkenő tendenciát mutat” – mondta a szakpolitikus. Másrészt – tette hozzá – minél inkább növekszik a minimálbér, annál több munkavállalót foglalkoztatnak minimálbéren, hiszen a legkisebb kötelező fizetés utoléri az addig valamivel magasabb, de még alacsony béreket.
„A romániai gazdaság nem annyira versenyképes, hogy rá lehessen erőltetni egy európai átlagminimálbért, mert egészen biztos, hogy nem tudja elvinni a hátán” – hívta fel egyúttal a figyelmet Miklós Zoltán. Szerinte a minimálbér növelésekor mindenképpen két szempontot kellene figyelembe venni: az inflációt és a gazdasági növekedés mértékét. „Két minimálbér-emelés közötti időszakban az infláció értékét bele kell számolni, ezzel kivédve a pénzhígulást, megvédve a pénz értékét, tehát a minimálbért legalább annyival kell növelni, hogy az inflációt fedje. Másrészt a gazdasági növekedésnek is vissza kellene köszönnie a minimálbér értékében, mert ezzel a reálértéke is emelkedik” – fogalmazta meg a politikus. Mint magyarázta, a gazdasági növekedés azt jelzi, hogy a gazdaság elbír egy nagyobb terhet, és ha ennek értékét beleszámolják a minimálbérbe, abból több mindent lehet megvásárolni.
Miklós Zoltán rámutatott, a gazdasági növekedés tekintetében jók az előrejelzések, ám hiába növelnék a minimálbért ennek a mértékével, vagyis 7–8 százalékkal, azzal még nem lehet behozni az elmaradást az európai átlagminimálbérhez képest.
– húzta alá a közgazdász. Hangsúlyozta: ha túlzottan növekszik a minimálbér, fennáll a kockázata, hogy a kkv-k egy része inkább elbocsátja az alkalmazottait, mintsem az emelt legkisebb kötelező bért kifizesse. „Figyelembe kell venni a cégek versenyképességét, teherbíró képességét, hogy a minimálbér-emelés ne üssön vissza, ne a munkahelyek megszűnését eredményezze” – fogalmazta meg Miklós Zoltán.
Arra is kitért, hogy a romániai kis- és közepes vállalkozások nem elég versenyképesek, tőkeerősek, nem haladnak az európai átlaggal a fejlesztések, az innováció terén, így kevés az esélye annak, hogy ki tudnak termelni egy túlnövelt minimálbért.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az alapvető élelmiszerek ára október 1-jétől emelkedni fog, miután a kormánykoalíció „ellenvélemények nélkül” úgy döntött, hogy feladja a kereskedelmi árrések korlátozását – nyilatkozta Ioana Ene Dogioiu kormányszóvivő a Hotnews.ro portálnak.
A román adósbesorolás befektetésre ajánlott minősítésének Moody's általi megerősítése azt mutatja, hogy az ország hiteles költségvetési konszolidációs pályára állt – fogalmazta meg szombaton Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
A Moody's hitelminősítő intézet pénteken este úgy döntött, hogy továbbra is a befektetésekre ajánlott „befektetési kategóriában” tartja Romániát, és a Baa3 minősítést adta az országnak negatív kilátásokkal.
A legújabb növénytermesztési és állattartási technológiákkal, a precíziós mezőgazdaság alapjaival ismerkedhetnek meg a résztvevők és érdeklődők az aradi Agromalim mezőgazdasági szakkiállításon.
Az idei második negyedévben a múlt év azonoson időszakához képest 0,5 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában, miközben a nyugdíjasok átlagos száma 4,918 millióra emelkedett – jelentette be pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A román gazdaság a költségvetési konszolidáció körülményei között várhatóan fokozatosan növekedni fog, az infláció pedig átmenetileg magas marad 2026 végéig, amikor a jegybanki célsávba kerül – állapította meg pénteken az IMF küldöttsége.
Az idei első félévben 24 609 lakást adtak használatba Romániában, 1327-tel kevesebbet, mint 2024 első hat hónapjában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közzétett adataiból.
Júliusban 22 lejjel, azaz 0,4 százalékkal 5517 lejre csökkent a nettó átlagbér Romániában júniushoz képest – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Figyelemfelkeltő elemzést tett közzé a román mezőgazdaság súlyos helyzetéről Nicu Vasile, a Romániai Mezőgazdasági Termelők Egyesületeinek Ligája (LAPAR) elnöke. A tanulmány rámutat, hogy minimális a mezőgazdasági támogatási rendszer hatékonysága.
Romániában legkésőbb 2027 elejére beindul a gazdasági növekedés – jelentette ki csütörtökön Nicușor Dan. Tavaly kis mértékben nőtt a román GDP, és a kilátások sem túl fényesek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!