Keveset kínálnak. Romániában a vendéglátóipari dolgozók többsége a nettó 1400 lejnél is kevesebb minimálbért kapja munkaadójától
Fotó: Jakab Mónika
Kössék a tisztességes megélhetéshez szükséges havi minimális fogyasztói kosárhoz a minimálbér értékét – követeli az Alfa Kartell szakszervezeti tömb. A Krónikának nyilatkozó RMDSZ-es honatya szerint az inflációnak és a gazdasági növekedésnek kellene visszaköszönnie a minimálbér-emelésben.
Romániában egy polgárnak átlagosan havonta nettó 2818 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez, ehhez képest a minimálbér ennek kevesebb, mint a fele – hívta fel a figyelmet az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség, követelve egyúttal, hogy a kormány által garantált minimális jövedelem meghatározásakor a döntéshozók a tisztességes megélhetéshez szükséges havi minimális fogyasztói kosár értékéhez kössék annak összegét.
„Függetlenül a törvénytől, a kormányon levők nem foglalkoznak az átlagemberek jólétével, számokkal dobálóznak, hogy adjanak egy lejt pluszban.
– áll a szakszervezet közleményében. (Mint ismeretes, a minimálbér nettó összege jelenleg 1386 lej.)
Az alkalmazottak érdekeit védő szövetség rámutat, a Friedrich-Ebert-Stiftung Romania becslése szerint
egy gyermeknek és a szülőknek eközben 6194 lejre, egy egyedülálló felnőttnek pedig 2818 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez. „Ugyan a törvény kimondja, hogy ezt figyelembe kellene venni, a kormány nem teszi. Cîţu bejelenti, hogy bővül a gazdaság, de a rendkívül alacsony minimálbérről nem mond semmit” – rótták fel a szakszervezetiek, akik a patthelyzetbe jutott tárgyalások újrakezdését és a tisztességes megélhetés biztosítását kérik.
Az Alfa Kartell által említett, a minimálbér értékét a tisztességes megélhetéshez szükséges havi minimális fogyasztói kosárhoz kötő jogszabályt amúgy 2019 októberében valóban elfogadta a bukaresti parlament, Klaus Iohannis államfő azonban nem hirdette ki, hanem visszaküldte a parlament elé. A döntéshozók 2020-ban másodszor is megszavazták, Iohannis pedig, miután alkotmánybírósági jogorvoslatot is kért, végül kihirdette, és 2020 augusztusától van hatályban.
amelyben találunk élelmiszereket, ruházati cikkeket, a lakhatást és azzal járó kiadásokat, háztartási cikkeket, tisztítószereket és kozmetikumokat, szolgáltatásokat, oktatással és kultúrával járó kiadásokat, orvosi ellátást, kikapcsolódást és utazást, mint ahogy családi megtakarításokat is. Hiába van azonban hatályban a törvény, a minimálbér 2021-es szintjének megállapításakor nem vették figyelembe.
A szakszervezetek bírálatára adott válaszban pedig a kormány közölte, a jogszabály megalkotói nem dolgozták ki megfelelően a minimális kosár kiszámításnak módszertanát. A kormány ugyanakkor bejelentette, az idei év folyamán olyan törvénytervezettel készülnek előrukkolni, ami az inflációhoz és a munka termelékenységéhez köti a minimálbér értékét.
a bulgáriai 332 euróhoz és a magyarországi 467 euróhoz képest, ráadásul Romániában az egyik legmagasabb az adó és tb-járulék összege, így nettó értékben valószínű, hogy még rosszabbul áll az ország.
A legmagasabb minimálbér amúgy Luxemburgban van, ahol a bruttó összeg eléri a 2202 eurót. Írország és Hollandia következik 1724, illetve 1685 euróval.
Mire futja? Nem elég a tisztes megélhetéshez a romániai minimálbér
Fotó: Rostás Szabolcs
„Az európai tagországokban alkalmazott minimálbérek bruttó értékeit nem lehet összehasonlítani a különböző adóterhek miatt” – szögezte le megkeresésünkre Miklós Zoltán RMDSZ-es parlamenti képviselő, az alsóház költségvetési bizottságának tagja is. Felidézte, amikor Romániában a bérek után befizetendő adókat és illetékeket átterhelték a munkaadótól a munkavállalóra, a bruttó értéke nagyon „elszaladt”, ez hasonlóképpen van a minimálbér esetében is, de nem szabad megfeledkezni arról, hogy a nettó érték csak valamivel több, mint a bruttó fele.
– fejtette ki a politikus. „Viszont az sem megbízható adat, hogy az országban több mint egymillió munkavállaló él minimálbérből, mert még mindig létező gyakorlat, hogy hivatalosan minimálbért kapnak, de mellé még egy bizonyos összeget a borítékban a hónap végén. Ennek a mértékét nem lehet megbecsülni, de egy valós probléma, remélem, egyre inkább csökkenő tendenciát mutat” – mondta a szakpolitikus. Másrészt – tette hozzá – minél inkább növekszik a minimálbér, annál több munkavállalót foglalkoztatnak minimálbéren, hiszen a legkisebb kötelező fizetés utoléri az addig valamivel magasabb, de még alacsony béreket.
„A romániai gazdaság nem annyira versenyképes, hogy rá lehessen erőltetni egy európai átlagminimálbért, mert egészen biztos, hogy nem tudja elvinni a hátán” – hívta fel egyúttal a figyelmet Miklós Zoltán. Szerinte a minimálbér növelésekor mindenképpen két szempontot kellene figyelembe venni: az inflációt és a gazdasági növekedés mértékét. „Két minimálbér-emelés közötti időszakban az infláció értékét bele kell számolni, ezzel kivédve a pénzhígulást, megvédve a pénz értékét, tehát a minimálbért legalább annyival kell növelni, hogy az inflációt fedje. Másrészt a gazdasági növekedésnek is vissza kellene köszönnie a minimálbér értékében, mert ezzel a reálértéke is emelkedik” – fogalmazta meg a politikus. Mint magyarázta, a gazdasági növekedés azt jelzi, hogy a gazdaság elbír egy nagyobb terhet, és ha ennek értékét beleszámolják a minimálbérbe, abból több mindent lehet megvásárolni.
Miklós Zoltán rámutatott, a gazdasági növekedés tekintetében jók az előrejelzések, ám hiába növelnék a minimálbért ennek a mértékével, vagyis 7–8 százalékkal, azzal még nem lehet behozni az elmaradást az európai átlagminimálbérhez képest.
– húzta alá a közgazdász. Hangsúlyozta: ha túlzottan növekszik a minimálbér, fennáll a kockázata, hogy a kkv-k egy része inkább elbocsátja az alkalmazottait, mintsem az emelt legkisebb kötelező bért kifizesse. „Figyelembe kell venni a cégek versenyképességét, teherbíró képességét, hogy a minimálbér-emelés ne üssön vissza, ne a munkahelyek megszűnését eredményezze” – fogalmazta meg Miklós Zoltán.
Arra is kitért, hogy a romániai kis- és közepes vállalkozások nem elég versenyképesek, tőkeerősek, nem haladnak az európai átlaggal a fejlesztések, az innováció terén, így kevés az esélye annak, hogy ki tudnak termelni egy túlnövelt minimálbért.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.
Egy hirdetés úgy is „lemásolhatja” egy közismert üzlet nevét és fotóit, hogy semmi köze hozzá.
Bár a politikai válság legsúlyosabb forgatókönyveit sikerült elkerülni, elkerülhetetlennek tűnik a recesszió Romániában, a gazdasági visszaesés pedig a lakosság pénztárcáján is nyomot hagy. Nagy Bálint Zsolt közgazdásszal beszélgettünk.
A kormány pénteken jóváhagyta, hogy Románia elfogadja az Európai Bizottság 1,312 millió lej értékű, összesen 1,1 millió adag oltóanyagból álló adományát a kiskérődzők pestise, valamint a juh- és kecskehimlő elleni védekezéshez.
Gázolajhiány fenyeget télen Romániában – figyelmeztetett a Frames tanácsadó cég egy csütörtökön közzétett elemzésben.
Miután a bankok már korábban bejelentették, hogy perelni fognak a Versenytanács által a bankközi referencia-kamatláb (ROBOR) kapcsán kiszabott tetemes bírság miatt, az amúgy a román állam tulajdonában levő CEC Bank már lépett is.
Hivatalos vizsgálatot indított az Európai Bizottság a Booking.com szállásfoglalási platform ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!