Keveset kínálnak. Romániában a vendéglátóipari dolgozók többsége a nettó 1400 lejnél is kevesebb minimálbért kapja munkaadójától
Fotó: Jakab Mónika
Kössék a tisztességes megélhetéshez szükséges havi minimális fogyasztói kosárhoz a minimálbér értékét – követeli az Alfa Kartell szakszervezeti tömb. A Krónikának nyilatkozó RMDSZ-es honatya szerint az inflációnak és a gazdasági növekedésnek kellene visszaköszönnie a minimálbér-emelésben.
Romániában egy polgárnak átlagosan havonta nettó 2818 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez, ehhez képest a minimálbér ennek kevesebb, mint a fele – hívta fel a figyelmet az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség, követelve egyúttal, hogy a kormány által garantált minimális jövedelem meghatározásakor a döntéshozók a tisztességes megélhetéshez szükséges havi minimális fogyasztói kosár értékéhez kössék annak összegét.
„Függetlenül a törvénytől, a kormányon levők nem foglalkoznak az átlagemberek jólétével, számokkal dobálóznak, hogy adjanak egy lejt pluszban.
– áll a szakszervezet közleményében. (Mint ismeretes, a minimálbér nettó összege jelenleg 1386 lej.)
Az alkalmazottak érdekeit védő szövetség rámutat, a Friedrich-Ebert-Stiftung Romania becslése szerint
egy gyermeknek és a szülőknek eközben 6194 lejre, egy egyedülálló felnőttnek pedig 2818 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez. „Ugyan a törvény kimondja, hogy ezt figyelembe kellene venni, a kormány nem teszi. Cîţu bejelenti, hogy bővül a gazdaság, de a rendkívül alacsony minimálbérről nem mond semmit” – rótták fel a szakszervezetiek, akik a patthelyzetbe jutott tárgyalások újrakezdését és a tisztességes megélhetés biztosítását kérik.
Az Alfa Kartell által említett, a minimálbér értékét a tisztességes megélhetéshez szükséges havi minimális fogyasztói kosárhoz kötő jogszabályt amúgy 2019 októberében valóban elfogadta a bukaresti parlament, Klaus Iohannis államfő azonban nem hirdette ki, hanem visszaküldte a parlament elé. A döntéshozók 2020-ban másodszor is megszavazták, Iohannis pedig, miután alkotmánybírósági jogorvoslatot is kért, végül kihirdette, és 2020 augusztusától van hatályban.
amelyben találunk élelmiszereket, ruházati cikkeket, a lakhatást és azzal járó kiadásokat, háztartási cikkeket, tisztítószereket és kozmetikumokat, szolgáltatásokat, oktatással és kultúrával járó kiadásokat, orvosi ellátást, kikapcsolódást és utazást, mint ahogy családi megtakarításokat is. Hiába van azonban hatályban a törvény, a minimálbér 2021-es szintjének megállapításakor nem vették figyelembe.
A szakszervezetek bírálatára adott válaszban pedig a kormány közölte, a jogszabály megalkotói nem dolgozták ki megfelelően a minimális kosár kiszámításnak módszertanát. A kormány ugyanakkor bejelentette, az idei év folyamán olyan törvénytervezettel készülnek előrukkolni, ami az inflációhoz és a munka termelékenységéhez köti a minimálbér értékét.
a bulgáriai 332 euróhoz és a magyarországi 467 euróhoz képest, ráadásul Romániában az egyik legmagasabb az adó és tb-járulék összege, így nettó értékben valószínű, hogy még rosszabbul áll az ország.
A legmagasabb minimálbér amúgy Luxemburgban van, ahol a bruttó összeg eléri a 2202 eurót. Írország és Hollandia következik 1724, illetve 1685 euróval.
Mire futja? Nem elég a tisztes megélhetéshez a romániai minimálbér
Fotó: Rostás Szabolcs
„Az európai tagországokban alkalmazott minimálbérek bruttó értékeit nem lehet összehasonlítani a különböző adóterhek miatt” – szögezte le megkeresésünkre Miklós Zoltán RMDSZ-es parlamenti képviselő, az alsóház költségvetési bizottságának tagja is. Felidézte, amikor Romániában a bérek után befizetendő adókat és illetékeket átterhelték a munkaadótól a munkavállalóra, a bruttó értéke nagyon „elszaladt”, ez hasonlóképpen van a minimálbér esetében is, de nem szabad megfeledkezni arról, hogy a nettó érték csak valamivel több, mint a bruttó fele.
– fejtette ki a politikus. „Viszont az sem megbízható adat, hogy az országban több mint egymillió munkavállaló él minimálbérből, mert még mindig létező gyakorlat, hogy hivatalosan minimálbért kapnak, de mellé még egy bizonyos összeget a borítékban a hónap végén. Ennek a mértékét nem lehet megbecsülni, de egy valós probléma, remélem, egyre inkább csökkenő tendenciát mutat” – mondta a szakpolitikus. Másrészt – tette hozzá – minél inkább növekszik a minimálbér, annál több munkavállalót foglalkoztatnak minimálbéren, hiszen a legkisebb kötelező fizetés utoléri az addig valamivel magasabb, de még alacsony béreket.
„A romániai gazdaság nem annyira versenyképes, hogy rá lehessen erőltetni egy európai átlagminimálbért, mert egészen biztos, hogy nem tudja elvinni a hátán” – hívta fel egyúttal a figyelmet Miklós Zoltán. Szerinte a minimálbér növelésekor mindenképpen két szempontot kellene figyelembe venni: az inflációt és a gazdasági növekedés mértékét. „Két minimálbér-emelés közötti időszakban az infláció értékét bele kell számolni, ezzel kivédve a pénzhígulást, megvédve a pénz értékét, tehát a minimálbért legalább annyival kell növelni, hogy az inflációt fedje. Másrészt a gazdasági növekedésnek is vissza kellene köszönnie a minimálbér értékében, mert ezzel a reálértéke is emelkedik” – fogalmazta meg a politikus. Mint magyarázta, a gazdasági növekedés azt jelzi, hogy a gazdaság elbír egy nagyobb terhet, és ha ennek értékét beleszámolják a minimálbérbe, abból több mindent lehet megvásárolni.
Miklós Zoltán rámutatott, a gazdasági növekedés tekintetében jók az előrejelzések, ám hiába növelnék a minimálbért ennek a mértékével, vagyis 7–8 százalékkal, azzal még nem lehet behozni az elmaradást az európai átlagminimálbérhez képest.
– húzta alá a közgazdász. Hangsúlyozta: ha túlzottan növekszik a minimálbér, fennáll a kockázata, hogy a kkv-k egy része inkább elbocsátja az alkalmazottait, mintsem az emelt legkisebb kötelező bért kifizesse. „Figyelembe kell venni a cégek versenyképességét, teherbíró képességét, hogy a minimálbér-emelés ne üssön vissza, ne a munkahelyek megszűnését eredményezze” – fogalmazta meg Miklós Zoltán.
Arra is kitért, hogy a romániai kis- és közepes vállalkozások nem elég versenyképesek, tőkeerősek, nem haladnak az európai átlaggal a fejlesztések, az innováció terén, így kevés az esélye annak, hogy ki tudnak termelni egy túlnövelt minimálbért.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Unió és a Mercosur-országok közötti kereskedelmi megállapodás nagy lehetőséget jelent Románia gazdasága, különösen az autóipar számára – jelentette ki Nicușor Dan államfő szombaton Jászvásáron.
Hiba a szén-dioxid-kibocsátás kivezetése a gépjárműadó új számítási képletéből; azok, akik kidolgozták, „nem jártak iskolába”, miközben a „szerző” továbbra is ismeretlen – jelentette ki a Romániai Autógyártók és -importőrök Szövetségének elnöke.
Feltartóztathatatlanul emelkedik Romániában az üzemanyagok ára, a benzin és a gázolaj az év első hónapjában már hatodszor drágult. Az Európai Unió 27 országa közül csak tízben drágább az üzemanyag, mint Romániában.
Az eMAG csoporthoz tartozó Sameday futárszolgálat eladta magyarországi üzletágát az egyik vezető európai logisztikai csoportnak, az Austrian Postnak, vagyis az osztrák postának.
A gázárplafon áprilisi kivezetése még nem biztos, de a jelenleg folyó elemzés eredményei alapján a következő két héten belül döntés várható ez ügyben – jelentette ki pénteken Ilie Bolojan.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint a közigazgatási reformról szóló törvénycsomag segít helyreállítani az egyensúlyt, hatékonyabbá és polgárbaráttá teszi a közigazgatást.
Románia nem rendelkezik azokkal a laboratóriumokkal, amelyekkel ki lehetne mutatni a Mercosur-országokból importált termékekben található esetleges növényvédőszer-maradványokat vagy génmódosított összetevőket – jelentette ki Florin Barbu miniszter.
Radikálisan megváltozik a romániai prosumertörvény – adta hírül több mérvadó román hírportál, amelyek az energiaügyi minisztérium közvitára bocsátott sürgősségi rendelettervezetét ismertetik.
Támogatást nyújtanak a zöldség- és burgonyatermesztőknek, a 150 millió eurós pályázati programot a mezőgazdasági államtitkár jelentette be. A támogatásra jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodók pályázhatnak, magánszemélyek nem.
A Leoni vállalat aradi gépkocsialkatrész-gyártó üzeme értesítette az Arad megyei munkaerő-elhelyezési ügynökséget, hogy 465 alkalmazottjától válik meg a decemberben bejelentett leépítések keretében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!