Tetszik az IMF-nek a Széll Kálmán-terv

Irina Ivasenko szerint a Széll Kálmán-terv meghirdetése és néhány ehhez kapcsolódó intézkedés 180 fokos fordulatot hozott a kormány gazdaságpolitikájában. Emlékeztetett rá, hogy a 2011-es költségvetés elfogadása előtt az IMF és a magyar kormány álláspontja eltért egymástól számos gazdaságpolitikai lépésről. „De az azóta beköszöntött változásokat csak üdvözölni tudjuk” – tette hozzá. Megjegyezte, hogy a Széll Kálmán-terv és a konvergenciaprogram iránya és célkitűzései általában nagyon üdvözlendőek, és a legtöbbjük konzisztens az IMF gazdaságpolitikai ajánlásaival.

„Most már végre szó van strukturális változásokról is. De persze várjuk meg a megvalósítást” – mondta. Az IMF idénre 2,6, jövőre 2,5 százalékos GDP-bővüléssel számol Magyarországon, főleg azért, mert a fiskális kiigazítás véleményük szerint visszaveti a belföldi keresletet 2012-ben, mielőtt még támogatná a növekedés 3 százalékra történő gyorsulását. Irina Ivasenko hangsúlyozta: a kormány előrejelzései szerint az állam lesz a fő munkahelyteremtő az elkövetkező években, ami csak átmeneti megoldás. A fő munkahelyteremtővé a magánszférának kell válnia. Ezt nevezte a program egyik legnagyobb kihívásának is. Hangsúlyozta: a munkaerőpiacnak a rugalmas bérpolitika tesz jót hosszú távon.

„Magyarországon a gazdaság helyzete még gyenge, a növekedés szintén, a bérdinamika mérsékelt, a gazdasági szereplőknek arra van szükségük, hogy alkalmazkodni tudjanak a helyzethez. Ha bérnyomást tapasztalnak, akkor lehet, hogy leépítésekkel reagálnak majd – részletezte a szakember. – A legfontosabb most minden vállalkozás számára, hogy bővülni tudjon, ehhez pedig a költségei csökkentésére (akár a bérköltségek csökkentésére is) van szükség.

Főleg a kis- és közepes vállalkozások esetében, amelyek nem rendelkeznek olyan felesleggel, amelyet le lehet csökkenteni, és emiatt ők alkotják a leginkább ár- és költségérzékeny szegmenst.” Irina Ivasenko az egykulcsos adóról azt mondta: már korábban jelezték kifogásaikat, most pedig meg kell várni, hogy a lépés hoz-e komolyabb foglalkoztatásbővülést. A Széll Kálmán-terv legjelentősebb kockázatát az IMF szerint az intézkedések fenntarthatósága jelenti, mivel „éppen a legsérülékenyebb rétegeket érintik”. Hozzátette: miközben teljes mértékben támogatják az aktivitási ráta növelésére vonatkozó célt, néhány intézkedés, mint például a jóléti kiadások csökkentése vagy az adóreform, a legalacsonyabb jövedelmű csoportokat érinti majd.

Ez társadalmi feszültségeket kelthet, ami a program megvalósítását is nehezítheti, hiszen ha szociális feszültségek vannak, lehet, hogy a tervezett intézkedéseket is módosítani kell. Az IMF fő javaslata, hogy a jóléti kiadásokat az általános csökkentés helyett célzottabbá kell tenni, például a jövedelem alapján, annak érdekében, hogy a valóban rászorultakat támogassák.