2011. július 05., 09:102011. július 05., 09:10
Irina Ivasenko szerint a Széll Kálmán-terv meghirdetése és néhány ehhez kapcsolódó intézkedés 180 fokos fordulatot hozott a kormány gazdaságpolitikájában. Emlékeztetett rá, hogy a 2011-es költségvetés elfogadása előtt az IMF és a magyar kormány álláspontja eltért egymástól számos gazdaságpolitikai lépésről. „De az azóta beköszöntött változásokat csak üdvözölni tudjuk” – tette hozzá. Megjegyezte, hogy a Széll Kálmán-terv és a konvergenciaprogram iránya és célkitűzései általában nagyon üdvözlendőek, és a legtöbbjük konzisztens az IMF gazdaságpolitikai ajánlásaival.
„Most már végre szó van strukturális változásokról is. De persze várjuk meg a megvalósítást” – mondta. Az IMF idénre 2,6, jövőre 2,5 százalékos GDP-bővüléssel számol Magyarországon, főleg azért, mert a fiskális kiigazítás véleményük szerint visszaveti a belföldi keresletet 2012-ben, mielőtt még támogatná a növekedés 3 százalékra történő gyorsulását. Irina Ivasenko hangsúlyozta: a kormány előrejelzései szerint az állam lesz a fő munkahelyteremtő az elkövetkező években, ami csak átmeneti megoldás. A fő munkahelyteremtővé a magánszférának kell válnia. Ezt nevezte a program egyik legnagyobb kihívásának is. Hangsúlyozta: a munkaerőpiacnak a rugalmas bérpolitika tesz jót hosszú távon.
„Magyarországon a gazdaság helyzete még gyenge, a növekedés szintén, a bérdinamika mérsékelt, a gazdasági szereplőknek arra van szükségük, hogy alkalmazkodni tudjanak a helyzethez. Ha bérnyomást tapasztalnak, akkor lehet, hogy leépítésekkel reagálnak majd – részletezte a szakember. – A legfontosabb most minden vállalkozás számára, hogy bővülni tudjon, ehhez pedig a költségei csökkentésére (akár a bérköltségek csökkentésére is) van szükség.
Főleg a kis- és közepes vállalkozások esetében, amelyek nem rendelkeznek olyan felesleggel, amelyet le lehet csökkenteni, és emiatt ők alkotják a leginkább ár- és költségérzékeny szegmenst.” Irina Ivasenko az egykulcsos adóról azt mondta: már korábban jelezték kifogásaikat, most pedig meg kell várni, hogy a lépés hoz-e komolyabb foglalkoztatásbővülést. A Széll Kálmán-terv legjelentősebb kockázatát az IMF szerint az intézkedések fenntarthatósága jelenti, mivel „éppen a legsérülékenyebb rétegeket érintik”. Hozzátette: miközben teljes mértékben támogatják az aktivitási ráta növelésére vonatkozó célt, néhány intézkedés, mint például a jóléti kiadások csökkentése vagy az adóreform, a legalacsonyabb jövedelmű csoportokat érinti majd.
Ez társadalmi feszültségeket kelthet, ami a program megvalósítását is nehezítheti, hiszen ha szociális feszültségek vannak, lehet, hogy a tervezett intézkedéseket is módosítani kell. Az IMF fő javaslata, hogy a jóléti kiadásokat az általános csökkentés helyett célzottabbá kell tenni, például a jövedelem alapján, annak érdekében, hogy a valóban rászorultakat támogassák.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.
A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.
A BRD – Groupe Société Générale perével elkezdődött szerdán a ROBOR-bírság miatt indított eljárások sora.
Novemberben sem lehet újraindítani a cernavodai atomerőművet, továbbra is fennáll az áramellátási válság kockázata – derül ki az országos operatív törzs határozatából.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!