
Fotó: Gozner Gertrud
2008. április 25., 00:002008. április 25., 00:00
A közgazdasági szakértõ rámutatott: Romániában a szupermarketek polcaira kerülõ termékek árának 18-20 százalékát a terjesztésre kiadott összegek teszik ki, míg a nyugati kereskedelmi egységek esetében ez az arány legtöbb 4–6 százalék körüli. Az elnök szerint ezért a helyzetért elsõsorban a rosszul felépített és mûködtetett terjesztési hálózat okolható. „A legtöbb terméket a forgalmazóktól, és nem az azt elõállítótól vásárolják a szupermarketek, és köztudott, hogy minél több a közvetítõ, a költségek annál magasabbak” – érvelt Kuijs. A holland szakértõ szerint Romániában a logisztika összes területén hiányosságok tapasztalhatók, a forgalmazástól, az áru beszerzésén keresztül egészen a raktározási, tartalékfelhalmozási stratégiáig. „Elõreláthatólag mintegy 10–15 évre lesz szükség, hogy ezen a téren rendezett állapotok uralkodjanak Romániában” – vélte Kuijs. Az elnök a logisztikai költségekbõl kiindulva felhívta a figyelmet, hogy a romániai szupermarketekben forgalmazott termékekhez Hollandiában és Németországban a vásárlók akár 15 százalékkal olcsóbban is hozzájuthatnak. Az elnök végül elmondta: a romániaihoz hasonló a helyzet Bulgáriában is, míg Magyarország lépéselõnyben van ezen a téren, ami elsõsorban annak tudható be, hogy a lakosság jelentõs része a fõváros körül koncentrálódik, ami jelentõsen csökkenti a logisztikai költségeket.
A konferencia résztvevõi ugyanakkor úgy vélték: ahhoz, hogy a jelenlegi állapotok érdemben változzanak, az adópolitikán is változtatni kéne, ugyanakkor infrastrukturális fejlesztésekre is szükség van. Ezenkívül elengedhetetlen, hogy jobb együttmûködés alakuljon ki a központi és helyi közigazgatás, valamint a magánszféra képviselõi között.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Bár a hatóságok szerint nem kell hiánytól tartani, a közel-keleti válság miatt Romániában sem zökkenőmentes az üzemanyag-ellátás: a Rompetrol năvodari-i finomítójánál szerda éjjel és csütörtök hajnalban több kilométeres sor alakult ki.