
2009. július 22., 10:392009. július 22., 10:39
A gazdasági válság ellenére folytatódik az áruházláncok romániai terjeszkedése. Az első félévben 38 új egység nyílt országszerte, a befektetések összértéke meghaladja a 100 millió eurót. A legaktívabbak az alacsony árkategóriás áruházláncok voltak: a Penny Market kilenc, a Profi nyolc, a Plus öt, a Minimax pedig két új áruházat nyitott idén. A szupermarket kategória kilenc egységgel bővült: a Carrefour Express és a Mega Image három-három, a Billa és az Interex pedig két-két áruházat nyitott meg, ellenben bezárt a marosvásárhelyi Spar. A hipermarketek száma néggyel több mint az elmúlt év végén. A növekedéshez a Kaufland kettő, a Carrefour és a Real Hypermarket pedig egy-egy áruházzal járult hozzá.
Az év hátralevő részében szintén az alacsony árkategóriás áruházláncok lesznek a legaktívabbak, melyek összesen 45 további diszkontáruház megnyitását tervezik. A Penny Market hálózat 15, a Plus 18, a Profi és a Minimax pedig hat-hat egységgel fog bővülni. A szupermarketek száma előreláthatólag 18-cal, a hipermarketeké pedig kilenccel fog nőni. A szupermarket kategóriában leginkább a Billa terjeszkedik, mely nyolc áruház megnyitását tervezi az év végéig. Idén egyetlen raktáráruházzal lesz több az országban, melyet a Selgros fog megnyitni.
„A diszkontáruházak jól mennek. Ha nem is nőttek volna az eladások, akkor sem lehetett volna leállítani a terjeszkedést, mivel a 2009-es beruházások költségvetése tavaly lett elfogadva” – nyilatkozta Caius Crişan, a Profi vezérigazgatója. Elmondása szerint az első félév üzleti eredményei felülmúlták a várakozásokat. „Az eladások 45 százalékos növekedésével kezdtük az évet, jelenleg pedig 25-30 százalékos a fejlődés. Ez is várakozáson felüli eredmény, figyelembe véve, hogy gazdasági válság van” – értékelte a helyzetet a vezérigazgató.
Az élelmiszerek kiskereskedelmi forgalmát nem érinti a krízis, szögezte le Vasile Gogescu, a Kereskedelmi Szabad Szakszervezetek elnöke. „Az élelmiszer-kiskereskedelemben nincs válság. Az élelmiszer-fogyasztás nem csökkenhet, mivel már jelenleg is alacsonyabb, mint az európai átlag. A kisboltok sokkal inkább az áruházláncok terjeszkedését sínylik meg, mint a gazdasági helyzetet” – mondta Vasile Gogescu.
Schmidt Márta, a hazai piacon jelen levő egyetlen magyar érdekeltségű cég, a CBA egyik munkatársa nem osztja teljes mértékben Gogescu véleményét. „A válság kihat ránk, mivel az embereknek kevesebb pénzük van. Ugyanakkor a gazdasági helyzet arra kényszeríti az embereket, hogy egy szupermarket helyett a sarki közértbe szaladjon le, s ahelyett, hogy összevásárolna egy csomó promóciós árut, amire lehet, hogy nincs is szüksége, csak a szükséges dolgokat szerezze be. Ez a mi malmunkra hajtja a vizet” – nyilatkozta a CBA Nord Vest Kft. kereskedelmi igazgatója. A CBA romániai üzletláncához 380 bolt tartozik, s a cég idei célkitűzése a szinten tartás. Jövőre szeretnék növelni a boltok számát, s e célból Szatmárnémetiben regionális logisztikai központot fognak építeni, melyhez, többek között egy 8000 négyzetméteres raktár fog tartozni.
A piacon már jelen lévő áruházláncok fejlődésével párhuzamosan új cégek megjelenése várható. A német Lidl&Schwartz idén készül megnyitni első romániai áruházát. A diszkontáruházakat üzemeltető cég nem kezdett még el építkezni, ám egy sor 30 ezernél több lakossal rendelkező mezővárosban vásárolt már telkeket.
Romániában a nemzetközi áruházláncok jelenleg 553 egységet üzemeltetnek. Az elsők 1998-ban jelentek meg, 2002 óta pedig robbanásszerű az áruházláncok növekedése. A legnagyobb arányú fejlődés 2006-ban következett be, mikor is egyetlen év leforgása alatt majdnem megduplázódott, 137-ről 254-re nőtt az áruházak száma.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Bár a hatóságok szerint nem kell hiánytól tartani, a közel-keleti válság miatt Romániában sem zökkenőmentes az üzemanyag-ellátás: a Rompetrol năvodari-i finomítójánál szerda éjjel és csütörtök hajnalban több kilométeres sor alakult ki.