Kun Kocsárd mellszobra az algyógyi református templomban kapott helyet
Fotó: MTI/Kiss Gábor
Kun Kocsárd egykori Hunyad megyei főispán, művelődéspolitikus, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) alapítója és tiszteletbeli elnöke mellszobrát avatták fel vasárnap, a magyar szórvány napján Algyógyon.
2026. november 15., 20:022026. november 15., 20:02
A párlelkes dél-erdélyi szórványtelepülésen ünnepi istentisztelet keretében avatták fel az egykori mecénás mellszobrát, mely a református templomban kapott helyet. Kolumbán Vilmos József, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke igehirdetésében a magyar szórvány napjának fontosságáról beszélt, hangsúlyozva: fontos, hogy legyen legalább egy olyan alkalom az évben, amikor a többség odafigyel a kisebbségre, meghallgatja a szórványban élők kéréseit, panaszait, és ha szükséges, segít rajtuk.
Az ünnepi istentiszteleten Kolumbán Vilmos József, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke hirdette az igét
Fotó: MTI/Kiss Gábor
Tussay Szilárd, az Erdélyi Református Egyházkerület Ifjúsági Szövetségének (IKE) korábbi ügyvezető elnöke elmondta: a gyülekezet a szoborállítással olyan ember előtt tiszteleg, aki életével mutatta meg, mit jelent tenni az ottani vidékért és közösségért. Beszédében emlékeztetett, hogy 2022-ben átadták az algyógyi ifjúsági központot, és megújult a református templom, valamint a körtemplom is, mely Erdély egyik legrégebbi és legépebben megmaradt Árpád-kori műemléke. Felidézte, hogy ez hatalmas munka eredménye volt, és a szoboravatás ennek a „megkoronázása”.
„Kun Kocsárd szobra most a helyére kerül a templomban.
Megköszönte Aknai Szilárd gondnok házigazdai szolgálatát, hangsúlyozva, hogy az ifjúsági központnak szüksége van valakire, aki a hétköznapokon is gondját viseli, ajtót nyit, fogadja az érkező fiatalokat és elvégzi a tennivalókat.
Az örökségből fakadó felelősségre is felhívta a figyelmet, felidézve, hogy Kun Kocsárd számára a református egyház, az oktatás és a magyar közösség ügye személyes ügy volt. Támogatta a szászvárosi református kollégiumot, az algyógyi templomot és az iskola létrejöttét. „Abból, amije volt, másoknak teremtett lehetőséget” – fogalmazott Tussay Szilárd.
Kifejtette: Bethlen Gábor és Kun Kocsárd mindketten felismerték, hogy a jövőért a jelenben kell tenni: iskolát támogatni, templomot építeni, esélyt adni a fiataloknak.
Felhívta a figyelmet, hogy a szórványban különösen fontos az egymás iránti felelősség. A szórványról gyakran számokban beszélnek: hány gyerek van a magyar iskolákban, hány ember a templomban, holott a számok mögött emberek vannak. Szülők, akik többletutat vállalnak a magyar iskoláért, több települést kiszolgáló lelkészek, a templom kulcsát őrző gondnok.
Köszönetet mondott a Hunyad megyei magyarságnak a kitartásért, a máshonnan érkezetteket pedig arra kérte: térjenek vissza Algyógyra, maradjanak kapcsolatban az ottani közösséggel, figyeljenek arra, mire van szükségük. Algyógy ugyanis találkozási hely, ahol az összetartozás megtapasztalható – húzta alá. „Kun Kocsárd szobra emlékeztessen bennünket arra, hogy mindannyiunknak van valamije, ami a közösség javára fordítható” – zárta beszédét Tussay Szilárd.
Fotó: MTI/Kiss Gábor
A mellszobrot Kolumbán Vilmos József püspök, Rátoni Csaba Hunyad megyei esperes és Aknai Szilárd gondnok leplezte le. A hosszú ideig az egyházkerületnél őrzött büszt ismeretlen szobrász alkotása, az egykoron a szászvárosi református kollégium előtt álló Kun Kocsárd-szobor másolata – számolt be róla az MTI.
A Dévától mintegy 30 kilométerre, az Erdélyi-érchegység lábánál található, közeli fürdőtelepéről híres Algyógyon (Geoagiu) mindössze két református él. Kudzsir és Tordos párlelkes magyarságával együtt a közel kétszáz lelkes szászvárosi (Orastie) református egyházközséghez tartoznak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Van, aki a családját, más a munkahelyét, az egészségét vagy emberi méltóságát veszítette el az alkohol és a kábítószer miatt. A Magyarózdon működő Bonus Pastor Alapítvány terápiás otthonában két évtizede próbálnak új esélyt adni a szenvedélybetegeknek.
Továbbra is rendkívül lassú marad a vasúti közlekedés számos erdélyi útvonalon, miközben a nagyszabású pályafelújítások miatt egyes szakaszokon évekig tartó lezárásokkal és jelentős kerülőkkel kell számolni.
Tánczos Vilmos író, néprajzkutató, antropológus kapta idén az Év Erdélyi Magyar Szerzője-díjat a 32. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásáron – közölték a rendezvény szervezői a Facebookon. Az elismerést a szerző Utolsó szavak című kötetéért vehette át.
Kicsit olyan, mintha London valamelyik hangulatos, alternatív piacára csöppennénk, pedig csak Kolozsvár belvárosában kell felmennünk egy régi épület emeletére.
Vasárnap megemlékezést tartanak Marosillyén a néhai erdélyi fejedelem szülőházában, az úgynevezett Veres-bástyában, amelyet a Böjte Csaba által létrehozott dévai Szent Ferenc Alapítvány mentett meg az enyészettől.
Akár tízezer lejnél is többet elkérnek egy hároméjszakás szilveszteri üdülésért Romániában, és Székelyföldön sem ritkák az ötezer lej körüli vagy annál drágább ünnepi csomagok.
A szórvány és a tömb ugyanaz a közösség, és felelősséggel tartoznak egymásért, ami politikai értelemben is konkrét feladatokat jelent – hangsúlyozta Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szombaton a magyar szórvány napja alkalmából mondott ünnepi beszédében.
Havazás és havas eső köszöntött be Románia több térségébe, a lehűlés nyomán Brassóban és a hegyvidéki üdülőtelepeken is megjelent a hó. Az ország középső részén több országúton télies útviszonyok között lehet közlekedni.
Báró Nopcsa Ferenc a magyar paleontológia úttörője, a hátszegi törpedinoszauruszok felfedezője és leírója, kalandos élete során hírszerzéssel is foglalkozott, és Albánia önjelölt királya is volt.
Hiába reménykedtünk: jövőre sem indul újra a vonatközlekedés Kolozsvár és Nagyvárad között, még a jól álló Élesd–Várad szakaszon sem.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!