
Ködbe vész?Távozása előtt még ígért egy autópályát Răzvan Cuc
Fotó: Pixabay.com
Nem olyan szegény, hogy ne tudjon ígérni: Răzvan Cuc volt közlekedésügyi miniszter a hétvégén azt ígérte, hogy meghirdetik a versenytárgyalást a Szatmár és Suceava megyét összekötő autópályára, erre azonban lapunk értesülései szerint nem került sor.
2019. november 06., 08:442019. november 06., 08:44
2019. november 06., 09:222019. november 06., 09:22
Szatmár megyét kötné össze Suceava megyével az északi autópálya – Răzvan Cuc volt közlekedésügyi miniszter a hétvégén még tárcavezetőként konkrét lépések foganatosítását ígérte az ügyben. Mint mondta, Sorin Scarlat, az Országos Közútkezelő Vállalat (CNAIR) igazgatója őt arról tájékoztatta, hétfőn megjelenik a Közbeszerzések Elektronikus Rendszerében (SEAP) a dokumentáció és a hirdetés, ami alapján az érdeklődő cégek 2020 januárjáig jelentkezhetnek a sztráda megvalósíthatósági tanulmányának elkészítésére. Lapunk információi szerint azonban
Amúgy hétfői és keddi hirdetések is szerepeltek, amelyeket a CNAIR tett közzé, ám autópályával kapcsolatos csak egy, és az is a Szászváros és a Nagyszeben közötti sztráda munkálataira vonatkozott.
Cuc a hétvégén azt hangsúlyozta: az autópálya megtervezése szerepelt a Szociáldemokrata Párt (PSD) kormányprogramjában, és azért gyorsították fel az ütemet, hogy az azóta már hivatalba lépett Orban-kormány „véghez vigye, ne kifogásokat keressen, hanem biztosítsa a finanszírozást”.
„Öreg vagyok én már ahhoz, hogy higgyek a mesékben, mert ez a téma amúgy is minden kampányban előkerült. Örülünk, hogy elindult valami, de Cuc mondott már nagyokat az idén” – fogalmazott tegnap a Krónika kérdésére Pataki Csaba, a Szatmár megyei önkormányzat elnöke, aki szerint természetesen jó lenne, ha történnének előrelépések, és megvalósulna ez az általuk is oly régóta várt beruházás. Felhívta a figyelmünket ugyanakkor arra is, hogy
Ezt a dokumentumot még akkor odaadták az éppen hivatalban levő közlekedésügyi miniszternek, az akkori kormány meg is megígérte, hogy „dübörögve haladnak vele”, de azóta sem történt semmiféle előrelépés. Tizenkét év elteltével most újra napirendre került ugyan a téma, ám a PSD-kormány részéről semmiféle megkeresés nem érkezett mostanában a szatmári hatóságokhoz, a tervezett nyomvonalról sincsenek információik, és engedélyeket sem kértek tőlük. „Nyilván ez kampányfogás volt” – kommentálta Cuc bejelentését Pataki Csaba, aki szerint viszont „az is több mint semmi”, ha valóban meghirdetik a versenytárgyalást a tervekre.
Ő maga amúgy szkeptikus. Mint felidézte, még 2004-ben szerveztek Nyíregyházán egy olyan nemzetközi fórumot, amelyen magyarországi, romániai, moldovai köztársasági, valamint ukrajnai helyi önkormányzatok képviselői közös nyilatkozatot írtak alá, amelyben kérték az érintett négy ország kormányát, hogy támogassák ezt a közlekedési folyosót, hiszen van létjogosultsága. Elég csak azt megnézni, hogy a petei határátkelőnél tavaly több mint 2,5 millió ember haladt át. „Nem kell ahhoz forgalmi tanulmányt készíteni, hogy lássuk, mekkora a forgalom” – jegyezte meg Pataki Csaba.
Kitért ugyanakkor arra is, hogy Magyarország kormánya tervezi az M3-as meghosszabbítását gyorsforgalmi útként egészen a határig, ez szerepel is a költségvetésükben, így jó eséllyel hamarosan meg is valósul. Közben épül Szatmárnémeti körgyűrűje – nagyjából 35 százaléka készült el. Pataki szerint pedig
– szögezte le a partiumi elöljáró.
Pataki azt mondja, jelenleg annak is örülne, ha az újonnan beiktatott kormány annyit megtenne, hogy kormányközi megállapodással elérné, hogy megnyissák a magyar–román határon már megépült, ám a schengeni csatlakozás késlekedése miatt használhatatlan határátkelőket, mivel már ezzel is megoszlana a forgalom a határátlépési pontoknál. „Ez nem kerül pénzbe, sem időbe” – szögezte le a Szatmár megyei közgyűlés elnöke.
Kevesebb mint két év alatt megduplázódott a már nyugdíjba vonultaknak vagy az elhunyt tagok örököseinek kifizetett átlagos összeg, amely a romániai nyugdíjrendszer második, magánkezelésben lévő pillérén keresztül érkezik a kedvezményezettekhez.
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
szóljon hozzá!