2008. június 27., 00:002008. június 27., 00:00
A 2005-ben elindult projekt célja a kommunikációs hátránnyal küszködő települések önkormányzatainak, oktatási és kulturális intézményeinek, vállalkozásainak távközlésiinfrastruktúra-fejlesztése.
Az új pályázat finanszírozására a minisztérium kilencmillió dollárt különített el, ebből egy részt kizárólag a most bemutatott program keretében igényelhetnek az iparűzési engedéllyel rendelkezők, vidéki családi vállalkozások, kisvállalatok, illetve mezőgazdasági társulások, valamint olyan egyetemek, intézmények, amelyek mezőgazdasági jellegű kutatással, fejlesztéssel foglalkoznak.
A program lebonyolítói három célcsoportba sorolták mindazokat a természetes és jogi személyeket, akik, illetve amelyek vissza nem térítendő támogatást igényelhetnek. Az első csoportba az iparűzési engedéllyel rendelkező személyek, valamint a mikrovállalkozások tartoznak. Ebben az esetben a maximális összeg 33 450 lej, és 15 százalékos önrészre van szükség. A második kategória a kis- és közepes vállalkozásoknak, a mezőgazdasági társulásoknak és szövetkezeteknek, valamint a termelői csoportoknak szól, ez esetben legtöbb 223 000 lej igényelhető, és 25 százalék az önrész aránya. A harmadik célcsoportba azok a konzorciumok tartoznak, amelyek legkevesebb egy-egy kis- és közepes vállalkozásból, valamint egy egyetemből vagy kutatóintézetből állnak, ugyanakkor a kutatási-fejlesztési intézmények, egyetemek önállóan is pályázhatnak, ha különálló jogi személyiséggel rendelkeznek, és a kereskedelmi jogszabályok szerint működnek. Ebben a kategóriában a maximális összeg 446 000 lej, és az igénylőknek 40 százalékos önrésszel kell rendelkezniük.
A szaktárca a vissza nem térítendő összegekkel azokat a projekteket kívánja támogatni, amelyek célja a korszerű számítástechnikai eszközök beszerzése, illetve a licencek, újítások, találmányok, számítógépes programok használati jogának a megszerzését is finanszírozzák. Ugyanakkor az e-business tárgykörébe tartozó üzleti tervek kidolgozását, az ilyen tárgyú piackutatást, illetve a munkaerő-képzési költségeket is megtéríti a finanszírozó, és támogatja a nemzetközi kiállításokon, vásárokon való részvételt, valamint az on-line kereskedést.
Máthé Éva
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Látogatottsági adatok