2008. június 27., 00:002008. június 27., 00:00
A 2005-ben elindult projekt célja a kommunikációs hátránnyal küszködő települések önkormányzatainak, oktatási és kulturális intézményeinek, vállalkozásainak távközlésiinfrastruktúra-fejlesztése.
Az új pályázat finanszírozására a minisztérium kilencmillió dollárt különített el, ebből egy részt kizárólag a most bemutatott program keretében igényelhetnek az iparűzési engedéllyel rendelkezők, vidéki családi vállalkozások, kisvállalatok, illetve mezőgazdasági társulások, valamint olyan egyetemek, intézmények, amelyek mezőgazdasági jellegű kutatással, fejlesztéssel foglalkoznak.
A program lebonyolítói három célcsoportba sorolták mindazokat a természetes és jogi személyeket, akik, illetve amelyek vissza nem térítendő támogatást igényelhetnek. Az első csoportba az iparűzési engedéllyel rendelkező személyek, valamint a mikrovállalkozások tartoznak. Ebben az esetben a maximális összeg 33 450 lej, és 15 százalékos önrészre van szükség. A második kategória a kis- és közepes vállalkozásoknak, a mezőgazdasági társulásoknak és szövetkezeteknek, valamint a termelői csoportoknak szól, ez esetben legtöbb 223 000 lej igényelhető, és 25 százalék az önrész aránya. A harmadik célcsoportba azok a konzorciumok tartoznak, amelyek legkevesebb egy-egy kis- és közepes vállalkozásból, valamint egy egyetemből vagy kutatóintézetből állnak, ugyanakkor a kutatási-fejlesztési intézmények, egyetemek önállóan is pályázhatnak, ha különálló jogi személyiséggel rendelkeznek, és a kereskedelmi jogszabályok szerint működnek. Ebben a kategóriában a maximális összeg 446 000 lej, és az igénylőknek 40 százalékos önrésszel kell rendelkezniük.
A szaktárca a vissza nem térítendő összegekkel azokat a projekteket kívánja támogatni, amelyek célja a korszerű számítástechnikai eszközök beszerzése, illetve a licencek, újítások, találmányok, számítógépes programok használati jogának a megszerzését is finanszírozzák. Ugyanakkor az e-business tárgykörébe tartozó üzleti tervek kidolgozását, az ilyen tárgyú piackutatást, illetve a munkaerő-képzési költségeket is megtéríti a finanszírozó, és támogatja a nemzetközi kiállításokon, vásárokon való részvételt, valamint az on-line kereskedést.
Máthé Éva
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?