Az önkormányzatokra bízzák? Július 1-jétől megszűnik a földgáz megawattóránként 68 lejes szabályozott ára
Fotó: Kristó Róbert/archív
Nincs köze egymáshoz a földgáz július 1-jétől történő árliberalizációjának és a hőenergia árszabályozásának módszertanában eszközölt esetleges módosításoknak – szögezte le érdeklődésünkre Nagy-Bege Zoltán, a Országos Energiaár-szabályozó Hatóság (ANRE) alelnöke, akit olyan sajtóhírek megjelenése kapcsán kerestünk, amelyek szerint az idei év közepén várható gázárliberalizációt követően valószínűleg már nem az ANRE, hanem a helyi hatóságok fogják megállapítani a távhő árát.
A földgáz július 1-jétől történő árliberalizációjának és a hőenergia árszabályozásának módszertanában eszközölt esetleges módosításoknak nincs köze egymáshoz, a kettőt a központi sajtó mosta össze – pontosított a Krónika megkeresésére Nagy-Bege Zoltán, a Országos Energiaár-szabályozó Hatóság (ANRE) alelnöke. Rámutatott, valóban felmerült annak a lehetősége, hogy a módszertant a hatóság dolgozza ki, hagyja jóvá és felügyeli, de azt az önkormányzatok alkalmazzák. Erre csak a hőenergia-ellátási közszolgáltatásról szóló 2006/325-ös törvény módosítása után lenne lehetőség – hívta fel a figyelmet az illetékes, hangsúlyozva, mindez nem függ össze a földgáz július 1-től életbe lépő árliberalizálásával.
Nagy-Bege Zoltánt azután kerestük meg, hogy a bukaresti sajtóban olyan cikkek láttak napvilágot, amelyek energiapiaci forrásokra hivatkozva arról írtak:
Az Economica.net mérvadó gazdasági hírportál például azt írta, a helyzet alakításához közelálló források azt mondták munkatársának, hogy a hatóságok módosítani szeretnének a szabályozási kereten. „Így az ANRE, amely mostanáig jóváhagyta az előállítási árakat, a továbbiakban is kidolgozza a módszertant, de már nem hagyja jóvá az árakat. Ezeket a helyi hatóságok állapítják meg az említett módszertan szerint, az ANRE pedig időszakosan ellenőrizni fogja ezeket az árakat” – áll az idézett cikkben.
Mint a portál is emlékeztet, jelen pillanatban különben a távhő gigakalóriánkénti ára az ANRE által meghatározott előállítási árból, valamint a forgalmazó és a szolgáltató által meghatározott díjból tevődik össze, és végül – ha akar – az önkormányzat biztosíthat szubvenciót.
Nagy-Bege Zoltán
Fotó: Simion Mechno/Agerpres
Amint arról több ízben is beszámoltunk, idén július 1-jétől megszűnik a földgáz megawattóránként 68 lejes szabályozott ára, a földgázt a lakossági fogyasztók és a hőenergia termelők is szabadpiaci körülmények között vásárolják meg ettől az időponttól. Az ANRE alelnöke szerint azonban ez még nem vonja maga után a hőenergia árszabályozásának változtatását.
– részletezte Nagy-Bege Zoltán.
Másrészt ahhoz, hogy a módszert módosítani tudják, első lépésben a parlamentnek el kell fogadnia a 2006/325-ös törvény módosítását. A jogszabály kapcsán már tavaly elkészült az utolsó szakbizottsági jelentés, de még a plénum elé kell kerülnie. Nagy-Bege Zoltán emlékeztetett, az ANRE már 2016-ban átvette a hőenergia árszabályozást az Országos Közszolgálati Szabályozó Hatóságtól (ANRSC), ám azóta nem tudtak saját módszertant és szabályzatokat kiadni, mert a törvényben erre nincs meg a hatáskörük.
A közvita során megfogalmazódott állásfoglalások függvényében elképzelhető, hogy csak kisebb „kozmetikázások” lesznek a módszertanban, ám Nagy-Bege Zoltán szerint szükség van radikálisabb változtatásokra, főként ha a kormány kidolgozza a fenntartható támogatási rendszert a veszélyeztetett fogyasztók védelmére.
A szakember rámutatott tulajdonképpen eddig is az önkormányzatoké volt az utolsó szó a hőenergia árának szabályozásában, hiszen miután az ANRSC jóváhagyta a termelőnek a költségekkel alátámasztott árat, azt a helyi önkormányzat is meg kellett, hogy szavazza. Emiatt gyakran fordult elő patthelyzet, arra is volt példa, hogy szerződést bontottak, mert nem egyezett meg a szolgáltató és az önkormányzat az árat illetően. „A javaslat szerint a hatóság kidolgoz egy szakmailag megalapozott módszertant, hogy a hőenergia termelő mi alapján számolja ki az árait, bekerülhet egy láttamozási kötelezettség, de az utolsó szó az önkormányzaté lesz, ahogy tulajdonképpen jelenleg is történik” – mutatott rá Nagy-Bege Zoltán.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!