
Az önkormányzatokra bízzák? Július 1-jétől megszűnik a földgáz megawattóránként 68 lejes szabályozott ára
Fotó: Kristó Róbert/archív
Nincs köze egymáshoz a földgáz július 1-jétől történő árliberalizációjának és a hőenergia árszabályozásának módszertanában eszközölt esetleges módosításoknak – szögezte le érdeklődésünkre Nagy-Bege Zoltán, a Országos Energiaár-szabályozó Hatóság (ANRE) alelnöke, akit olyan sajtóhírek megjelenése kapcsán kerestünk, amelyek szerint az idei év közepén várható gázárliberalizációt követően valószínűleg már nem az ANRE, hanem a helyi hatóságok fogják megállapítani a távhő árát.
A földgáz július 1-jétől történő árliberalizációjának és a hőenergia árszabályozásának módszertanában eszközölt esetleges módosításoknak nincs köze egymáshoz, a kettőt a központi sajtó mosta össze – pontosított a Krónika megkeresésére Nagy-Bege Zoltán, a Országos Energiaár-szabályozó Hatóság (ANRE) alelnöke. Rámutatott, valóban felmerült annak a lehetősége, hogy a módszertant a hatóság dolgozza ki, hagyja jóvá és felügyeli, de azt az önkormányzatok alkalmazzák. Erre csak a hőenergia-ellátási közszolgáltatásról szóló 2006/325-ös törvény módosítása után lenne lehetőség – hívta fel a figyelmet az illetékes, hangsúlyozva, mindez nem függ össze a földgáz július 1-től életbe lépő árliberalizálásával.
Nagy-Bege Zoltánt azután kerestük meg, hogy a bukaresti sajtóban olyan cikkek láttak napvilágot, amelyek energiapiaci forrásokra hivatkozva arról írtak:
Az Economica.net mérvadó gazdasági hírportál például azt írta, a helyzet alakításához közelálló források azt mondták munkatársának, hogy a hatóságok módosítani szeretnének a szabályozási kereten. „Így az ANRE, amely mostanáig jóváhagyta az előállítási árakat, a továbbiakban is kidolgozza a módszertant, de már nem hagyja jóvá az árakat. Ezeket a helyi hatóságok állapítják meg az említett módszertan szerint, az ANRE pedig időszakosan ellenőrizni fogja ezeket az árakat” – áll az idézett cikkben.
Mint a portál is emlékeztet, jelen pillanatban különben a távhő gigakalóriánkénti ára az ANRE által meghatározott előállítási árból, valamint a forgalmazó és a szolgáltató által meghatározott díjból tevődik össze, és végül – ha akar – az önkormányzat biztosíthat szubvenciót.
Nagy-Bege Zoltán
Fotó: Simion Mechno/Agerpres
Amint arról több ízben is beszámoltunk, idén július 1-jétől megszűnik a földgáz megawattóránként 68 lejes szabályozott ára, a földgázt a lakossági fogyasztók és a hőenergia termelők is szabadpiaci körülmények között vásárolják meg ettől az időponttól. Az ANRE alelnöke szerint azonban ez még nem vonja maga után a hőenergia árszabályozásának változtatását.
– részletezte Nagy-Bege Zoltán.
Másrészt ahhoz, hogy a módszert módosítani tudják, első lépésben a parlamentnek el kell fogadnia a 2006/325-ös törvény módosítását. A jogszabály kapcsán már tavaly elkészült az utolsó szakbizottsági jelentés, de még a plénum elé kell kerülnie. Nagy-Bege Zoltán emlékeztetett, az ANRE már 2016-ban átvette a hőenergia árszabályozást az Országos Közszolgálati Szabályozó Hatóságtól (ANRSC), ám azóta nem tudtak saját módszertant és szabályzatokat kiadni, mert a törvényben erre nincs meg a hatáskörük.
A közvita során megfogalmazódott állásfoglalások függvényében elképzelhető, hogy csak kisebb „kozmetikázások” lesznek a módszertanban, ám Nagy-Bege Zoltán szerint szükség van radikálisabb változtatásokra, főként ha a kormány kidolgozza a fenntartható támogatási rendszert a veszélyeztetett fogyasztók védelmére.
A szakember rámutatott tulajdonképpen eddig is az önkormányzatoké volt az utolsó szó a hőenergia árának szabályozásában, hiszen miután az ANRSC jóváhagyta a termelőnek a költségekkel alátámasztott árat, azt a helyi önkormányzat is meg kellett, hogy szavazza. Emiatt gyakran fordult elő patthelyzet, arra is volt példa, hogy szerződést bontottak, mert nem egyezett meg a szolgáltató és az önkormányzat az árat illetően. „A javaslat szerint a hatóság kidolgoz egy szakmailag megalapozott módszertant, hogy a hőenergia termelő mi alapján számolja ki az árait, bekerülhet egy láttamozási kötelezettség, de az utolsó szó az önkormányzaté lesz, ahogy tulajdonképpen jelenleg is történik” – mutatott rá Nagy-Bege Zoltán.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szerint Románia óriási költségvetési hiányt örökölt a Marcel Ciolacu vezette kormánytól, amelyik 2024-ben rekordösszegű, 250 milliárd lejes hitelt vett fel.
Áprilisban 48 135 ingatlant adtak el Romániában, 5240-nel kevesebbet, mint egy hónappal korábban – közölte hétfőn az országos kataszteri és ingatlan-nyilvántartási hivatal (ANCPI).
Hétfőn újabb történelmi csúcsra hágott a lej–euró-árfolyam: a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,1998 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki 13 órakor.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése a romániai töltőállomásokon a belpolitikai válság és a közel-keleti feszültségek miatt.
Alaposan megemelkedett a legolcsóbb új autóért kifizetendő összeg Romániában.
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
szóljon hozzá!