
Fotó: Gábos Albin
A román költségvetési tanács szerint a kormány által kidolgozott idei költségvetés-tervezetben szereplő 7,16 százalékos államháztartási hiánycél tartható, ugyanakkor hosszú távon a bevételek növelését sürgette.
2021. február 18., 17:252021. február 18., 17:25
2021. február 18., 17:262021. február 18., 17:26
A független szakértői testület csütörtökön tette közzé elemzését az idei költségvetés tervezetéről, amelyet a román kormány a múlt héten bocsátott társadalmi vitára.
A büdzsé szerint a román államháztartási hiány a tavalyi GDP-arányos 9,79 százalékról az idén 7,16 százalékra csökken, majd a következő három évben folytatódik a deficit mérséklése: 2022-ben 5,84 százalékra, 2023-ban 4,37 százalékra, 2024-ben 2,89 százalékra akarják csökkentik. A tanács 4-5 százalékos gazdasági növekedéssel számol az idén, a kormány tervezete 4,3 százalékos növekedést prognosztizált. A költségvetési tanács emlékeztetett, hogy
A tanács szerint Románia pénzügyi helyzetének törékenységét az alacsony bevételek jelentik, amelyek a GDP alig 31 százalékát teszik ki. Ez az érték az egyik legalacsonyabb az Európai Unióban. A tanács üdvözölte, hogy a kormány csökkenteni akarja a kiadásokat, de aggasztónak tartja, hogy a 2021-2024-es időszakban is GDP-arányosan csak 31 százaléknyi bevétellel számol.
A testület szerint a bevételeket feltétlenül növelni kell, hiszen egyre nagyobb kiadások szükségesek az olyan alapvető ágazatokban, mint az oktatás és az egészségügy, de a klímaváltozás is várhatóan fokozottabb kiadási kényszerek elé állítja az országot. Úgy vélik, hogy a költségvetési konszolidációt nem lehet elérni pusztán a kiadások csökkentésével, ehhez a bevételek növelése is szükséges.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
szóljon hozzá!