Tánczos: Románia elvesztett hétmilliárd eurót, tárgyalunk a különleges nyugdíjak reformjáról

Kijelentette, hogy a nyugdíjak reformja lehetséges, és azt még az érintettek is elfogadják. Ha azonban a reformot nem hajtják végre, az óriási költségekkel járna.

„Több mint 200 millió euróba kerülhet, ha nem hajtjuk végre a bírói nyugdíjak reformját. És nem vagyunk messze egy olyan méltányos döntéstől, amelyet mind a bírák, mind az ügyészség elfogad. Lehetséges” – mondta a miniszterelnök-helyettes.

Arról is beszélt, mi akadályozta eddig a reformot.

„Eljárásjogi problémánk volt. Nem akarok erről nyilatkozni. Voltak olyan eljárások, ahol nem tartották be a 30 napos határidőt, és bíróság elé kerültek. A múltban, nem most. Ez is az oka annak, hogy azok, akik az eljárást lefolytatták, nem feltétlenül vették figyelembe a 30 napot, mert voltak olyan helyzetek, amikor egy másik, rövidebb határidővel rendelkező eljárás keretében került bíróság elé. De ezek vitatott kérdések. 70 vagy 75 százalékos nyugdíj az utolsó fizetéshez képest” – mondta.

A miniszterelnök-helyettes ugyanakkor derűlátó.

Mert még az elnökkel folytatott egyeztetés után is folyt a párbeszéd a bírákkal ezekről a kérdésekről. Tehát megoldást kell találnunk, előre kell haladnunk, és gyorsan kell cselekednünk. Mert valóban már csak négy hét van hátra, és egy sietős parlamenti eljárás, amely mindazonáltal a jogi eljárásoknak és határidőknek megfelelően zajlik” – jelentette ki.

korábban írtuk

Kelemen Hunor tisztázta a bírák és ügyészek nyugdíjáról szóló törvénytervezet kapcsán tett kijelentéseit

Az RMDSZ-elnöke a Digi24 hírtelevíziónak adott nyilatkozatában elmondta, hogy a kormánykoalíció vezetői a bírák és ügyészek nyugdíjkedvezményeit módosító törvénytervezet elfogadása előtt egyeztettek a legfelsőbb bírósággal és a CSM-vel.

Mint arról beszámoltunk, a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvény – amelyet az alkotmánybíróság múlt hétfőn alkotmányellenesnek nyilvánított elfogadásától 231 millió eurós uniós támogatás függ, amely elvész, ha nem sikerült a határidőig elfogadni a bírák és ügyészek nyugdíjazási korhatárát a jelenlegi 48-ről 65 évre emelő, különleges nyugdíjuk összegét pedig a fizetésük 70 százalékában maximalizáló jogszabályt.

A miniszterelnök-helyettes hozzátette, hogy

„Ezen összeg mögött több ezer, talán több tízezer projekt állt, amelyek finanszírozás nélkül maradtak. Rendben, néhányat nem indítottak el, azokat elhalasztották. Ez azok hibája, akik rendelkeztek a finanszírozási szerződésekkel, de nem engedték, hogy a pályázatok továbbhaladjanak, nem kezdték el a munkát, nem fejezték be a projekteket” – mondta Tánczos.

korábban írtuk

Patthelyzet a kormánykoalícióban a bírák és ügyészek nyugdíjreformja körül

Mint köztudomású, az alkotmánybíróság korábban az alaptörvénybe ütközőnek nyilvánította azt bírás és ügyészek nyugdíjkedvezményeit eltörlő törvénymódosítást, amelyért a kormány felelősséget vállalat a parlamentben.

Azon projektek esetében, amelyek még megmenthetők, Tánczos Barna azt kérte, hogy „a projektekre, a kifizetésekre, a végrehajtásra és a lehető leghatékonyabb és leggyorsabb eljárásokra összpontosítsanak, hogy augusztus végéig befejezhessük őket”.

Ellenkező esetben

– mondta Tánczos.

A miniszterelnök-helyettes azt is kijelentette, hogy a fiskális reformokat már tavaly meg kellett volna kezdeni, mivel az Európai Bizottság nyomása nagyon erős volt.

„A fiskális konszolidációt már tavaly meg kellett volna kezdeni. Legkésőbb október-novemberben. Mi azt mondtuk, hogy decemberben választások lesznek, és kértük őket, hogy hagyjanak minket békén. Ezt mondták azok, akik akkor ott voltak. Hagyjon minket egy kicsit békén a bizottság, mert úttörő becsületszavunkat adjuk, hogy januárban megcsináljuk. Érvénytelenítettük a választásokat, nem hajtottuk végre januárban, mert azt mondtuk, hogy májusban lesznek választások. Májusban kellett volna végrehajtanunk, de nem csináltuk meg májusban. Júliusban csináltuk meg. Erre a bizottság azt mondta: most vagy soha.

– mondta Tánczos Barna.

A miniszterelnök-helyettes elmondta, hogy az Európai Bizottsággal nagyon komoly megbeszélések zajlottak.

„A falhoz szorultunk. És én, mint pénzügyminiszter, azokban a pillanatokban, amikor a bizottsággal tárgyaltam, nagyon gyakran a falhoz szorultam. Mert nem felejtették el azt a több éves történetet, amikor azt mondtuk, hogy 9 százalékos hiányunk lesz, majd 6 százalékos, és végül 9,3 százalékos lett, aztán 7 százalékos, és végül 8, nem is tudom, mennyi” – mondta.

Tánczos Barna szerint az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalások során kevés volt a mozgástér, és fennállt az európai források felfüggesztésének kockázata, ami negatív üzenet lett volna, amit a hitelminősítő intézetek nagyon rosszul fogadtak volna.

Hozzátette, hogy egyelőre elkerültük ezt a veszélyt, de a strukturális elemek nem változtak.