Súlyos összegek. Tánczos Barna szerint Románia már eddig is eurómilliárdokat vesztett
Fotó: Orbán Orsolya
A kormány megpróbált tárgyalni az Európai Bizottsággal a bírák és ügyészek különleges nyugdíjainak rendezésére kiszabott határidő kitolásáról, ami az uniós helyreállítási terv (PNRR) egyik mérföldkövének számít – jelentette ki Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes.
2025. október 31., 09:272025. október 31., 09:27
2025. október 31., 09:482025. október 31., 09:48
Tánczos a Digi 24 hírcsatornán beszélt erről csütörtökön este.
Arra a kérdésre, hogy volt-e kísérlet az Európai Bizottsággal való tárgyalásra a mérföldkő a november 28-án lejáró határidejének elhalasztásáról, a miniszterelnök-helyettes igennel válaszolt.
„Volt, és valószínűleg lesz is, ha nem sikerül befejeznünk” – mondta a nyugdíjazási rendszer reformjára utalva a Mediafax szerint.
Hozzátette ugyanakkor, hogy nincs helye további késedelmeknek.
„Nem halaszthatjuk tovább, mert kevesebb mint egy évünk van a PNRR befejezésére” – emlékeztetett.
Kijelentette, hogy a nyugdíjak reformja lehetséges, és azt még az érintettek is elfogadják. Ha azonban a reformot nem hajtják végre, az óriási költségekkel járna.
„Több mint 200 millió euróba kerülhet, ha nem hajtjuk végre a bírói nyugdíjak reformját. És nem vagyunk messze egy olyan méltányos döntéstől, amelyet mind a bírák, mind az ügyészség elfogad. Lehetséges” – mondta a miniszterelnök-helyettes.
Arról is beszélt, mi akadályozta eddig a reformot.
„Eljárásjogi problémánk volt. Nem akarok erről nyilatkozni. Voltak olyan eljárások, ahol nem tartották be a 30 napos határidőt, és bíróság elé kerültek. A múltban, nem most. Ez is az oka annak, hogy azok, akik az eljárást lefolytatták, nem feltétlenül vették figyelembe a 30 napot, mert voltak olyan helyzetek, amikor egy másik, rövidebb határidővel rendelkező eljárás keretében került bíróság elé. De ezek vitatott kérdések. 70 vagy 75 százalékos nyugdíj az utolsó fizetéshez képest” – mondta.
A miniszterelnök-helyettes ugyanakkor derűlátó.
Mert még az elnökkel folytatott egyeztetés után is folyt a párbeszéd a bírákkal ezekről a kérdésekről. Tehát megoldást kell találnunk, előre kell haladnunk, és gyorsan kell cselekednünk. Mert valóban már csak négy hét van hátra, és egy sietős parlamenti eljárás, amely mindazonáltal a jogi eljárásoknak és határidőknek megfelelően zajlik” – jelentette ki.
Az RMDSZ-elnöke a Digi24 hírtelevíziónak adott nyilatkozatában elmondta, hogy a kormánykoalíció vezetői a bírák és ügyészek nyugdíjkedvezményeit módosító törvénytervezet elfogadása előtt egyeztettek a legfelsőbb bírósággal és a CSM-vel.
Mint arról beszámoltunk, a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvény – amelyet az alkotmánybíróság múlt hétfőn alkotmányellenesnek nyilvánított elfogadásától 231 millió eurós uniós támogatás függ, amely elvész, ha nem sikerült a határidőig elfogadni a bírák és ügyészek nyugdíjazási korhatárát a jelenlegi 48-ről 65 évre emelő, különleges nyugdíjuk összegét pedig a fizetésük 70 százalékában maximalizáló jogszabályt.
A miniszterelnök-helyettes hozzátette, hogy
„Ezen összeg mögött több ezer, talán több tízezer projekt állt, amelyek finanszírozás nélkül maradtak. Rendben, néhányat nem indítottak el, azokat elhalasztották. Ez azok hibája, akik rendelkeztek a finanszírozási szerződésekkel, de nem engedték, hogy a pályázatok továbbhaladjanak, nem kezdték el a munkát, nem fejezték be a projekteket” – mondta Tánczos.
Mint köztudomású, az alkotmánybíróság korábban az alaptörvénybe ütközőnek nyilvánította azt bírás és ügyészek nyugdíjkedvezményeit eltörlő törvénymódosítást, amelyért a kormány felelősséget vállalat a parlamentben.
Azon projektek esetében, amelyek még megmenthetők, Tánczos Barna azt kérte, hogy „a projektekre, a kifizetésekre, a végrehajtásra és a lehető leghatékonyabb és leggyorsabb eljárásokra összpontosítsanak, hogy augusztus végéig befejezhessük őket”.
Ellenkező esetben
– mondta Tánczos.
A miniszterelnök-helyettes azt is kijelentette, hogy a fiskális reformokat már tavaly meg kellett volna kezdeni, mivel az Európai Bizottság nyomása nagyon erős volt.
„A fiskális konszolidációt már tavaly meg kellett volna kezdeni. Legkésőbb október-novemberben. Mi azt mondtuk, hogy decemberben választások lesznek, és kértük őket, hogy hagyjanak minket békén. Ezt mondták azok, akik akkor ott voltak. Hagyjon minket egy kicsit békén a bizottság, mert úttörő becsületszavunkat adjuk, hogy januárban megcsináljuk. Érvénytelenítettük a választásokat, nem hajtottuk végre januárban, mert azt mondtuk, hogy májusban lesznek választások. Májusban kellett volna végrehajtanunk, de nem csináltuk meg májusban. Júliusban csináltuk meg. Erre a bizottság azt mondta: most vagy soha.
– mondta Tánczos Barna.
A miniszterelnök-helyettes elmondta, hogy az Európai Bizottsággal nagyon komoly megbeszélések zajlottak.
„A falhoz szorultunk. És én, mint pénzügyminiszter, azokban a pillanatokban, amikor a bizottsággal tárgyaltam, nagyon gyakran a falhoz szorultam. Mert nem felejtették el azt a több éves történetet, amikor azt mondtuk, hogy 9 százalékos hiányunk lesz, majd 6 százalékos, és végül 9,3 százalékos lett, aztán 7 százalékos, és végül 8, nem is tudom, mennyi” – mondta.
Tánczos Barna szerint az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalások során kevés volt a mozgástér, és fennállt az európai források felfüggesztésének kockázata, ami negatív üzenet lett volna, amit a hitelminősítő intézetek nagyon rosszul fogadtak volna.
Hozzátette, hogy egyelőre elkerültük ezt a veszélyt, de a strukturális elemek nem változtak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Több száz millió lejt szánnak idén a két népszerű lakosságtámogató programra, az új autók vásárlását, illetve az ezúttal csak energiatárolók beszerzését ösztönző napelemes projektekre. Azonban továbbra is sok a kérdőjel.
Az Európai Unió Tanácsa egy évre felfüggesztette az uniós mezőgazdasági termelésben használt nitrogénalapú műtrágyákra – köztük a karbamidra és az ammóniára – kivetett vámtarifákat – közölte az uniós tanács pénteken.
Az elnöki hivatal pénteken bejelentette, hogy a PSD, a PNL, az USR és az RMDSZ aláírt egy megállapodást, amelyben vállalják, hogy a parlamenti ülésszak végéig elfogadják az új közalkalmazotti bértörvényt.
Romániába helyezi át termelésének egy részét a legnagyobb olasz bútorgyártó, a Natuzzi – írja a Profit.ro a vállalat közleménye alapján.
Egyre nagyobb hullámokat vet a Szászsebes és Torda közötti autópálya első szakasza körül kialakult botrány, miután a nemzetközi választottbíróság 340 millió lejes kártérítés kifizetésére kötelezte a román államot.
Az élelmiszer- és energiaárak, a lakbér és a banki törlesztőrészletek emelkedése egyre nagyobb mértékben befolyásolja negatívan az emberek életét Romániában, és egy felmérés szerint a munkavállalók több mint fele elégedetlen a fizetésével.
Az üzemanyagárak emelkedése egyre komolyabb kihívás elé állítja a légi közlekedési ágazatot. Miközben több légitársaság új járatok indítását halasztja el, illetve jegyáremeléseket helyez kilátásba, az EB részletes tájékoztatást tett közzé a témában.
A piacvezető Petrom töltőállomásain csütörtökön is újra változtak az üzemanyagárak: ezúttal viszont a gázolaj ára csökkent, míg a benziné emelkedett.
Az Európai Bizottság jelentősen lefelé módosította a román gazdaság idei növekedési kilátásait: az őszi előrejelzésben szereplő 1,1 százalék után most mindössze 0,1 százalékos gyarapodást várnak.
Az Országos Közúti Infrastruktúra-kezelő Társaság (CNAIR) vezetője, Cristian Pistol szándékosan hátráltatja a gyorsforgalmi utak építését – állította csütörtökön Horațiu Cosma közlekedési államtitkár.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!