2012. január 06., 09:142012. január 06., 09:14
Romániának nem kell a 2012-es évben a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által biztosított hitelkerethez nyúlnia ahhoz, hogy biztosítsa az ország finanszírozását, mivel képes a belső piacról előteremteni a szükséges forrásokat – jelentette ki csütörtökön Mihai Tănăsescu, Románia IMF-hez delegált képviselője (képünkön). „Úgy vélem, Románia képes lesz végigvinni a most futó elővigyázatossági hitelprogramot az IMF-fel kötött megállapodás értelmében. Románia jelenleg nem küzd finanszírozási gondokkal. Egyelőre képes önmagát finanszírozni a belső piacról.
A külső piacról történő finanszírozás már nehezebb, de amikor a nemzetközi helyzet rendeződik, és nyugodtabbá válnak a körülmények, természetesen Románia is erőteljesebben lehet jelen a nemzetközi piacokon” – jelentette ki a pénzügyi szakember az Agerpres hírügynökségnek. Tănăsescu szerint 2012 a próbatételek éve lesz, amelyben a nemzetközi gazdasági környezet a román gazdaságot is jelentős mértékben befolyásolja majd. „A román gazdaság az elmúlt húsz évben sokat fejlődött. 1990-ben a román bruttó hazai termék (GDP) mintegy 40 milliárd dollár volt. 2012-re viszont úgy számítunk, hogy csupán az export szintje eléri majd a 40–45 milliárd dollárt.
Azaz a román gazdaság erőteljesen átalakult, és integrálódott a világgazdaságba. Az export idén is növekedni fog, még akkor is, ha nem teszi majd ki a GDP 50 százalékát, mint a korábbi években. A kivitel a jövőben is jelentős gazdasági tényező lesz a maga 10–15 százalékával” – vetítette előre Tănăsescu. A közgazdász abban is bízik, hogy Romániában 2012-ben is növekedni fog a gazdaság, még akkor is, ha ez a növekedés szerény mértékű lesz. „Idén 3-4 százalékkal növekedhet az ipari termelés. A fogyasztás is nő, és a hitelezés is kezd magához térni. Még akkor is, ha a növekedés szerény lesz, 2012 pozitív év lesz Románia számára. Persze számos veszély leselkedik, főleg a külgazdaságban, mivel mind az IMF, mind az Európai Bizottság rontani készül az iparosodott európai országok növekedési kilátásait.
Ám a román gazdaság még ilyen körülmények között is mintegy 2 százalékos növekedésre számíthat” – vélte a szakember. Hozzátette: Románia számára idén is a szerkezeti reformok és az európai uniós alapok lehívása jelentik majd a legnagyobb kihívást. Kifejtette, az ország az elmúlt két-három évben jelentős haladást ért el mind a fiskális konszolidáció, mind a szerkezeti reformok terén, és ez a folyamat idén is folytatódik. Ez utóbbiak kapcsán ugyanakkor a gyorsabb reformokat sürgette, amelyeknek a gazdaság olyan fontos ágazataiban, mint az energetika és a közlekedés, kell bekövetkezniük.
Emellett az egészségügy és a közigazgatás megújítását is sürgette. Leszögezte: létfontosságú, hogy az ország hatékonyabban tudja lehívni és felhasználni az európai uniós alapokat. Az ország gazdasági helyzete kapcsán csütörtökön Gheorghe Ialomiţianu pénzügyminiszter megerősítette: Románia képes finanszírozni önmagát, és nem szorul rá arra, hogy bármilyen kamattal hitelt vegyen föl. Rámutatott: az államkincstár méltányos, 6,5 százalékos kamatú hitelt tudott fölvenni a belső piacról.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.