Tănăsescu: nem kell az IMF-pénz

Romániának nem kell a 2012-es évben a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által biztosított hitelkerethez nyúlnia ahhoz, hogy biztosítsa az ország finanszírozását, mivel képes a belső piacról előteremteni a szükséges forrásokat – jelentette ki csütörtökön Mihai Tănăsescu, Románia IMF-hez delegált képviselője (képünkön). „Úgy vélem, Románia képes lesz végigvinni a most futó elővigyázatossági hitelprogramot az IMF-fel kötött megállapodás értelmében. Románia jelenleg nem küzd finanszírozási gondokkal. Egyelőre képes önmagát finanszírozni a belső piacról.

A külső piacról történő finanszírozás már nehezebb, de amikor a nemzetközi helyzet rendeződik, és nyugodtabbá válnak a körülmények, természetesen Románia is erőteljesebben lehet jelen a nemzetközi piacokon” – jelentette ki a pénzügyi szakember az Agerpres hírügynökségnek.  Tănăsescu szerint 2012 a próbatételek éve lesz, amelyben a nemzetközi gazdasági környezet a román gazdaságot is jelentős mértékben befolyásolja majd. „A román gazdaság az elmúlt húsz évben sokat fejlődött. 1990-ben a román bruttó hazai termék (GDP) mintegy 40 milliárd dollár volt. 2012-re viszont úgy számítunk, hogy csupán az export szintje eléri majd a 40–45 milliárd dollárt.

Azaz a román gazdaság erőteljesen átalakult, és integrálódott a világgazdaságba. Az export idén is növekedni fog, még akkor is, ha nem teszi majd ki a GDP 50 százalékát, mint a korábbi években. A kivitel a jövőben is jelentős gazdasági tényező lesz a maga 10–15 százalékával” – vetítette előre Tănăsescu. A közgazdász abban is bízik, hogy Romániában 2012-ben is növekedni fog a gazdaság, még akkor is, ha ez a növekedés szerény mértékű lesz. „Idén 3-4 százalékkal növekedhet az ipari termelés. A fogyasztás is nő, és a hitelezés is kezd magához térni. Még akkor is, ha a növekedés szerény lesz, 2012 pozitív év lesz Románia számára. Persze számos veszély leselkedik, főleg a külgazdaságban, mivel mind az IMF, mind az Európai Bizottság rontani készül az iparosodott európai országok növekedési kilátásait.

Ám a román gazdaság még ilyen körülmények között is mintegy 2 százalékos növekedésre számíthat” – vélte a szakember. Hozzátette: Románia számára idén is a szerkezeti reformok és az európai uniós alapok lehívása jelentik majd a legnagyobb kihívást. Kifejtette, az ország az elmúlt két-három évben jelentős haladást ért el mind a fiskális konszolidáció, mind a szerkezeti reformok terén, és ez a folyamat idén is folytatódik. Ez utóbbiak kapcsán ugyanakkor a gyorsabb reformokat sürgette, amelyeknek a gazdaság olyan fontos ágazataiban, mint az energetika és a közlekedés, kell bekövetkezniük.

Emellett az egészségügy és a közigazgatás megújítását is sürgette. Leszögezte: létfontosságú, hogy az ország hatékonyabban tudja lehívni és felhasználni az európai uniós alapokat. Az ország gazdasági helyzete kapcsán csütörtökön Gheorghe Ialomiţianu pénzügyminiszter megerősítette: Románia képes finanszírozni önmagát, és nem szorul rá arra, hogy bármilyen kamattal hitelt vegyen föl. Rámutatott: az államkincstár méltányos, 6,5 százalékos kamatú hitelt tudott fölvenni a belső piacról.