A projekt legfőbb célkitűzései között szerepelt bevonzani a munkaerő piacra a fiatal munkanélkülieket, növelni a foglalkoztatási rátát, illetve összhangba hozni a munkaerő-keresletet és -kínálatot. A program során létrehozták a www.job-club.ro weboldalt is, amely az elmúlt két évben nagy népszerűségre tett szert, sok munkavállaló veszi igénybe, és egyre több munkáltató hirdet az oldalon.
Szabó Károly, a Veco-Rom munkaerő-közvetítő iroda munkatársa elmondta, céljuk az volt, hogy a 16 és 35 év közötti fiatal munkanélkülieknek segítséget nyújtsanak az elhelyezkedésben. „Ez elég veszélyeztetett réteg, lévén, hogy még nincs tapasztalatuk a munkaerő piacon, a vállalkozók szívesebben részesítenek előnyben olyan munkavállalót, akinek már van szakmai tapasztalata” – mutatott rá Szabó Károly. Hangsúlyozta, nemcsak munkaközvetítéssel foglalkoztak, hanem karriertanácsadást is nyújtottak az érdeklődőknek. Ennek keretében segítettek európai uniós szabványoknak megfelelő önéletrajzot készíteni, állásinterjún elhangzó kérdéseket tettek fel az érdeklődőknek, valamint arra vonatkozóan is tanácsokkal látták el őket, hogy hogyan viselkedjenek, illetve milyen öltözetben jelenjenek meg egy állásinterjún.
A projekt során 400 személy számára közvetítettek volna munkát. Az eredeti elképzelésekhez képest több mint 935 személyt részesítettek tanácsadásban, 150 embernek sikerült munkát találnia, és 29 vehetett részt különböző képzéseken. A 2001. július elsejétől 2011. június 30-áig tartó programra jóváhagyott keretösszeg 1 801 980 lej volt a Humánerőforrás fejlesztésre irányuló ágazati operatív program támogatásával, amelyből 1450 ezer lejt költöttek el az elmúlt két év alatt.
Hasonló projekt indul Kolozsváron is, a Nord elnevezésű európai uniós projekt keretében 600 Kolozs megyei munkanélkülinek segítenek tájékoztatással, szaktanácsadással és képzéssel munkahelyet találni – jelentették be a projektet lebonyolító K Consulting Management and Coordination (KCMC) Kft. és az Együtt ügynökség képviselői tegnapi sajtótájékoztatójukon. A félmillió eurós projekt első szakaszában a munkaerőpiaci lehetőségekről tájékoztatják az álláskeresőket, majd 250-nek közülük szaktanácsadást nyújtanak, valamint száz vidéki személynek számítógép-kezelési képzést tartanak az elkövetkező másfél évben – részletezte Alexandra Dinu projektigazgató. „Vállaltuk, hogy a program végén legalább 21-en biztosan álláshoz jutnak, de abban bízunk, hogy sokkal többen találnak munkát a projekt kedvezményezettei közül” – jelentette ki Dinu. Elmondta: bár számtalan uniós pénzből finanszírozott munkahelyteremtő programot bonyolítanak le a megyében, az övék abban más, mint a többi, hogy személyre szabottan próbálnak megfelelő szakmai képzést és munkát találni az állásnélkülieknek. A program székhelye Kolozsváron lesz, de a megye hat községébe is kiszállnak: Tordaszentmihályon, Alsójárán, Csucsán, Kiskalotán, Kissebesen és Körösfeketetón is felmérik, hogy milyen lehetőségei vannak a munkanélkülieknek, illetve, hogy a helyi munkaadóknak milyen munkaerőre van szüksége. A projekt célközönsége változatos: egyaránt segítenének a 16–24 éves fiatal munkanélkülieknek, a 45 fölötti álláskeresőknek függetlenül attól, hogy most vesztették el állásukat, vagy már régóta nincs munkahelyük.
A szakképzetlen munkások, az eladók, az asztalosok és a könyvelők veszítették el a leggyakrabban az állásukat az elmúlt egy év során Kovászna megyében. A megyei munkaerő-elhelyező ügynökség összeállította a legtöbb munkanélkülit generáló szakmák toplistáját, a tízes lista élén a szakképzetlen munkások állnak.
Kelemen Tibor igazgató tegnap sajtótájékoztatón elmondta, jelenleg több mint ezer nyilvántartott munkanélküli korábban szakképesítés nélkül dolgozott a feldolgozó iparban, az utak karbantartásánál vagy rakodómunkásként. A kereskedelemben is gyakran megszűnnek a munkahelyek, így 127 állástalan korábban üzletekben vagy piacokon dolgozott elárusítóként. A munkanélküliek között sokan otthoni beteg- vagy idősgondozóként, raktárosként, asztalosként és könyvelőként keresték a kenyerüket, állásukat elveszítették, és nehezen találnak újat.
Kelemen elmondta, a megyében 7,99 százalék a munkanélküliségi mutató, mintegy három százalékkal magasabb, mint az országos átlag. A hivatalos nyilvántartásba vett 7525 háromszéki munkanélküli több mint fele általános iskolát végzett, nyolc osztályt vagy annál is kevesebbet. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők körében alacsony a munkanélküliség, ellenben számukra nincsenek ajánlatok. Kovászna megyében 190 egyetemet végzett munkanélküli szerepel a nyilvántartásokban. Az ügynökség hetente mintegy 140 állásajánlatot közvetít, de ezek közül kevesebb mint tíz munkahelyet kínálnak a felsőfokú végzettséggel rendelkezőknek, általában a biztosítási szakmában.
A magas munkanélküliséggel és a kevés ajánlattal magyarázza, hogy Kovászna megyében az országos átlagnál alacsonyabb az átlagfizetés, a háromszékiek többsége minimálbért keres. A térségben jelenleg 1214 lej a bruttó átlagfizetés, míg az országos ennek szinte kétszerese, 2066 lej. Kelemen ugyanakkor bejelentette, további elbocsátások várhatók, a Román Vasúttársaság átszervezése nyomán a megyében közel harmincan veszítik el állásukat, két országos hálózattal rendelkező magáncég tíz háromszéki alkalmazottjától válik meg. Arról is beszámolt, hogy az épülő Kaufland nagyáruház 25 alkalmazottat keres.
A lakások drágultak tavaly jobban, mint a családi házak – irányította rá a figyelmet éves jelentésében a REMAX Europe.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szerint Románia óriási költségvetési hiányt örökölt a Marcel Ciolacu vezette kormánytól, amelyik 2024-ben rekordösszegű, 250 milliárd lejes hitelt vett fel.
Áprilisban 48 135 ingatlant adtak el Romániában, 5240-nel kevesebbet, mint egy hónappal korábban – közölte hétfőn az országos kataszteri és ingatlan-nyilvántartási hivatal (ANCPI).
Hétfőn újabb történelmi csúcsra hágott a lej–euró-árfolyam: a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,1998 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki 13 órakor.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése a romániai töltőállomásokon a belpolitikai válság és a közel-keleti feszültségek miatt.
Alaposan megemelkedett a legolcsóbb új autóért kifizetendő összeg Romániában.
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
szóljon hozzá!