A projekt legfőbb célkitűzései között szerepelt bevonzani a munkaerő piacra a fiatal munkanélkülieket, növelni a foglalkoztatási rátát, illetve összhangba hozni a munkaerő-keresletet és -kínálatot. A program során létrehozták a www.job-club.ro weboldalt is, amely az elmúlt két évben nagy népszerűségre tett szert, sok munkavállaló veszi igénybe, és egyre több munkáltató hirdet az oldalon.
Szabó Károly, a Veco-Rom munkaerő-közvetítő iroda munkatársa elmondta, céljuk az volt, hogy a 16 és 35 év közötti fiatal munkanélkülieknek segítséget nyújtsanak az elhelyezkedésben. „Ez elég veszélyeztetett réteg, lévén, hogy még nincs tapasztalatuk a munkaerő piacon, a vállalkozók szívesebben részesítenek előnyben olyan munkavállalót, akinek már van szakmai tapasztalata” – mutatott rá Szabó Károly. Hangsúlyozta, nemcsak munkaközvetítéssel foglalkoztak, hanem karriertanácsadást is nyújtottak az érdeklődőknek. Ennek keretében segítettek európai uniós szabványoknak megfelelő önéletrajzot készíteni, állásinterjún elhangzó kérdéseket tettek fel az érdeklődőknek, valamint arra vonatkozóan is tanácsokkal látták el őket, hogy hogyan viselkedjenek, illetve milyen öltözetben jelenjenek meg egy állásinterjún.
A projekt során 400 személy számára közvetítettek volna munkát. Az eredeti elképzelésekhez képest több mint 935 személyt részesítettek tanácsadásban, 150 embernek sikerült munkát találnia, és 29 vehetett részt különböző képzéseken. A 2001. július elsejétől 2011. június 30-áig tartó programra jóváhagyott keretösszeg 1 801 980 lej volt a Humánerőforrás fejlesztésre irányuló ágazati operatív program támogatásával, amelyből 1450 ezer lejt költöttek el az elmúlt két év alatt.
Hasonló projekt indul Kolozsváron is, a Nord elnevezésű európai uniós projekt keretében 600 Kolozs megyei munkanélkülinek segítenek tájékoztatással, szaktanácsadással és képzéssel munkahelyet találni – jelentették be a projektet lebonyolító K Consulting Management and Coordination (KCMC) Kft. és az Együtt ügynökség képviselői tegnapi sajtótájékoztatójukon. A félmillió eurós projekt első szakaszában a munkaerőpiaci lehetőségekről tájékoztatják az álláskeresőket, majd 250-nek közülük szaktanácsadást nyújtanak, valamint száz vidéki személynek számítógép-kezelési képzést tartanak az elkövetkező másfél évben – részletezte Alexandra Dinu projektigazgató. „Vállaltuk, hogy a program végén legalább 21-en biztosan álláshoz jutnak, de abban bízunk, hogy sokkal többen találnak munkát a projekt kedvezményezettei közül” – jelentette ki Dinu. Elmondta: bár számtalan uniós pénzből finanszírozott munkahelyteremtő programot bonyolítanak le a megyében, az övék abban más, mint a többi, hogy személyre szabottan próbálnak megfelelő szakmai képzést és munkát találni az állásnélkülieknek. A program székhelye Kolozsváron lesz, de a megye hat községébe is kiszállnak: Tordaszentmihályon, Alsójárán, Csucsán, Kiskalotán, Kissebesen és Körösfeketetón is felmérik, hogy milyen lehetőségei vannak a munkanélkülieknek, illetve, hogy a helyi munkaadóknak milyen munkaerőre van szüksége. A projekt célközönsége változatos: egyaránt segítenének a 16–24 éves fiatal munkanélkülieknek, a 45 fölötti álláskeresőknek függetlenül attól, hogy most vesztették el állásukat, vagy már régóta nincs munkahelyük.
A szakképzetlen munkások, az eladók, az asztalosok és a könyvelők veszítették el a leggyakrabban az állásukat az elmúlt egy év során Kovászna megyében. A megyei munkaerő-elhelyező ügynökség összeállította a legtöbb munkanélkülit generáló szakmák toplistáját, a tízes lista élén a szakképzetlen munkások állnak.
Kelemen Tibor igazgató tegnap sajtótájékoztatón elmondta, jelenleg több mint ezer nyilvántartott munkanélküli korábban szakképesítés nélkül dolgozott a feldolgozó iparban, az utak karbantartásánál vagy rakodómunkásként. A kereskedelemben is gyakran megszűnnek a munkahelyek, így 127 állástalan korábban üzletekben vagy piacokon dolgozott elárusítóként. A munkanélküliek között sokan otthoni beteg- vagy idősgondozóként, raktárosként, asztalosként és könyvelőként keresték a kenyerüket, állásukat elveszítették, és nehezen találnak újat.
Kelemen elmondta, a megyében 7,99 százalék a munkanélküliségi mutató, mintegy három százalékkal magasabb, mint az országos átlag. A hivatalos nyilvántartásba vett 7525 háromszéki munkanélküli több mint fele általános iskolát végzett, nyolc osztályt vagy annál is kevesebbet. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők körében alacsony a munkanélküliség, ellenben számukra nincsenek ajánlatok. Kovászna megyében 190 egyetemet végzett munkanélküli szerepel a nyilvántartásokban. Az ügynökség hetente mintegy 140 állásajánlatot közvetít, de ezek közül kevesebb mint tíz munkahelyet kínálnak a felsőfokú végzettséggel rendelkezőknek, általában a biztosítási szakmában.
A magas munkanélküliséggel és a kevés ajánlattal magyarázza, hogy Kovászna megyében az országos átlagnál alacsonyabb az átlagfizetés, a háromszékiek többsége minimálbért keres. A térségben jelenleg 1214 lej a bruttó átlagfizetés, míg az országos ennek szinte kétszerese, 2066 lej. Kelemen ugyanakkor bejelentette, további elbocsátások várhatók, a Román Vasúttársaság átszervezése nyomán a megyében közel harmincan veszítik el állásukat, két országos hálózattal rendelkező magáncég tíz háromszéki alkalmazottjától válik meg. Arról is beszámolt, hogy az épülő Kaufland nagyáruház 25 alkalmazottat keres.
Drágább lehet a víz, az üzemanyag és egyes díjszabások: jelentős többletköltségekkel kell számolni júliustól Romániában.
Az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított hadműveletek nem csupán a kőolaj- és a földgázszállítást akadályozták, hanem egyéb, származékos termékekét is, amely Erdélyben is kihat az infrastruktúra-fejlesztésre.
Májusban 7,7 ponttal 30,5-re csökkent a román gazdaság iránti bizalom indexe a 0-tól 100-ig terjedő skálán – közölte a CFA Románia Egyesület. A szervezet havonta készít felmérést a pénzügyi elemzők körében a román gazdaság kilátásairól.
Nem tudja, mikor kezdődhetnek (végre) a nyugdíjas évek? Vagy mikor kell kérelmeznie nyugdíjazását? Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) honlapján megtalálható online nyugdíjkorhatár-kalkulátor személyre szabott választ ad.
A Wizz Air légitársaság úgy döntött, hogy töröli több, romániai repülőterekről üzemeltetett járatát, valamint ideiglenesen felfüggeszt egy bukaresti járatot is – irányította rá a figyelmet a BoardingPass szakportál.
Románia 2025-ben is az Európai Unió legalacsonyabb árakkal rendelkező országai között volt, Bulgária után a második helyet foglalta el.
A jelenlegi 4050 lejről július elsejétől havi 4325 lejre nő a bruttó minimálbér, ami nettóban 125 lejes bérnövekedést jelent. A minimálbér megemelése 1 759 027 alkalmazottat érint.
A relatív jövedelmi szegénységben élők száma Romániában tavaly 3,468 millió volt, 3,5 százalékkal kevesebb, mint az előző évben, a relatív jövedelmi szegénységi arány (AROP) 18,4 százalékra csökkent.
Július 1-jétől többet fizethetnek a gázolajért a gépjárművezetők és a fuvarozók, miután lejár az a kormányzati intézkedés, amellyel csökkentették az üzemanyag jövedéki adóját.
Kevesebb mint két év alatt megduplázódott a már nyugdíjba vonultaknak vagy az elhunyt tagok örököseinek kifizetett átlagos összeg, amely a romániai nyugdíjrendszer második, magánkezelésben lévő pillérén keresztül érkezik a kedvezményezettekhez.
szóljon hozzá!