A projekt legfőbb célkitűzései között szerepelt bevonzani a munkaerő piacra a fiatal munkanélkülieket, növelni a foglalkoztatási rátát, illetve összhangba hozni a munkaerő-keresletet és -kínálatot. A program során létrehozták a www.job-club.ro weboldalt is, amely az elmúlt két évben nagy népszerűségre tett szert, sok munkavállaló veszi igénybe, és egyre több munkáltató hirdet az oldalon.
Szabó Károly, a Veco-Rom munkaerő-közvetítő iroda munkatársa elmondta, céljuk az volt, hogy a 16 és 35 év közötti fiatal munkanélkülieknek segítséget nyújtsanak az elhelyezkedésben. „Ez elég veszélyeztetett réteg, lévén, hogy még nincs tapasztalatuk a munkaerő piacon, a vállalkozók szívesebben részesítenek előnyben olyan munkavállalót, akinek már van szakmai tapasztalata” – mutatott rá Szabó Károly. Hangsúlyozta, nemcsak munkaközvetítéssel foglalkoztak, hanem karriertanácsadást is nyújtottak az érdeklődőknek. Ennek keretében segítettek európai uniós szabványoknak megfelelő önéletrajzot készíteni, állásinterjún elhangzó kérdéseket tettek fel az érdeklődőknek, valamint arra vonatkozóan is tanácsokkal látták el őket, hogy hogyan viselkedjenek, illetve milyen öltözetben jelenjenek meg egy állásinterjún.
A projekt során 400 személy számára közvetítettek volna munkát. Az eredeti elképzelésekhez képest több mint 935 személyt részesítettek tanácsadásban, 150 embernek sikerült munkát találnia, és 29 vehetett részt különböző képzéseken. A 2001. július elsejétől 2011. június 30-áig tartó programra jóváhagyott keretösszeg 1 801 980 lej volt a Humánerőforrás fejlesztésre irányuló ágazati operatív program támogatásával, amelyből 1450 ezer lejt költöttek el az elmúlt két év alatt.
Hasonló projekt indul Kolozsváron is, a Nord elnevezésű európai uniós projekt keretében 600 Kolozs megyei munkanélkülinek segítenek tájékoztatással, szaktanácsadással és képzéssel munkahelyet találni – jelentették be a projektet lebonyolító K Consulting Management and Coordination (KCMC) Kft. és az Együtt ügynökség képviselői tegnapi sajtótájékoztatójukon. A félmillió eurós projekt első szakaszában a munkaerőpiaci lehetőségekről tájékoztatják az álláskeresőket, majd 250-nek közülük szaktanácsadást nyújtanak, valamint száz vidéki személynek számítógép-kezelési képzést tartanak az elkövetkező másfél évben – részletezte Alexandra Dinu projektigazgató. „Vállaltuk, hogy a program végén legalább 21-en biztosan álláshoz jutnak, de abban bízunk, hogy sokkal többen találnak munkát a projekt kedvezményezettei közül” – jelentette ki Dinu. Elmondta: bár számtalan uniós pénzből finanszírozott munkahelyteremtő programot bonyolítanak le a megyében, az övék abban más, mint a többi, hogy személyre szabottan próbálnak megfelelő szakmai képzést és munkát találni az állásnélkülieknek. A program székhelye Kolozsváron lesz, de a megye hat községébe is kiszállnak: Tordaszentmihályon, Alsójárán, Csucsán, Kiskalotán, Kissebesen és Körösfeketetón is felmérik, hogy milyen lehetőségei vannak a munkanélkülieknek, illetve, hogy a helyi munkaadóknak milyen munkaerőre van szüksége. A projekt célközönsége változatos: egyaránt segítenének a 16–24 éves fiatal munkanélkülieknek, a 45 fölötti álláskeresőknek függetlenül attól, hogy most vesztették el állásukat, vagy már régóta nincs munkahelyük.
A szakképzetlen munkások, az eladók, az asztalosok és a könyvelők veszítették el a leggyakrabban az állásukat az elmúlt egy év során Kovászna megyében. A megyei munkaerő-elhelyező ügynökség összeállította a legtöbb munkanélkülit generáló szakmák toplistáját, a tízes lista élén a szakképzetlen munkások állnak.
Kelemen Tibor igazgató tegnap sajtótájékoztatón elmondta, jelenleg több mint ezer nyilvántartott munkanélküli korábban szakképesítés nélkül dolgozott a feldolgozó iparban, az utak karbantartásánál vagy rakodómunkásként. A kereskedelemben is gyakran megszűnnek a munkahelyek, így 127 állástalan korábban üzletekben vagy piacokon dolgozott elárusítóként. A munkanélküliek között sokan otthoni beteg- vagy idősgondozóként, raktárosként, asztalosként és könyvelőként keresték a kenyerüket, állásukat elveszítették, és nehezen találnak újat.
Kelemen elmondta, a megyében 7,99 százalék a munkanélküliségi mutató, mintegy három százalékkal magasabb, mint az országos átlag. A hivatalos nyilvántartásba vett 7525 háromszéki munkanélküli több mint fele általános iskolát végzett, nyolc osztályt vagy annál is kevesebbet. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők körében alacsony a munkanélküliség, ellenben számukra nincsenek ajánlatok. Kovászna megyében 190 egyetemet végzett munkanélküli szerepel a nyilvántartásokban. Az ügynökség hetente mintegy 140 állásajánlatot közvetít, de ezek közül kevesebb mint tíz munkahelyet kínálnak a felsőfokú végzettséggel rendelkezőknek, általában a biztosítási szakmában.
A magas munkanélküliséggel és a kevés ajánlattal magyarázza, hogy Kovászna megyében az országos átlagnál alacsonyabb az átlagfizetés, a háromszékiek többsége minimálbért keres. A térségben jelenleg 1214 lej a bruttó átlagfizetés, míg az országos ennek szinte kétszerese, 2066 lej. Kelemen ugyanakkor bejelentette, további elbocsátások várhatók, a Román Vasúttársaság átszervezése nyomán a megyében közel harmincan veszítik el állásukat, két országos hálózattal rendelkező magáncég tíz háromszéki alkalmazottjától válik meg. Arról is beszámolt, hogy az épülő Kaufland nagyáruház 25 alkalmazottat keres.
A munkaügyi minisztérium épülete előtt tüntet kedden 11 és 13 óra között több szakszervezeti szövetség. A résztvevők a minimálbér 2027. január 1-jei emelését és az ágazati, valamint az országos kollektív tárgyalások felgyorsítását követelik.
Az oktatásra és az egészségügyre a közalkalmazotti bértörvényben jelenleg előirányzott, mintegy 6 milliárd lej összeg a maximum, amit Románia jelenleg megengedhet magának – jelentette ki Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Egy pár átlagosan 2600 lejt költ, amikor együtt vesz részt egy esküvőn, míg a magányosan érkező vendégek nászajándéka átlagosan 1700 lejre rúg – derült ki egy friss felmérésből.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
szóljon hozzá!